KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (14868/2007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.342/17/2007.
Tárgy: az ASA Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. kérelme a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ASA Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. (2360 Gyál, Kőrösi út 53., képviseli: 1000. Számú Ügyvédi Iroda, dr. Dantesz Péter ügyvéd, 1027 Budapest, Medve u. 28., a továbbiakban: kérelmező) által a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (3300 Eger, Dobó tér 2., képviseli dr. Pusztai Attila ügyvéd 1132 Budapest, Visegrádi u. 60., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szolgáltatási koncesszió keretében a Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási rendszerelemek engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, a munkák elvégzéséhez szükséges minden engedély beszerzése és a kivitelezési munkák megvalósítása, továbbá a megépített művek közszolgáltatás keretében 20 éves időtartamra történő üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 57. § (4) bekezdés c) pontját és d) pontját, a 69. § (3) bekezdését, ezért az ajánlati felhívást, a dokumentációt, valamint ajánlatkérő azt követően hozott döntéseit megsemmisíti.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet részben elutasítja, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszünteti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be.
A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyre vonatkozó ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2007. június 22-ei 70 számában került közzétételre. A felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2007. június 25-ei 73. számában helyesbítésre került.
Ajánlatkérő felhívásában a beszerzés tárgyát szolgáltatásban jelölte meg.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta alkalmassági feltételrendszerét.
A III.2.2) P/1. pont szerint ajánlattevőnek a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására csatolni kell nyilatkozatot az utolsó lezárt üzleti év mérlegében szereplő eszközök mértékéről és szükség esetén banki hitelígérvényt eredeti vagy hiteles másolati példányban. [Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja]
P/1. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha a (közös) ajánlattevő utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó mérlegében az eszközök összege nem haladja meg a 3 500 000 000 HUF összeget, vagy amennyiben ezt a mértéket nem éri el, a különbözetnek megfelelő összegre vonatkozó banki hitelígérvénnyel nem rendelkezik. (Közös ajánlattevőknek ezen alkalmassági feltételnek együttesen kell megfelelni).
A felhívás III.2.3) M/2 pont szerint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolására a vezető tisztségviselők végzettségének és képzettségének ismertetése, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetése szükséges, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek, szakmai önéletrajzuk és diplomamásolataik csatolásával, nyelvtudásra vonatkozó nyilatkozattal [Kbt. 67. § (3) bekezdés b) pontja].
M/2. Alkalmatlan az (közös) ajánlattevő ha nem rendelkezik a Kbt. 67. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében.
Az alábbi szakértőkkel:
a) 1 fő környezetvédelmi szakember, aki rendelkezik:
– környezetvédelmi mérnöki vagy környezetmérnöki szakmérnöki végzettséggel,
– magyarnyelv-tudással,
– legalább 5 éves tapasztalattal regionális (több mint 40 településre kiterjedő) hulladékgazdálkodási rendszerek létesítményeinek üzemeltetésében.
A felhívás IV.2.1) pont szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
Meghatározta az elbírálási részszempontokat és azok súlyszámait.
A negyedik részszempont 10 súlyszámmal a rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció.
Az ajánlati felhívás VI.3) „További információk” cím alatti 8.1) pontja szerint az ajánlatok értékelése során adható pontszám részszempontonként 1–10.
A 8.2) pont szerint a 4., a rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció részszempont értékelése egy külső független szakértői bizottság bevonásával történik. A szakértő bizottság minden tagja az ajánlatokat sorba rendezi, első helyre sorolva a véleményük szerint legkedvezőbb és/vagy legjobb ajánlatot, majd az egyes ajánlattevők helyezési számait összegzik.
Az így számított legkisebb összeget elért ajánlat az adott alszempontra 10 pontot kap, a legmagasabb 1 pontot. A többi ajánlat pontszámát a helyezési számok összegeinek lineáris arányosításával kell meghatározni, az alábbi képlet szerint:
P = (Avizsgált–Alegrosszabb)/(Alegjobb–Alegrosszabb) × 9 + 1
Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni. Ha az adott részszempont szerint minden ajánlat egyforma, akkor az arányosítási képlet (zéróosztás miatt) nem használható, ebben az esetben minden ajánlattevőnek 10 pontot kell adni. A részszempontok értelmezését a dokumentáció tartalmazza.
A dokumentáció szerint a 4. részszempont a „rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció” értékelése során előnyt jelent a sorba rendezés során, ha az ajánlatban szereplő koncepcióból megállapítható, hogy:
– ajánlattevő figyelembe veszi az EU hulladékgazdálkodási trendjeit a klímaváltozással kapcsolatosan,
– az ajánlattevő figyelembe veszi a magyarországi viszonyokat (pl. lakosság fizetőképessége, lakossági attitűd a hulladékgazdálkodással, hulladékgyűjtéssel kapcsolatban stb.),
– az ajánlattevő figyelembe veszi a társulásban részt vevő tagönkormányzatok érdekeit és az önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszerek egységesítésére vonatkozó törekvését,
– a rekultivációban jelentős részt vállal; az egészséges élettér kialakításában részt vesz, a turisztikai-gazdaságfejlesztési szempontokat, valamint a sérülékeny vízbázis védelmének szempontjait szem előtt tartja,
– az ajánlattevő figyelembe veszi a modern nyugat-európai technológiai trendeket (pl. hulladékégető) és ezen technológiák alkalmazásában szerzett tapasztalatát kamatoztatni tudja stb.,
– az ajánlattevő figyelembe veszi az ajánlatkérő építési-bontási hulladékok elkülönített gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó igényeit (műszaki leírás 2.4. pont)
– az ajánlattevő figyelembe veszi a műszaki leírásban szereplő szempontokat.
Az ajánlati felhívás IV.3.3) pontja szerint a dokumentáció 2007. augusztus 21-éig kettőszáznegyvenezer forint ellenében szerezhető be.
A felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2007. augusztus 21.
Ajánlatkérő 2007. július 13-án konzultációt tartott, a feltett kérdéseket megválaszolta, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvet 2007. július 18-án az érintetteknek megküldte.
Kérelmező a konzultáción – egyebek mellett – a következő kérdéseket intézte ajánlatkérőhöz:
„2. kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy a beszerzés tárgya, azaz a fő tevékenység a hulladék fogadása és kezelése?
Miért a településszám a mérvadó az alkalmassági feltételek között?
Válasz: Igen, közszolgáltatás végzése során – a dokumentációban részletezettek szerint – hulladékkezelési tevékenységet kell ellátni.
Jelen beszerzés keretében 80 településre kiterjedő regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére vonatkozik. Az ajánlatkérő ehhez mérten – fele mértékben – határozta meg az alkalmassági feltételeket, figyelembe véve a piaci helyzetet is.
Az ajánlattétel szempontjából irreleváns, milyen megfontolások alapján döntött az ajánlatkérő a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek meghatározása során az ajánlati felhívásban szereplő feltételek előírása mellett.”
„24. kérdés: Érdekmúlás esetén a tagönkormányzatok kiléphetnek a társulásból. Mi van, ha kilépnek Hatvan térségében?
Válasz: Ez téves információ. Önkormányzat érdekmúlásra tekintettel nem léphet ki. A társulási megállapodást mindenki aláírta.”
„26. kérdés: Van-e jogi-gazdasági kapcsolat az ajánlatkérő és az AVE-érdekeltségbe tartozó cégek között?
Válasz: A közbeszerzés megindítása előtt több megvalósíthatósági tanulmány szintű terv készült 2004–2006. között. Ebből megállapítást nyert, hogy a hejőpapi helyszín volt a legkedvezőbb terület a lerakóra. Az engedélyezés megindításakor a társulás tárgyalt az ingatlantulajdonosokkal.
A társulás vételi joggal rendelkezik. Hejőpapin létesítendő lerakó és előkezelő területére vonatkozóan. A többi ingatlan Eger, Kompolt és Hatvan közigazgatási területén kerül kijelölésre. A társulás az adott területeket 2007. október 15-éig megvásárolja és az üzemeltető birtokába, kezelésébe átadja.
A hejőpapi ingatlan tulajdonosa jelenleg az AVE, az ingatlanra a társulásnak vételi joga van. Ezen vételi jog birtokában lettek az engedélyek is kiadva 2005., és 2007-ben.
Egyéb jogi, gazdasági kapcsolat nincs a társulás és az AVE- cégcsoport között.
Az ingatlanvételre vonatkozó opciós szerződés nem nyilvános, és egyébként sincs ezen szerződésnek köze jelen közbeszerzési eljáráshoz; ajánlattétel szempontjából irreleváns.”
„27. kérdés: Az ingatlanra környezetvédelmi engedély van?
