KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0566/2006)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.897/6/2005.
Tárgy: az Agrár Európa Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Agrár Európa Kft. (1075 Budapest, Károly krt. 11., képviseli: dr. Kővári Sándor ügyvéd, 1064 Budapest, Podmaniczky u. 65., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapest Főváros Önkormányzata nevében eljár: Főpolgármesteri Hivatal Közbeszerzési Ügyosztálya (1052 Budapest, Városház u. 9–11., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvédi Iroda, dr. Molnár Judit ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 10. I. emelet 111/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) „hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátása a Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképének elkészítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
A jelen határozat érdemi vizsgálat nélküli megszüntető rendelkezése körében külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 299. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi felhívását és az ajánlattételi dokumentációt 2005. szeptember 26-án juttatta el az ajánlattételre felkért, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben szereplő öt, tanácsadó, így dr. Kardos László, dr. Kékesi Andrea, dr. Dallos Zsolt, dr. Soós Tibor és kérelmező részére. Ajánlatkérő bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját választotta.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 11. pontjában rendelkezett arról, hogy hiánypótlási lehetőséget biztosít.
A felhívás 18. pontjában, az egyéb információk között a 18.3.2. pont alatt előírta, hogy ajánlattevő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetet kitöltve változatlan szövegszerkezetben és tartalommal, minden oldalát szignálva köteles az ajánlatához csatolni.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlat összeállításának tartalmi, formai és alaki követelményeit.
A dokumentáció 9. sz. melléklete a megbízási szerződés tervezete volt. A szerződés tervezet 7. pontja a következő szöveget tartalmazta: „Jelen szerződést felek határozott időtartamra kötik meg oly módon, hogy a megbízás jelen szerződés aláírásának napján veszi kezdetét és a vonatkozó közbeszerzési eljárás nyertesével való szerződéskötést követően a 15 napos jogorvoslati türelmi idő lejártakor, illetve jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának döntését követő 10. napot követően ér véget.”
A szerződés tervezet 8. pontja tartalmazta a megbízási díjat. A 8. pont 2. bekezdése a következő szöveget tartalmazta: „Ajánlatkérő a megbízási díj 50%-áról kiállított első rész-, és egy végszámlát fogad az alábbiak szerint:
– részszámla esetén a vonatkozó közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését,
– végszámla esetén a nyertessel való szerződéskötést,
követő 15 napos jogorvoslati türelmi idő lejártakor, illetve jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának döntését követő 10. napot követően.”
A szerződéstervezet előlapján jegyzetként az alábbi szöveg szerepelt: „Ajánlatkérő figyelmébe: a szerződéstervezetet kitöltve változatlan szövegszerkezettel és tartalommal, minden oldalát szignálva kell az ajánlathoz csatolni. Figyelem: amennyiben a szerződéstervezeten változtat, ajánlata érvénytelennek minősül.”
2005. október 6-án az ajánlatok felbontásakor kérelmező ajánlatán kívül dr. Soós Tibor és a Dallos Ügyvédi Iroda ajánlatát bontották fel.
Kérelmező ajánlatában csatolt szerződéstervezet 7. pontja az alábbiakat tartalmazta:
Jelen szerződést felek határozott időtartamra kötik meg oly módon, hogy a megbízás jelen szerződés aláírásának napján veszi kezdetét és a vonatkozó közbeszerzési eljárásban előkészített ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben való közzétételét követően a 15 napos jogorvoslati türelmi idő lejártakor, illetve jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának döntését követő 10. napot követően – ér véget.
A szerződés tervezet 8. pontja nem tartalmazta az ajánlati dokumentációban szereplő szerződéstervezet 8. pontjának második bekezdésében foglaltakat.
Ajánlatkérő 2005. október 15-én hiánypótlásra szólította fel kérelmezőt, valamint dr. Soós Tibor hivatalos közbeszerzési tanácsadót, mivel az ajánlatokban benyújtott szerződéstervezet szövege eltért a dokumentációban csatolt szerződéstervezet szövegétől, az ajánlattételi felhívás 18.2. pontjában előírtak ellenére.
A hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőn belül mindkét felkért ajánlattevő eleget tett. A kérelmező által hiánypótlásként benyújtott szerződéstervezet a dokumentációban csatolt szerződés tervezettel megegyezett.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és a bírálóbizottság 395/2005. sz. határozatában a kérelmező és dr. Soós Tibor ajánlatát érvénytelennek minősítette. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés kérelmező vonatkozásában azt tartalmazta, hogy ajánlatához nem az ajánlatkérő által meghatározott szerződés tervezetet csatolta. Az eljárás nyertese a Dallos Ügyvédi Iroda lett, amellyel ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést 2005. november 3-án megkötötte. Az összegezést ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőnek 2005. október 28-án, telefax útján megküldte.