Válasz: Környezetvédelmi engedély 2005-től és egységes környezethasználati engedély 2007-től. Ezen túl 2005-ben készült egy KÖFE-vélemény is a hulladékgazdálkodási projekt környezeti hatásaira. Ezek csatolva vannak a dokumentációhoz.”
„28. kérdés: Az AVE-val van-e megállapodás, hogy amennyiben nem ő lesz jelen közbeszerzés nyertese, a nyertessel együttműködik, azaz nem gátolja az engedélyeztetést?
Az AVE, mint a szomszédos – miskolci – létesítmény üzemeltetője érintett lesz az engedélyezési eljárásban.
Ebből a szempontból versenyelőnye van.
Válasz: Az ingatlan tulajdonosa a társulás lesz, így a kérdés nem értelmezhető.
Az engedélyezést a hatályos jogszabályok szerint kell intézni. Ez nem jelent versenyelőnyt, vagy versenyhátrányt.”
„29. kérdés: Az AVE kedvezőbb feltételekkel tud tárgyalni a szomszédos lerakók üzemeltetőjével?
Válasz: Erről nincs az ajánlatkérőnek információja.”
Kérelmező jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását, ajánlatkérő ajánlati felhívásának megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését, valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt a felmerült költségek és az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
A) Kérelmező szerint a felhívás III.2.2) P1. pontja jogszabálysértő, mert az előírás eszközértékre vonatkozik, mely a számviteli szabályok alapján az éves beszámoló része, ezen irattal lehet igazolni. Ennek alapján a külön-külön megfelelés a jogszerű, de a felhívás e pontban együttes megfelelést tartalmaz.
A felhívás ezen előírása azért is jogsértő kérelmező megítélése szerint, mert nem egyenértékű feltételt tartalmaz, amikor meglévő eszközt a forrásoldalhoz tartozó hitellel tesz egyenértékűvé.
Kérelmező jogorvoslati eljárás során, 2007. augusztus 6-án tartott tárgyaláson módosított kérelme szerint ezen alkalmassági feltétel tekintetében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését azzal, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmasság tekintetében egyenértékűvé kívánja tenni az eszközoldalt, a forrásoldallal.
B) A felhívás III.2.2) M2. pontja kérelmező szerint jogszabálysértő, mert az elvárt nyelvtudás szintje nincs előre meghatározva. Kérelmező a nyelvtudás szintjét kifogásoló kérelmi elemét a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson visszavonta.
Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, mikor környezetvédelmi mérnöki vagy környezetmérnöki szakmérnöki végzettséggel rendelkező szakértőt írt elő és a felhívás nem tartalmazta például azt, hogy alkalmas az is aki bányamérnöki végzettséggel rendelkezik.
Kérelmező szerint Magyarországon egyetlen egy olyan szakember van, aki ajánlatkérő részéről e helyen a meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelel a kérelmező álláspontja szerint ez a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik.
A beszerzés tárgya nem a begyűjtés, hanem a begyűjtött hulladék kezelése, e tekintetben pedig irreleváns az, hogy hány településről érkezik be az adott mennyiségű hulladék. Kérelmező szerint a 40 településre kiterjedő gyakorlat kifejezetten szűkíti a lehetséges ajánlattevői kört, ilyen területi ellátást biztosító cégeknél nem elsődlegesen a településszám, hanem a lakosság létszáma a meghatározó. E feltétel előírásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
C) Kérelmező alapkérelmében kifogásolta, hogy a 4. bírálati részszempont esetében az értékelésre kerülő elemek nincsenek meghatározva a felhívásban és a szakértői értékelés során figyelembe vehető elemek nincsenek megadva. Ezt a kérelmi elemet kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson visszavonta.
A dokumentáció ismeretében előterjesztett kiegészítő jogorvoslati kérelme szerint, melyet a tárgyaláson módosított, a 4. bírálati részszempont értékelésére vonatkozó előírás jogsértő, mert a 2. és 5. francia bekezdésben nevesített, a sorba rendezés során figyelembe veendő tényezők mellett ajánlatkérő a „stb.” feltüntetésével nem határozta meg az egyes elemeket úgy, hogy azok mennyiségi, vagy más módon értékelhetőek legyenek, nem biztosított ezáltal az objektív értékelés, ezzel megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson visszavonta az ajánlati dokumentáció 10. oldalán szereplő, a negyedik részszempont utolsó francia bekezdését kifogásoló kérelmi elemét, majd e visszavont kérelmi elemet a 2007. augusztus 7. napján érkezett beadványában annak jogsértő jellegére tekintettel ismét kifogásolta. Hivatkozott a Kbt. 81. § (1) bekezdésére közölte, álláspontja szerint az „érvényesség megállapításához szolgáló elemeket, úgy mint műszaki leírás, amely a dokumentáció része, nem lehet a pontozásnál még egyszer értékelni.”
D) Kérelmező szerint az ajánlati dokumentáció árának megállapításával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 54. § (5) bekezdését. A dokumentáció árának meghatározása során ajánlatkérő nem veheti figyelembe a dokumentáció összeállítása érdekében alkalmazott szakértők díját, valamint a hirdetmény-ellenőrzés díját, továbbá a beszerzés értéke sem befolyásolhatja azt.
E) Kérelmező 2007. július 30-án kiegészítő jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy helyszíni konzultáción elhangzott, de az írásos jegyzőkönyvben már nem szerepelt, hogy az Egri átrakó területe az ipari parkban, a város szélén helyezkedik el és az AVE Magyarország Kft. tulajdona. A hejőpapi lerakó a dokumentációban ismertetett földrészleten valósulhat meg és szintén az AVE Magyarország Kft. tulajdona.
A hejőpapi ingatlanra ajánlatkérőnek vételi joga van. Ezen vételi jog birtokában lettek az engedélyek is kiadva 2005., és 2007-ben. Környezetvédelmi engedély 2005-től és egységes környezethasználati engedély 2007-től. Ezen túl 2005-ben készült egy KÖFE-vélemény is a hulladékgazdálkodási projekt környezeti hatásaira. Kérelmező szerint fentiekre tekintettel az AVE Magyarország Kft. közreműködött a közbeszerzési eljárás előkészítésében, hiszen az AVE Magyarország Kft. tulajdonában lévő ingatlanokra került kiadásra az IPPC-engedély, melynek az ajánlatkérő a jogosultja, továbbá a közbeszerzési eljárás az ingatlanok tekintetében az AVE Magyarország Kft. tulajdonában lévő több ingatlant érintően került kiírásra.
Kérelmező szerint engedély kiadására más tulajdonában lévő ingatlanra csak szerződésnek, vagy egyéb megállapodásnak az engedélyt kérő részéről való csatolása esetén van lehetőség. E megállapodások kérelmező szerint már megalapozzák az AVE Magyarország Kft. Kbt. 10. § szerinti összeférhetetlenségét, így a jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként az AVE Magyarország Kft. nem vehet jogszerűen részt.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az összeférhetetlenségi szabályok megsértésére vonatkozó kérelmét visszavonta.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kérelmező előadta, hogy a konzultáción kérelmező feltett egy kérdést, mely nem azonos a jegyzőkönyvben 28. sorszám alatt szereplővel, ezt a kérdést a konzultációs jegyzőkönyv nem tartalmazza.
Kérelmező ügyvezetője részt vett a 2007. július 13-án megtartott konzultáción. Nyilatkozata szerint kérelmező részéről elhangzott a következő kérdés: „Milyen megállapodást kötött az ajánlatkérő a hejőpapi 073/5 hrsz.-ú ingatlan jelenlegi tulajdonosával a környezetvédelmi engedély megszerzése vonatkozásában?” Kérelmező ügyvezetőjének nyilatkozta szerint a konzultáción ajánlatkérő válasza az volt, hogy „nem kötött semmilyen megállapodást.”
Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. § (4) bekezdését, figyelemmel az 56. § (5) bekezdésében foglaltakra. Az, hogy az ajánlatkérő a feltett kérdést nem szerepelteti a jegyzőkönyvben, sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, egyben a verseny tisztaságát, így alapelvi szinten a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdését is.
Kérelmező nyilatkozata szerint a 2007. július 13-án megtartott konzultációról készült jegyzőkönyvet ajánlatkérő 2007. július 18-án küldte meg részére.
Kérelmező 2007. augusztus 7-én érkezett beadványa szerint a Kbt. 4. § 14. pontja egy „quasi példálózó felsorolást tartalmaz, így az adott eljárásban a környezetvédelmi engedély megszerzésében való közreműködés az eljárás előkészítésének tekinthető”, hiszen a környezetvédelmi engedély hiányában az eljárás nem írható ki.
Kérelmező szerint az, hogy az AVE Magyarország Kft. vételi jogalapítási szerződést kötött ajánlatkérővel, továbbá, hogy a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében alapvetően együtt kellett működnie ajánlatkérővel, mert kérelmező álláspontja szerint a környezetvédelmi engedély az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása nélkül nem szerezhető meg, megalapozza az összeférhetetlenség megállapítását.
Kérelmező szerint alapvető versenyelőnnyel bír az az ajánlattevő, aki a miskolci (szomszédos) hulladéklerakó, illetve az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát használni tudja. Közölte, hogy a konzultáción fel is tette azt a kérdést, hogy a már meglévő infrastruktúrákat – miskolci lerakót – lehet-e használni tulajdonosokkal történő megállapodás alapján. Ajánlatkérő a műszaki leírásból idézett, miszerint a koncesszió nyertesének kell megállapodnia a miskolci rendszer tulajdonosával, például a vízátvétel feltételeiről. A megállapodást az ajánlathoz csatolni kell.
Amennyiben a koncessziós eljárásban ajánlattevő már meglévő létesítmények vagy létesítményegységekhez (közművekhez) stb. csatlakozik, akkor a csatlakozási feltételeket már az ajánlattétel időszakában egyeztetni kell és az erről készült visszavonhatatlan megállapodásokat az ajánlathoz csatolni kell.
Ajánlatkérő azt közölte, hogy az együttműködés nem kötelező, azonban amennyiben az ajánlattevő úgy dönt, hogy a miskolci rendszerrel együtt kíván működni, visszavonhatatlan szándéknyilatkozatot vagy megállapodást kell az ajánlathoz csatolni.
Miskolc megyei jogú város jegyzője azt a tájékoztatást adta kérelmező részére, hogy a miskolci lerakó használatának feltételeiről várhatóan csak 2007. október, november hónapban, tehát az ajánlattételi határidőt követően lehet tárgyalni.
Kérelmező szerint a visszavonhatatlan szándéknyilatkozat, illetve megállapodás” beszerzése a jogosulttal való tárgyalást feltételez, mely az AVE Magyarország Kft.-n kívüli más ajánlattevők esetében a fentiekre tekintettel kizárt. Erre tekintettel óriási versenyelőnnyel bír az AVE Magyarország Kft., hiszen ő, illetve az ő érdekeltségébe tartozó AVE Miskolc Kft. rendelkezik kizárólagos üzemeltetési joggal a miskolci (szomszédos) hulladéklerakóra.
Ennek a cégnek a jogutódja a hivatkozott AVE Miskolc Kft, amely az AVE Magyarország Kft. többségi tulajdonában van.
Kérelmező álláspontja szerint e tények megalapozzák ajánlatkérő jogsértő eljárását, figyelemmel a Kbt. 1. § (1) bekezdésében foglaltakra.
Kérelmező 2007. augusztus 7-ei beadványában hivatkozott a konzultációs jegyzőkönyv 24. pontjában szereplő általa feltett kérdésre, mely szerint „Érdekmúlás esetén a tag önkormányzatok kiléphetnek a társulásból. Mi van, ha kilépnek Hatvan térségében?”
Erre ajánlatkérő válasza az volt, hogy ez téves információ, az önkormányzat érdekmúlásra tekintettel nem léphet ki.
Kérelmező mellékelte Apc Község Önkormányzatának – nyilatkozata szerint „most birtokába jutott” – 26/2007. (V. 17.) határozatát, mely szerint a képviselő-testület a társulási megállapodás módosításának tervezetét azzal a záradékkal fogadta el, hogy a megállapodás érdekmúlásra való hivatkozással megszüntethető.
Kérelmező álláspontja szerint kiegészítő tájékoztatás keretében ajánlatkérő nem valós információt adott az ajánlattevőknek, ezáltal az esélyegyenlőséget nem biztosítja, a Kbt. 1. § (1) bekezdésére tekintettel sérti a Kbt. 56. § (4) bekezdés rendelkezését, mert megfelelő és pontos adatok hiányában, illetve az ajánlatkérő által közölt téves adatok alapján az ajánlattevők nem képesek megfelelő, vagyis minden körülményt figyelembe vevő ajánlat elkészítésére és benyújtására. Kérelmező rendelkezésére álló szóbeli információk alapján több társulási tag ugyanezen érdekmúlásra történő utalással fogadta el a társulási megállapodást.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt nyilatkozattételre abban a körben, hogy melyek azok a tagönkormányzatok, akik az apci tagönkormányzathoz hasonló feltétellel fogadták el a társulási megállapodást. Kötelezze továbbá a társulási megállapodást aláíró tagönkormányzatok társulási megállapodást jóváhagyó határozatainak csatolására is.
Kérelmező alap jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő, mint megalapozatlant kérte elutasítani.
Előadta, hogy a kérelmező az ajánlati dokumentációt 2007. július 12-én vásárolta meg, míg a jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság 2007. július 6-án érkeztette, tehát a kérelmező a jogorvoslati kérelmét az ajánlati dokumentációban foglaltak ismerete nélkül tette meg.
Ajánlatkérő szerint a III.2.2) P1. pontját kifogásoló kérelmi elem megalapozatlan. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy az eszközérték az éves beszámolóból kiolvasható, viszont nem, vagy nem minden esetben ad választ az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban megjelölt alkalmassági feltételre. Amennyiben az ajánlattevő mérlegében szereplő eszközök mértéke nem haladja meg a 3 500 000 000 Ft összeget, arra az esetre az ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozattal – azaz banki hitelígérvény benyújtásával – kívánta lehetővé tenni az alkalmasság igazolását.
A Kbt. 69. § (5) bekezdése szerint ez esetre együttes megfelelést is előírhat az ajánlatkérő. Az ajánlattevők számára az együttes megfelelés kedvezőbb alkalmassági feltételt teremt. Kérelmező ezen kérelme az alkalmassági feltételek nehezítését célozza.
A közös ajánlattevők az ajánlati felhívás fenti előírásával nem kerülhetik meg az éves beszámoló külön-külön történő benyújtását, ugyanis a P2. és P4. alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelésüket csak úgy tudják igazolni, ha külön-külön benyújtják éves beszámolóikat a kért évekre vonatkozóan.
Fentiekkel ajánlatkérő a Kbt. előírásainak megfelelően, írta elő, hogy a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági követelményeknek külön-külön, míg a 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint igazolható alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelni.
Alaptalan kérelmező kijelentése, mely szerint nem egyenértékű feltételt tartalmaz a fenti alkalmassági feltétel, amikor „meglévő eszközt a forrásoldalhoz tartozó hitellel tesz egyenértékűvé”.
– A kérelmező nem jelöli meg azt a jogszabály helyet, amely miatt ezen feltétel jogszabálysértő lenne.
– A hitelígérvény nem jelenik meg a beszámoló mérlegének forrás oldalán, így már a kérelmezői megállapítás ezért sem helytálló.
– A „nem egyenértékű feltételt tartalmaz” kérelmezői kifogás sem alapos, miután minden ajánlattevő ezen előírás szerint kell, hogy nyilatkozzon.
Az ajánlatkérő ezen alkalmassági feltétel előírásával arról szeretne meggyőződni, hogy az egyes ajánlattevők rendelkeznek olyan mértékű pénzügyi háttérrel, amely alkalmasság teszi őket a szerződés teljesítésére.
Ugyanakkor, annyi mozgásteret kívánt az ajánlatkérő biztosítani az ajánlattevőknek, hogy amennyiben az éves beszámolójukban szereplő eszközök sorban nem rendelkeznek elegendő összeggel, lehetőségük van ezt hitelígérvénnyel helyettesíteni.
Ajánlatkérő szerint a megfelelő pénzügyi háttér különösen fontos arra tekintettel, hogy a nyertes ajánlattevőnek a koncessziós szerződés megkötését követő 5 napon belül egy összegben minimum nettó 550 000 000 Ft koncessziós díjat megfizetni az ajánlatkérő részére, továbbá milliárdos nagyságrendben létesítmények tervezését és építését saját erőből hosszú távra megfinanszírozni.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az az ajánlattevő, amely 3 500 000 000 Ft értékű eszközzel rendelkezik, az megfelelően tőkeerős és alkalmas pénzügyi-gazdasági szempontból a szerződés teljesítésére.
Az eszközoldal és a banki hitelígérvény egyenértékű, egymást helyettesítő feltétel.
A kérelmezőnek az ajánlati felhívás III.2.3) M2. pontjában írt alkalmassági feltételt kifogásoló kérelmi elemével kapcsolatban, ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlati felhívás IV.3.6) pontja szerint jelen közbeszerzési eljárás nyelve magyar. Ajánlatkérő szerint magyarnyelv-tudás az, ha valaki érti és beszéli a magyar nyelvet. Aki erről nyilatkozatot nyújt be, az megfelel az – egyébként nem túl magasan meghatározott zsinórmérték szerinti – alkalmassági követelménynek.