Kérelmező 2005. november 7-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére való kötelezését. Kérelmének indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. §-ának (1) bekezdését, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet, valamint a Kbt. 83. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárás során megtartott tárgyaláson, 2005. november 30-án, sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő által elkészített összegezés nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ugyanis a kérelmező ajánlata érvénytelensége indokolása vonatkozásában hiányos, ezáltal sérült a Kbt. 93. § (2) bekezdésre. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő jelen jogorvoslati eljárásban mással indokolta ajánlatának érvénytelenségét, mint az összegezésben, ugyanis jelen jogorvoslati eljárásban a Kbt. 300. § (3) bekezdésének sérelme miatti érvénytelenségre hivatkozik. Előadta, hogy az ajánlatában benyújtott szerződés tervezet 7. és 8. pontjában kis mértékben eltért a dokumentációban csatolt szerződés tervezethez képest, ez az eltérés azonban nem indokolta, vagy nem tette feltétlenül szükségessé a hiánypótlást. Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő a hiánypótlást elrendelte, kérelmezőt az ajánlata hiányosságának megszüntetésére felhívta, kérelmező a hiánypótlást az ajánlatkérő által megadott határidőben teljesítette, tehát ajánlata hiányosságát pótolta, ezt követően ajánlatkérő jogsértően minősítette érvénytelennek ajánlatát. Jogsértően járt el azzal, hogy az általa kiadott hiánypótlási felhívásra történő teljesítést nem vette figyelembe.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, valamint kérelmezőnek a költségek viselésére való kötelezését. Hivatkozott arra, hogy az ajánlattételi felhívás, illetőleg a dokumentáció tartalmazta azt, hogy az előírttól eltérő szerződés tervezet csatolása az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. A Kbt. 300. § (3) bekezdése értelmében az egyszerű eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározott feltételekhez, ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Kérelmező által sem vitatott, hogy az ajánlatában becsatolt szerződés tervezet eltért a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezettől. Mivel ajánlatkérő figyelemmel a 300. § (3) bekezdésére, kötve volt az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban előírtakhoz, jogszerű döntést csak a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításával hozhatott.
Előadta, hogy az ajánlatban csatolt szerződés tervezet 7. és 8. pontjában olyan, az ajánlat tartalmi elemeire vonatkozó módosítást eszközölt kérelmező, amely az ajánlat tartalmi módosítását eredményezte, ezért ezt nem fogadhatta el.
Előadta, hogy a hiánypótlási felhívást tévesen bocsátotta ki a kérelmező ajánlata vonatkozásában, azonban a döntést hozó közbeszerzési bizottság jogszerűen állapította meg az ajánlat érvénytelenségét.
Az összegezés vonatkozásában hivatkozott a kérelmi elem elkésettségére, tekintettel arra, hogy kérelmező az összegezést 2005. október 28-án átvette.
Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását arra való hivatkozással, hogy az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott. Hivatkozott a Döntőbizottság D.800/2004 számú döntésére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbi indokok alapján.
A Kbt. 300. § (3) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos.
A 300. § (6) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)–b) pontja és (4)–(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)–(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83–89. §, a 91–92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)–(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.
A Kbt. 83. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 18. pontjában érvénytelenségi okként írta elő azt, ha az ajánlattevő a megbízási szerződés dokumentációban közölt feltételeit nem fogadj a el, a szerződés szövegében változtat. Kérelmező által is elismerten a szerződéstervezet 7. és 8. pontjaiban a kérelmezői ajánlat eltért a dokumentációban közölt szövegtől. A 7. pontban a szerződés időtartamának lejártát az ajánlati felhívásnak a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételéhez kötött határidőben jelölte meg, míg a dokumentáció a közbeszerzési eljárás nyertesével való szerződéskötéshez kötött határidőt tartalmazott.
A 8. pontból pedig kérelmező törölte a részszámla, illetőleg végszámla benyújtására vonatkozó második bekezdést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentieken alapuló érvénytelenség hiánypótlással nem volt jogszerűen orvosolható.
A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására van lehetőség.
A Döntőbizottság megítélése szerint a szerződéstervezetben a kérelmező által végrehajtott módosítások nem tekinthetők hiányosságoknak. Ajánlatkérő tévedett, amikor hiánypótlásról döntött és a dokumentációnak megfelelő szerződés tervezet csatolására hívta fel a kérelmezőt. Kérelmező ajánlata ugyanis nem hiányos volt, hanem az ajánlatkérő által meghatározott szerződéses feltételektől eltérő rendelkezéseket tartalmazott és a hiánypótlási felhívás teljesítésekor kérelmező az ajánlatát módosította. A Kbt. az egyszerű eljárásban sem ad lehetőséget az ajánlat módosítására, mivel az egyszerű eljárás nem tárgyalásos eljárás volt, így a Kbt. 300. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevők ajánlati kötöttsége fennállt. Fentiek alapján a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő jogszerűen döntött kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet sem sértette meg. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérő jogszerűtlen hiánypótlási felhívása nem járhat azzal a következménnyel, hogy annak teljesítése az ajánlatot érvényessé tegye.
A Döntőbizottság elkésettség miatt elutasította kérelmezőnek a jogorvoslati tárgyaláson előterjesztett kérelmét, amely szerint az ajánlatkérő által elkészített összegezés jogsértő, mert nem tartalmazza az érvénytelenség indokát.
A Kbt. 322. § szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 323. § (2), bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett.
A Ket 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
Kbt. 325. § (4) bekezdésének második fordulata szerint az eljárást megszüntető végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.
A Kbt. 8 napos és 15 napos jogvesztő határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban, melyeket a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani.
Kérelmező a sérelmezett összegezést 2005. október 28-án vette át, a kérelem előterjesztésére pedig a 2005. november 30-i jogorvoslati tárgyaláson, a jogvesztő határidő leteltét követően került sor.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmi elem elkésett, ezért az érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § 2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította. Az elkésett kérelmi elem tekintetében a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottság az eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. §-a és a 347. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2005. december 7.
Dr. Telek Katalin s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Dóra Hildegard s. k.,
közbeszerzési biztos