Ajánlatkérő jelezte, hogy a végzettség meghatározásával kapcsolatos kérelmezői kifogás vonatkozásában sem jelölte meg a kérelmező azt, hogy szerinte mely jogszabályhelyet sértette meg ajánlatkérő.
A hulladékgazdálkodásól szóló törvény és a 289/2005. (XII. 22.) kormányrendelet azt tartalpazza, hogy a hulladekgazdalkodas kereteben környezetvédelmi szakvégzettség csak környezetvédelmi mérnöki vagy szakmérnöki végzettség lehet. Ezzel a végzettséggel rendelkező szakemberrel bíró ajánlattevő lehet alkalmas a beszerzés tárgyát képező tevékenység ellátására. Álláspontja szerint ez következik a törvény és a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekből megítélése szerint nem fogadható el kérelmező által felvetett bányamérnöki végzettség tekintettel arra, hogy a szakképzésre vonatkozó előírások esetében ezt helyettesítő végzettségként a rendelet nem jelöli meg.
Közszolgáltató tevékenység végzéséhez a 224/2004. kormányrendelet kifejezetten előírja környezetvédelmi szakember foglalkoztatását, hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy nem terjeszkedett túl a szükséges mértéken, tekintettel arra, hogy egyetlen szakember meglétét írta elő.
A 40 településre kiterjedő gyakorlatot kifogásolva kérelmező jogorvoslati kérelmében az szerepel, hogy „nem elsődlegesen a településszám, hanem a lakosság létszáma a meghatározó”, mely kijelentésből ajánlatkérő szerint megállapítható, hogy a településszám is megfelelő szempont lehet az alkalmasság megítélése vonatkozásában.
Kérelmezőtől eltérően ajánlatkérő álláspontja, hogy az egyik leglényegesebb szempont a településszám, mely a teljesítendő feladathoz képest fele mértékben került meghatározásra, arra tekintettel, hogy a nyertes ajánlattevő, aki a hulladéklerakót üzemeltetni fogja, igazolni tudja, hogy rendelkezik olyan logisztikai gyakorlattal, amely alkalmassá teszi őt 80 település számos hulladék szállítója (helyi közszolgáltatók) által beszállított hulladékmennyiség fogadására.
Ajánlatkérő álláspontja, hogy a dokumentációban megfelelő módon, részletesen meghatározta a negyedik bírálati szempont vonatkozásában azon értékelésre kerülő elemeket és szempontokat, melyek előnyt jelentenek a sorba rendezés és értékelés során. A hulladékgazdálkodási feladatok összetett feladatot képeznek, melyben a hosszú távú ajánlattevői elképzelések tekintetében ajánlatkérő szabad kezet biztosít.
A 2. francia bekezdés, (mely szerint ajánlattevő figyelembe veszi a magyarországi viszonyokat, pl. lakosság fizetőképessége, lakossági attitűd hulladékgazdálkodással, hulladékgyűjtéssel kapcsolatban) körében hivatkozott arra, hogy egy szakértőkből álló, megfelelő képzettséggel szakmai ismerettel rendelkező grémium, megfelelő módon fogja értékelni, figyelemmel az ajánlati dokumentáció műszaki tartalom rész 8. oldal „2.2.1. jelenlegi problémák” cím alatti szövegrészre, a 16. oldal „2.4.5. A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer távlati fejleszthetősége” cím alatti szövegrészre, a 48. oldal a „3.5. A megvalósításnál és az üzemeltetésnél elvárt követelmények” cím alatti szövegrészre. A 2.4.5. pontban közvetlen utalás is található 4. részszempontra. A kifogásolt 5. francia bekezdés körében ajánlatkérő utalt az ajánlati dokumentáció műszaki tartalom rész 6. oldalán lévő „Távlati bővítés és fejlesztés cím alatti b) pontra hulladékgazdálkodási rendszer műszaki tartalmának bővítése, fejlesztése cím alatti szövegrészre. Álláspontja szerint a részszempont kérelmező részéről kifogásolt két eleme nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját.
Ajánlatkérő álláspontja, hogy az általa meghatározott 200 000 Ft + áfa kifejezetten csekély mértékű ahhoz képest, hogy egy rendkívül összetett jogi és műszaki feltételrendszert tartalmazó dokumentáció került összeállításra, amely 2 kötetből és CD-mellékletből áll, amin 5 külső szakértő több héten keresztül az ajánlatkérő megbízásából dolgozott. Az ajánlatkérő a megbízási szerződéseket mellékelve előadta, hogy a dokumentáció elkészítésére műszaki szakértőket, hivatalos közbeszerzési és jogi tanácsadót, valamint pénzügyi szakértőt is megbízott. A bruttó 1 200 000 Ft szakértői díjból a dokumentáció összeállításával kapcsolatban felmerült díj bruttó 960 000 Ft – a díj 80%-a, bruttó 600 000 forint szakértői díjból közvetlenül a dokumentáció összeállításával kapcsolatban felmerült díj: bruttó 480 000 Ft – a díj 80%-a, a bruttó 8 400 000 Ft szakértői díjból a dokumentáció összeállításával kapcsolatban felmerült díj: bruttó 6 720 000 Ft – a díj 80%-a, a bruttó 600 000 Ft, ebből közvetlenül a dokumentáció összeállításával kapcsolatban felmerült díj: bruttó 600 000 Ft – a díj 100%-a. A szakértői díjak mellett a CD, a mappák, és a színes, valamint fekete-fehér fénymásolatra összesen bruttó 115 200 Ft összegű készkiadása merült fel ajánlatkérőnek.
Ajánlatkérő szerint a dokumentáció ára az előállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költségek alapulvételével került meghatározásra, így az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 54. §-ának (5) bekezdését. Megjegyezte, továbbá, hogy konzultációt is tartott a dokumentációval és ajánlati felhívással összefüggésben, amelynek megszervezése szintén költségekkel járt. A konzultáció során az ajánlattevők további, ajánlattételhez – megítélésük szerint – szükséges helyszínrajzokat kértek, amelyeket az ajánlatkérő színes nyomtatásban segítségképpen megküldött az ajánlattevőknek.
Kérelmező kiegészítő jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő elsődlegesen, mint elkésettet, másodlagosan mint alaptalant kérte elutasítani.
Az ASA Magyarország Kft. a dokumentációt 2007. július 12-én vette át. A kérelmező dokumentációra vonatkozó észrevételei – azon kívül, hogy azok megalapozatlanok is – ajánlatkérő szerint elkésettnek minősülnek, miután az észrevételeket 2007. július 30-án (kézhezvételét követő 18. napon!) tette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében cáfolta, hogy a 2007. július 13-án megtartott konzultáción elhangzott, hogy „az egri átrakó területe […] az AVE Magyarország Kft. tulajdona.”
Közölte, hogy sem az AVE Magyarország Kft., sem általánosságban egyetlen cég nem rendelkezik a jelen közbeszerzés keretében megvalósítandó létesítményekre kizárólagos üzemeltetési joggal. Ezen üzemeltetési jog megszerzése ugyanis éppen jelen beszerzés tárgya.
Elhangzott a konzultáción, és a konzultációról készült jegyzőkönyvben szerepel is, hogy „A társulás vételi joggal rendelkezik a hejőpapiban létesítendő lerakó és előkezelő területére vonatkozóan. A többi ingatlan Eger, Kompolt és Hatvan közigazgatási területén kerül kijelölésre. A társulás az adott területeket 2007. október 15-ig megvásárolja, és az üzemeltető birtokába, kezelésébe átadja. A hejőpapi ingatlan tulajdonosa jelenleg az AVE, az ingatlanra a társulásnak vételi joga van. Ezen vételi jog birtokában lettek az engedélyek is kiadva 2005. és 2007-ben. „A társulásnak jelenleg vételi joga a hejőpapi és az egri területre vonatkozóan van, az ingatlanokat jelen közbeszerzés nyertese által befizetett egyszeri koncessziós díjból tervezi megvásárolni a társulás”.
A közbeszerzési eljárás előkészítésben az AVE Magyarország Kft. egyáltalán nem vett részt, ugyanis önmagában az a körülmény, hogy az ajánlatkérőnek vételi joga van az AVE tulajdonában lévő ingatlanon, az az AVE Kft. vonatkozásában nem alapozza meg a Kbt. szerinti összeférhetetlenséget. A Kbt. 4. §-a tartalmazza, hogy mit kell érteni a közbeszerzési eljárás előkészítésén. Ezekben az AVE Magyarország Kft. nem vett részt, és tudomása sem volt ezen előkészítő munkákról.
Az IPPC- és egyéb engedélyek megszerzésére nem jelen közbeszerzési eljárásra tekintettel, nem ezen eljárás előkészítéseként került sor.
A jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárás jelenleg az ajánlattételi szakaszban tart, így az ajánlatkérő egyébként sincs abban a helyzetben, hogy bármely ajánlattevővel kapcsolatban összeférhetetlenséget állapítson meg. Kifogásolta ajánlatkérő, hogy kérelmező nem mutatott rá, hogy a Kbt. 10. §-a által felsorolt mely összeférhetetlenségi elemre gondolt pontosan.
Ajánlatkérő szerint jelentőséggel bír, hogy hány településről érkezik be az adott mennyiségű hulladék. Egyáltalán nem mindegy a lerakót működtető üzemeltető számára, hogy a begyűjtött hulladékot egy cégtől kell-e átvennie, vagy esetlegesen 16 vállalkozástól. Utóbbi esetben ugyanis a lerakót üzemeltető cégnek rendkívül pontos, és számos vállalkozás munkáját összehangoló koordinációs feladatot is kell végeznie. Szakmai szempontból evidens továbbá, hogy egy ilyen – több települést érintő – konstrukcióban a hulladék összetétel is jelentősen különbözik, amely további feladatokat jelent.
Ajánlatkérő szerint a konzultációs jegyzőkönyvben 28. sorszám alatt szerepel a kérdés, melyet szó szerint az elhangzás idején került rögzítésre és ennek megfelelően változtatás nélkül tartalmazza a jegyzőkönyv. A szövegezésből érezhető, hogy nem is magyarított a szöveg. Kérelmező azt a kérdést tette fel, hogy az „AVE-val van-e megállapodás, hogy amennyiben nem ő lesz jelen közbeszerzés nyertese, a nyertessel együttműködik, azaz nem gátolja az engedélyezést?”
Erre ajánlatkérő válaszában közölte, hogy az „ingatlan tulajdonosa a társulás lesz, így a kérdés nem értelmezhető.”
Ajánlatkérő szerint kérelmező jogsérelme nem állapítható meg a konzultáción szerinte elhangzott – ajánlatkérő részéről vitatott – kérdés jegyzőkönyvben történő rögzítése elmaradása miatt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő írásban – az ott meghatározott keretek között – bármikor kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől.
Ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező a „hiányzó” kérdésről első alkalommal a 2007. augusztus 6-ján megtartott tárgyaláson tett említést, ezért az elkésettnek minősül, ugyanis az érintett kérdés nem volt része a kérelmező 2007. július 30-án előterjesztett jogorvoslati kérelem kiegészítésének, ezért ajánlatkérő kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelmező ezen felvetését hagyja figyelmen kívül.
A kérelmező részéről 2007. július 30-án megküldött levélben megjelölt kérdésre azért nem válaszolt ajánlatkérő, mert a Döntőbizottság a 2007. július 23-án meghozott határozatával a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el. Az eljárás folytatásának elrendelése esetén az ajánlatkérő értelemszerűen a törvényes határidőn belül az ajánlattevők kérdéseire választ fog adni.
A konzultáción felvett jegyzőkönyvvel sem az esélyegyenlőségre, sem pedig a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéseket nem sértette meg. Nem sérült továbbá a Kbt. 56. § (4) és (5) bekezdése sem, miután a jegyzőkönyvet minden érdekelt azonos időpontban, azonos – a valóságnak teljes mértékben megfelelő – tartalommal, a törvényes határidőn belül kézhez kapta.
A 2007. július 13-án megtartott konzultáción feltett kérdéseket az ajánlatkérő képviselői közül hárman párhuzamosan jegyezték le, így erre tekintettel is kizárt, hogy bármely kérdés kimaradt volna az ott felvett jegyzőkönyvből.
Ajánlatkérő megküldte a 2007. július 13-án megtartott konzultáción jelen volt képviselőinek nyilatkozatait. A nyilatkozattevők szerint a konzultációról felvett jegyzőkönyv a szóban elhangzott kérdéseket és válaszokat a szóban elhangzottakkal teljes mértékben megegyező tartalommal, a valóságnak megfelelően tartalmazza.
Kérelmező 2007. augusztus 7-én előterjesztett beadványára reagálva ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy miután kérelmező a dokumentáció 10. oldalának 7. francia bekezdésére vonatkozó jogorvoslati kérelmét a 2007. augusztus 6-án megtartott tárgyaláson visszavonta ezen jogorvoslati kérelem ismételt előterjesztésére nem jogosult!
Figyelemmel arra, hogy kérelmező a 2007. augusztus 6-án megtartott tárgyaláson visszavonta az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmét is, így e kérelem ismételt előterjesztésére ajánlatkérő szintén nincs jogszabályi lehetősége.
2007. augusztus 7-én kelt kérelmező beadvány 4. pontjában a dokumentáció eddig még nem érintett részeivel kapcsolatban tesz észrevételeket, mely észrevételei – azon túl, hogy alaptalanok, illetőleg az összeférhetetlenség alapelvi rendelkezései szempontjából teljesen irreleváns körülményeket tartalmaznak – ugyancsak elkésettnek tekintendők.
Az ajánlatkérő szerint kifejezetten rosszhiszemű magatartás a kérelmező részéről, hogy a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül előterjesztett – alaptalan – jogorvoslati kérelem visszavonását követően e kérelmeket ismételten megkísérli előterjeszteni, ezzel a kérelmező felesleges munkavégzésre kényszeríti, mind a Döntőbizottságot, mind pedig az ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő szerint a konzultációs jegyzőkönyv 24. sorszámú kérdésével összefüggésben megfogalmazott kérelmezői észrevételek érdemi vizsgálatára – azok elkésettsége okán – a jelen jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a Döntőbizottság e kérdés elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel sem, tekintettel arra, hogy a társulási megállapodás tartalmának, valamint a mögöttes tagönkormányzati képviselő-testületi határozatok vizsgálatára a jelen jogorvoslati eljárásban nincs jogszabályi lehetőség.
A kérdés érdemi része tekintetében ajánlatkérő megjegyezte, hogy a társulásnak (ajánlatkérőnek) nincs közvetlen tudomása arról, hogy az egyes tagönkormányzatok képviselő-testületei milyen tartalmú határozatot hoztak a társulási megállapodás aláírását megelőzően. A társulást (ajánlatkérőt) létrehozó megállapodást valamennyi tagönkormányzat képviseletében az eljáró polgármesterek aláírták. A társulási megállapodás a kérelmező által felvetett – „érdekmúlásra alapozott” – kilépési lehetőséget nem biztosít a tagönkormányzatok számára. Nem biztosít továbbá lehetőséget arra sem, hogy bármely tagönkormányzat a megállapodás XI/1/C. pontjában rögzített jogkövetkezmények (korábban rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatás és Kohéziós Alapból származó támogatások elvesztése) alól mentesülhessen.
Abban az esetben, ha esetlegesen bármely érintett polgármester a társulási megállapodást úgy írta alá, hogy az e körben fennálló képviseleti jogát az általa képviselt tagönkormányzat képviselő-testülete külön határozattal korlátozta, ezen tagönkormányzati korlátozás az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint a társulásra nézve egyébként sem hatályos. A kérelmező által hivatkozott „szóbeli információk” e kérdésben még kevésbé bírnak relevanciával.
A kérelmező által e körben megjelölt jogszabályhelyek [Kbt. 1. § (1) bekezdése, a Kbt. 54. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 56. § (4) bekezdése] a felvetett kérdéssel kapcsolatos szabályozást nem tartalmaznak, így azok megsértése ajánlatkérő szerint fogalmilag is kizárt.
Ajánlatkérő szerint alaptalan a kérelmező azon kérése is, hogy a Döntőbizottság kötelezze az ajánlatkérőt a tagönkormányzatok képviselő-testületei által e kérdésben meghozott határozatok becsatolására, illetve az azok tartalmával kapcsolatos tájékoztatás közlésére.
Kérelmező 2007. augusztus 8-i beadványában cáfolta, hogy a negyedik bírálati részszempont értékelése körében kifogásolt hetedik francia bekezdésre vonatkozó kérelmi elemét visszavonta. Álláspontja szerint „beadványát pontosította”. E kérdésnek azonban kérelmező szerint elvi jelentősége van, mert „a 4. bírálati részszempont 2. és 5. francia bekezdésének bizonytalan és nem egyértelmű megfogalmazása kérelmező jogorvoslati kérelmét” megalapozza.
Ugyancsak vitatta, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó kérelmi elemét visszavonta. Közölte, hogy ajánlatkérőtől választ nem kapott a környezetvédelmi engedély megszerzésével kapcsolatban, így e vonatkozásban a kérelme a Kbt. 323. § (1) bekezdése folytán elkésett sem lehet.
Kérelmező 2007. augusztus 8-i beadványában előadta, hogy a jogorvoslati kérelem kiegészítésében „tartalma szerint” a konzultációról készült jegyzőkönyv egészét kifogásolta, ezért álláspontja szerint a „pontosítása” nem elkésett. Közölte, hogy 2007. július 30-án kelt ajánlatkérőhöz intézett levélben ismételten szerepel a tagönkormányzatok érdekmúlásra tekintettel történő kilépésével kapcsolatos kérdése, ezért a kérelme határidőben beadottnak tekinthető, figyelemmel ajánlatkérő törvénysértő mulasztására.
Kérelmező ismételten hangsúlyozta, hogy versenyelőnnyel bír az AVE Magyarország Kft., hiszen ő, illetve az ő érdekeltségébe tartozó AVE Miskolc Kft. rendelkezik kizárólagos üzemeltetési joggal a miskolci (szomszédos) hulladéklerakóra.
Kérelmező 2007. augusztus 16-án érkezett beadványában hivatkozott a konzultáción általa feltett és a konzultációról felvett jegyzőkönyv 24. pontjában szereplő kérdésre, mely szerint érdekmúlás esetén a tag önkormányzatok kiléphetnek a társulásból. Mi van, ha kilépnek Hatvan térségében?
Kérelmező szerint e körben ajánlatkérő nem valós információt adott, amikor azt a válaszolta, hogy az önkormányzat érdekmúlásra tekintettel nem léphet ki a társulásból. A társulási megállapodást mindenki aláírta. Ezzel a verseny tisztaságához alapvető fontosságú esélyegyenlőséget nem biztosítja az ajánlatkérő, hiszen amelyik ajánlattevő ezen adatok ismeretében tesz ajánlatot az a valós tények ismeretében ajánlatot benyújtók által kalkulált kockázatoknál lényegesen kevesebbet vesz figyelembe az ajánlat összeállításakor és ez jelentős költség- és árelőnyhöz juttatja a megalapozott ajánlattételhez szükséges adatokkal nem rendelkező ajánlattevőket.
Ajánlatkérőnek ezen magatartása a Kbt. 1. § (1) bekezdésére tekintettel sérti a Kbt. 56. § (4) bekezdés rendelkezését és a Kbt. 54. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy megfelelő és pontos adatok hiányában, illetve az ajánlatkérő által közölt téves adatok alapján az ajánlattevők nem képesek megfelelő, vagyis minden körülményt figyelembe vevő ajánlat elkészítésére és benyújtására.
Kérelmező beadványához mellékelt öt települési képviselőtestülete által 2007. májusában hozott határozatainak kivonatát, melyekre hivatkozással kérte a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt nyilatkozattételre, hogy melyek azok a további tagönkormányzatok, akik a hivatkozott tagönkormányzathoz hasonló feltétellel fogadták el a társulási megállapodást.
Kötelezze továbbá a társulási megállapodást aláíró tagönkormányzatok társulási megállapodást jóváhagyó határozatainak csatolására is.
Kötelezze továbbá ajánlatkérőt annak közlésére, hogy melyek azok az önkormányzatok, akiket a módosítás el nem fogadása miatt kizárta a társulásból.
Egyéb érdekelt, a Green Network Kft. 2007. augusztus 21-én érkezett észrevételében egyetértett kérelmezővel, hogy a dokumentáció és az azóta rendelkezésére álló iratok egymással ellentmondásban vannak. Közölte, hogy a 2007. július 13-án megtartott konzultáción elhangzott az a kérdés, melyet kérelmező a jegyzőkönyvből hiányolt. Előadta, hogy a kiírás szerint a Hejőpapi 073/5. hrsz.-ú területen megvalósuló lerakó- és hulladékkezelő létesítmények infrastruktúrájának kiépítésére az egyik lehetőség az egyik pályázó – az AVE Magyarország Kft. érdekeltségébe tartozó AVE Miskolc Kft. – üzemeletetésében van. A közművekre történő rácsatlakozással kapcsolatosan az üzemeltetőtől, illetve a terület tulajdonosától kell a pályázónak visszavonhatatlan nyilatkozatot beszerezni, amelyet azonban a kiírási határidő lejárta előtt különböző okok miatt nem lehet megszerezni.
A Döntőbizottság 2007. július 23-án kelt 342/7/2007. számú határozatával ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet, szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szabályai szerint, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott.
A Kbt. 266. § A szolgáltatási koncesszió esetében az eljárásra a IV. fejezet szabályait és a 23–26. cím szabályait – a 30. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni a 3. melléklet és a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyaránt.
A Kbt. 252. § szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] – az ajánlatkérő kizárólag a 66–69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással,
b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét),
c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak,
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 69. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Kérelmező szerint a felhívás III.2.2) P1. pontjában írt alkalmassági feltétel előírásával ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdését azzal sértette meg, hogy egyenértékűvé kívánja tenni az eszközoldalt, a forrásoldallal.
Annak érdekében, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítésére ténylegesen alkalmas ajánlattevővel kössön szerződést, köteles a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők alkalmasságáról meggyőződni. A Kbt. taxatíve felsorolja a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság igazolásának különböző módjait azzal, hogy ajánlatkérő ezek közül írhat elő egyet, vagy többet.
A Kbt. ezzel kapcsolatban kizárólag azt a korlátot állítja az ajánlatkérők elé, hogy a kért adatok és tények a közbeszerzés tárgyára vonatkozzanak, valamint a kritériumokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni, azonban ennek során a beszerzés becsült értékére is tekintettel kell lenni.
A vizsgált alkalmassági feltétel tekintetében kérelmező a Kbt. 69. § (3) bekezdését nem kifogásolta, azt sérelmezte, hogy előírásával ajánlatkérő egyenértékűvé kívánja tenni az eszközoldalt, a forrásoldallal.
A Kbt. 69. § (2) bekezdés kifejezetten hivatkozik a Kbt. 66. §-ára, melyből következően az abban meghatározott igazolási módok közül választhat ajánlatkérő akár egyet, akár többet is.
A Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő kötelezettsége valamennyi alkalmassági követelmény tekintetében meghatározni azokat a feltételeket, melyek mellett az ajánlattevőket pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki-szakmai alkalmasság körében alkalmasnak minősíti. A Kbt. azt a kötelezettséget rója ajánlatkérőre, hogy az alkalmassági feltételek meghatározása körében egyértelmű, objektív és ellenőrizhető feltételeket határozzon meg.
Jelen esetben ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolási móddal összefüggésben azt az alkalmassági feltételt támasztotta, hogy ajánlattevő utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó mérlegében az eszközök összege haladja meg a 3 500 000 000 HUF összeget. Amennyiben ajánlattevő utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó mérlegében az eszközök összege nem éri el ezt a mértéket, úgy rendelkezzen a különbözetnek megfelelő összegre vonatkozó banki hitelígérvénnyel.
A Döntőbizottság a kérelem keretei között megvizsgálta a kifogásolt alkalmassági feltételt és azt állapította meg, hogy ajánlatkérő előírása nem sérti a Kbt. 69. § (2) bekezdését, tekintettel arra, ajánlatkérő ajánlati felhívása tartalmazza az alkalmasság igazolásának módját, melyhez ajánlatkérő egyértelmű és ellenőrizhető alkalmasságot kizáró feltételt rendelt. Ajánlatkérő előírása alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítésére pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmatlan az az ajánlattevő akinek utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó mérlegében az eszközök összege nem haladja meg a 3 500 000 000 HUF összeget és a különbözetnek megfelelő összegre vonatkozóan banki hitelígérvényt nem nyújt be.
Az egyenértékűség a Kbt. fogalomrendszerében nem ismeretlen. Az ajánlatok értékelése körében az egyenértékűség megítéléséhez a szükséges körben a törvény eligazítást ad.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor a Kbt. szabályrendszeréből nem vonható le olyan következtetés, hogy az alkalmasság megítélése körében ajánlatkérő kizárólag olyan, egymást kiegészítő feltételt írhat elő, amelyek egymással egyenértékűnek tekinthetőek. Ilyen Kbt. rendelkezés hiányában a Döntőbizottság sem vizsgálta, hogy a kifogásolt pénzügyi, gazdasági alkalmassági előírás tekintetében az egymást kiegészítő két feltétel (eszközök összege; banki hitelígérvény) egyenértékűnek tekinthető-e.
Az előzőekben részletezett indokok alapján Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezen részében elutasította.
A Döntőbizottság ezt követően az M/2. pont műszaki-szakmai alkalmassági feltétellel kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta meg.
Kérelmező szerint a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik ajánlatkérőnek az az alkalmassági előírása, hogy ajánlattevő rendelkezzen egy fő környezetvédelmi mérnöki, vagy környezetmérnöki szakmérnöki végzettségű olyan szakemberrel, akinek több mint 40 településre kiterjedő gyakorlata van a hulladékgazdálkodási rendszerek létesítményeinek üzemeltetésében.
A Kbt. rendelkezései biztosítják ajánlatkérő számára, hogy a Kbt. nevesített pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság igazolási módok közül maga határozza meg azokat, amelyek alapján az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmassá minősíti.
A Kbt. kizárólag azt a korlátot állítja az ajánlatkérő elé, hogy a kért adatok és tények a közbeszerzés tárgyára vonatkozzanak, valamint a kritériumokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni, azonban ennek során a beszerzés becsült értékére is tekintettel kell lenni.
Annak a megítélése, hogy egy adott alkalmassági feltétel sérti-e a Kbt. 69. § (3) bekezdését, mindig az adott közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehetséges.
A Kbt. alkalmasságra vonatkozó szabályozása alapján ajánlatkérő jogosult arra, hogy ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélése körében a szerződésteljesítésért felelős szakember képzettségére, végzettségére vonatkozó előírást tegyen.
Kötelezően alkalmazandó, részletes jogszabályi előírások nem állapítják meg a beszerzés tárgyát képező hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének szakképesítési követelményeit, az azt kitevő egyes tevékenységek, részek tekintetében azonban adottak szakképesítési előírások.
A felhívásban ajánlatkérő maga is hivatkozott a beszerzés tárgyát képező tevékenységet szabályozó jogszabályokra. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) kormányrendelet 7. §-a szerint az alkalmasság Kbt. 67. §-a (3) bekezdésének a), b), d) és e) pontja alapján való feltételeinek és igazolási módjának előírása kötelező a felhívásban. A kormányrendelet előírása szerint rendelkeznie kell ajánlattevőnek a jogszabályi előírásoknak megfelelően képzett szakemberrel.
A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet 18. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltatást ellátó, regionális célokat szolgáló hulladékkezelő létesítmény felelős vezetőjének felsőfokú műszaki vagy természettudományi végzettséggel kell rendelkeznie.
Jelen esetben a beszerzés tárgya rendkívül összetett. Ajánlatkérő beszerzése 80 település területén keletkezett kommunális szilárd hulladék kezelésének megoldására hulladéklerakó és átrakóállomások tervezésére, engedélyeztetésére, megépítésére, majd a megépített létesítmények 20 éven keresztül történő üzemeltetésére irányul, ami nem nélkülözheti a megfelelő szakértelmet sem.
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet egyebek mellett azt a kötelezettséget rója a hulladéklerakó üzemeltetőjére, hogy a külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és biztosítania kell a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást.
A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet szerint a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII 4.) kormányrendelet melléklete A) csoportba sorolt tevékenységek (egyebek mellett a hulladékok hasznosítása 100 t/év felett) esetén a megbízott képesítési feltétele környezetmérnöki képesítés, vagy felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és felsőfokú környezetvédelmi képesítés; vagy felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és 3 év környezetvédelem területén szerzett gyakorlat, hulladékgazdálkodási technológus (OKJ-szám: 55 5470 01) képesítés, vagy környezet és hidrotechnológus (OKJ-szám: 54 5470 01) képesítés.
A fentiekben ismertetett alkalmazási előírásokra is figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy nem minősíthető túlzottnak ajánlatkérői előírása, hogy a beszerzés tárgyát képező rendkívül sokrétű ökológiai, műszaki, környezetvédelmi ismeretet igénylő tevékenység ellátását olyan ajánlattevő végezze, amely rendelkezik egy, a beszerzés tárgyához igazodó felsőfokú szakképesítést szerzett szakemberrel, aki képzettsége alapján – egyebek mellett képes – a környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, szilárd kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére, hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére, környezetvédelmi eljárás értékelésére, kiválasztására, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra, környezetvédelmi létesítményeket üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátásra, települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárás irányítására.
Kérelmező a környezetvédelmi szakemberre vonatkozó alkalmassági előírást arra tekintettel is kifogásolta, hogy a hulladékgazdálkodási rendszerek létesítményeinek üzemeltetésében több mint 40 településre kiterjedő gyakorlattal is rendelkeznie kell.
Kérelmező szerint, mivel beszerzés tárgya nem a begyűjtés, hanem a begyűjtött hulladék kezelése, irreleváns az, hogy hány településről érkezik be az adott mennyiségű hulladék. Nem elsődlegesen a településszám, hanem a lakosság létszáma a meghatározó.
Ajánlatkérő álláspontja, hogy a 80 település számos hulladék szállítója (helyi közszolgáltatók) által beszállított hulladékmennyiség fogadására való alkalmasság megítélése körében a településszám relevanciával bír ajánlattevő logisztikai gyakorlatának igazolására.
A Kbt. előzőekben ismertetett 69. § (3) bekezdése határozza meg azokat a korlátokat, melyeket ajánlatkérőnek az alkalmasság feltételei megállapításkor be kell tartania.
Ajánlatkérő jogosult olyan követelményeket támasztani amelyek a szakszerű feladatellátást célozzák. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem vitatja, hogy ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerje ajánlattevő rendelkezik-e tapasztalattal több mint negyven településre kiterjedő hulladékgazdálkodási rendszerek létesítményeinek üzemeltetésében, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő részéről megjelölt logisztikai ismeret a jelen beszerzés tárgyát képező munkák körében is szerephez juthat.
Ugyanakkor a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges, túlzott, indokolatlanul nehezen teljesíthető előírásokat ajánlatkérő nem adhat.
A Döntőbizottság szerint az, hogy ajánlattevőnek olyan szakemberrel kell rendelkeznie, aki egy személyben környezetvédelmi mérnöki, vagy környezetmérnöki szakmérnöki végzettséggel rendelkezik és kérelmező részéről nem vitatott legalább ötéves szakmai tapasztalatát regionális (több mint 40 településre kiterjedő) hulladékgazdálkodási rendszerek létesítményeinek üzemeltetésében szerezte, ténylegesen nem szükséges a szerződés teljesítéséhez. A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő azzal szűkítette le az eljárásban részt vevők körét, hogy ugyanazon szakember tekintetében írta elő a környezetvédelmi mérnöki, vagy környezetmérnöki szakmérnöki végzettséget és a több mint 40 településre kiterjedő hulladékgazdálkodási rendszerek regionális létesítményeinek üzemeltetésében szerzett szakmai tapasztalatot. Az együttes feltétel ugyanazon természetes személy tekintetében történő meglétének szükségességét ajánlatkérő nem támasztotta alá és a Döntőbizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján sem volt levonható olyan következtetés, hogy ezen követelmény teljesítése nélkül az ajánlattevő a beszerzés tárgyát nem képes megvalósítani . A kérelemmel támadott kritérium szükségességére a szakképzettség tekintetében ajánlatkérő által megjelölt, illetve az egyéb jogszabályi előírások támasztották alá.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a több mint 40 településre kiterjedő hulladékgazdálkodási rendszerek regionális létesítményeinek üzemeltétésében szerzett szakmai tapasztalatot kifogásoló kérelmi eleme az előzőekben ismertetett indokokra tekintettel megalapozott, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
Ajánlatkérő észrevételére tekintettel a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a 2007. július 30-án előterjesztett kiegészítő kérelem dokumentációt sérelmező elmei elkésetten kerültek-e benyújtásra.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése tartalmazza a fő szabályokat a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő tekintetében.
E szakasz kimondja, hogy a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. egyes közbeszerzési eljárási cselekmények esetére rögzíti, hogy mely időpontot kell kötelezően a jogsértés tudomásra jutásának tekinteni.
A Kbt. 323. § (4) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdése szerinti határidő számításakor a jogsértés tudormásra jutásának kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot.
Kérelmező a dokumentációt 2007. július 12-én vásárolta meg.
A jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárásban a dokumentáció esetében a tudomásra jutás időpontja annak rendelkezésre bocsátásától, 2007. július 12-étől számított tizenötödik nap, 2007. július 27.
Kérelmezőnek ettől számítva még 15 nap áll rendelkezésre a dokumentáció rendelkezéseit sérelmező jogorvoslati kérelem benyújtására.
Amennyiben kérelmező tudomásszerzése vonatkozásában más bizonyíték nem áll rendelkezésre, kérelmező 2007. augusztus 13-ig terjeszthetett elő a dokumentáció rendelkezéseit kifogásoló kérelmet.
Kérelmező tudomásszerzésének pontos időpontjára vonatkozó bizonyíték hiányában a Döntőbizottság álláspontja, hogy kérelmező a Kbt. 323. §-ában meghatározott határidőn belül nyújtotta be 2007. július 30-án, a dokumentáció rendelkezéseit sérelmező kérelmi elemeit.
A Döntőbizottság vizsgálta a rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció részszempont 2. és 5. francia bekezdését kifogásoló kérelmi elemet.
A Kbt. 57. § (4) bekezdésben, a részszempontokra vonatkozó szabályozásnak megfelelően kell a sorba rendezés során előnyt jelentő egyes elemeket is meghatározni.
A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerint a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka).
A Kbt. szabályozása ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy bírálati rendszerét úgy alakítsa ki, hogy specifikus beszerzések esetében is tegye lehetővé az arra megtett ajánlatok megfelelő értékelését.
A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja tartalmazza, hogy a részszempontoknak nem pusztán mennyiségi, hanem bármely más módon értékelhető tényezőn kell alapulnia, de ajánlatkérő kötelezettsége ebben az esetben is a követelmények előzetes ismertetése. Pontos egyértelmű tájékoztatást kell adni arról, hogy az adott szempont értékelése során milyen tényezőket vesz figyelembe.
Kérelmező a negyedik részszempont második [az ajánlattevő figyelembe veszi a magyarországi viszonyokat (pl. lakosság fizetőképessége, lakossági attitűd a hulladékgazdálkodással, hulladékgyűjtéssel kapcsoltban stb.)] és ötödik [az ajánlattevő figyelembe veszi a modern nyugat-európai technológiai trendeket (pl. hulladékégető) és ezen technológiákban alkalmazásában szerzett tapasztalatát kamatoztatni tudja stb.] előnyt jelentő szempontot oly módon határozta meg, hogy az általa nevesített értékelésre kerülő elemek mellet lehetőséget biztosított további, előzetesen nem közölt, elem előnyként történő értékelésére is.
Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a dokumentáció általa megjelölt előírásai tájékoztatást adnak arról, hogy a kérelmező részéről kifogásolt két előnyt jelentő szempontnál a „stb.” feltüntetésével jelzett milyen további előnyöket értékel a szakértői testület. Közölte, hogy a dokumentáció műszaki tartalom része 16. oldalán a 2.4.5. pontban vissza is utal a negyedik részszempontra.
A dokumentáció az ajánlatkérő előzőekben hivatkozott nyilatkozatára tekintettel történő áttekintését követően a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a dokumentáció számos helyen – így egyebek mellett az ajánlatkérő részéről megjelölt helyeken is – lehetőséget ad arra ajánlattevőknek, hogy probléma megoldására javaslatot tegyen, fejlesztési, bővítési elképzeléseket megfogalmazzon ajánlatában, azonban nem állapíthatóak meg pontosan azok az elemek, amelyek a két kifogásolt szempont körében előnyként értékelésre kerülnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a független szakértőkből álló testület felállítása sem biztosítja a jogszerű értékelést akkor, ha ajánlatkérő nem határozza meg előzetesen teljeskörűen, hogy mit értékel, mit vesz előnyként figyelembe a sorba rendezés során.
Tekintettel arra, hogy a negyedik részszempont második és ötödik előnyt jelentő szempontja tekintetében ajánlatkérő nem határozta meg előzetesen, pontosan az előnyként értékelésre kerülő egyes elemeket, megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság ezt követően a dokumentáció ellenértékét kifogásoló kérelmi elemet vizsgálta.
A Kbt. 54. § (5) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
Az ellenértékének megállapítása körében ajánlatkérő figyelembe veheti a dokumentáció előállításához igénybe vett szakemberek részére fizetendő munka-, szakértői, megbízási, és egyéb díjakat, az adminisztrációs (gépelés, fénymásolás, egyéb) költségeket, illetve ezeknek azt a hányadát, amely a dokumentáció összeállítására tekintettel hárult ajánlatkérőre.
Ajánlatkérő tájékoztatást adott az általa, a dokumentáció összeállításához igénybe vett műszaki és pénzügyi szakértő, a hivatalos közbeszerzési és jogi tanácsadók munkadíjáról. Azokban az esetekben, ahol a szakértő által végzett munka nem kizárólag a dokumentáció elkészítése volt, megjelölte a díj dokumentációra fordított hányadát, a szerződéseket a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta.
Az általa igénybe vett szakértők díjának a dokumentáció összeállítására fordított összegét bruttó 8 760 000 Ft-ban jelölte meg.
Ajánlatkérő közölte, hogy a dokumentáció elkészítésével kapcsolatban összesen bruttó 115 200 Ft készkiadása merült fel, amely tekintetében a CD, a borító és a fénymásolás költségeit nevesítette.
Ajánlatkérő készkiadásait bizonyítékkal nem támasztotta alá, de az ajánlatkérő által közölt költség aránytalanságára, a dokumentáció tervezett és az azt ténylegesen megvásárló ajánlattevők számára, valamint a dokumentáció terjedelmére tekintettel következtetés nem volt levonható.
A Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott dokumentumok, az előzőekben ismertetett körülmények alapján, a Döntőbizottság álláspontja szerint nem vonható le megalapozott következtetés arra, hogy ajánlatkérő a Kbt. 54. § (5) bekezdését megsértve határozta meg a dokumentáció ellenértékét nettó 200 000 Ft összegben, ezért kérelmező erre irányuló kérelmét elutasította.
Kérelmező a 2007. augusztus 6-án megtartott tárgyaláson sérelmezte, hogy a konzultáción elhangzott kérdése („Milyen megállapodást kötött az ajánlatkérő a hejőpapi 073/5 hrsz.-ú ingatlan jelenlegi tulajdonosával a környezetvédelmi engedély megszerzése vonatkozásában?”) és az erre adott válasz („nem kötött semmilyen megállapodást”) nem szerepel a jegyzőkönyvben.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmét határidőben terjesztette-e elő.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező nyilatkozata szerint a 2007. július 13-ai konzultációs jegyzőkönyv tartalmát 2007. július 19-én megismerte.
Kérelmezőnek a konzultációs jegyzőkönyv megismerésétől számított tizenöt nap állt rendelkezésére, hogy a jegyzőkönyv tartalmát kifogásoló jogorvoslati kérelmet nyújtson be, mely határidő a Döntőbizottság megítélése szerint 2007. augusztus 3-án letelt.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon álláspontját, mely szerint 2007. július 30-án benyújtott kiegészítő jogorvoslati kérelme tartalma szerint a teljes konzultációs jegyzőkönyvet kifogásolta.
A Döntőbizottság szerint kérelmező 2007. július 30-án benyújtott kiegészítő jogorvoslati kérelmében tételesen megjelölte a konzultációs jegyzőkönyvvel szembeni kifogásait. A konzultációs jegyzőkönyv kérelmező részéről vélelmezett – előzőekben ismertetett – hiányosságai azt voltak hivatva igazolni, hogy az AVE Magyarország Kft. közreműködött a közbeszerzési eljárás előkészítésében, erre tekintettel kérelmező szerint megállapítható a Kbt. 10. § sérelme.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az összeférhetetlenségi szabályok megsértésére vonatkozó kérelmét visszavonta.
A jogorvoslati eljárás során előterjesztett kérelme tekintetében megsértett jogszabályi rendelkezésként kérelmező [figyelemmel az 56. § (5) bekezdésében foglaltakra] a Kbt. 56. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdését jelölte meg.
A Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmező alap-, illetve kiegészítő kérelmi elemei a konzultációs jegyzőkönyvet eltérően kifogásolta, az időközben visszavont alapkérelemben megjelölttől eltérő jogszabálysértésre vonatkozott a kiegészítő kérelem.
Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a konzultációs jegyzőkönyvet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előterjesztett okból kifogásoló kérelem a Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra, tehát elkésett.
Kérelmező 2007. augusztus 7-én érkezett beadványában sérelmezte, hogy a konzultációs jegyzőkönyv 24. pontjában szereplő általa feltett kérdésre adott ajánlatkérői válasz sérti a Kbt. 1. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 56. § (4) bekezdését. A 2007. augusztus 8-án érkezett beadványa szerint az általa kifogásolt ajánlatkérői magatartás az előzőekben megjelölt jogszabályhelyek mellett a Kbt. 54. § (1) bekezdését is sérti.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmét határidőben terjesztette-e elő.
A Kbt. előzőekben ismertetett 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét.
Kérelmező a kiegészítő tájékoztatás 24. pontjában írt kérdésre adott választ 2007. július 30-án benyújtott kiegészítő jogorvoslati kérelmében nem kifogásolta.
A kérelmező 2007. augusztus 7-ei beadványa tartalmazza, hogy az általa relevánsnak ítélt testületi határozat ekkor került a birtokába. A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a Kbt. nem írja elő a jogorvoslati kérelmet előterjesztő számára, hogy kérelmét bizonyítékokkal támassza alá, a határidő megtartása alól erre tekintettel mentességet nem ad a Törvény.
Kérelmező nyilatkozata szerint a 2007. július 13-ai konzultációs jegyzőkönyv tartalmát 2007. július 19-én megismerte.
Kérelmezőnek a konzultációs jegyzőkönyv megismerésétől számított tizenöt nap állt rendelkezésére, hogy a jegyzőkönyv tartalmát kifogásoló jogorvoslati kérelmet nyújtson be, mely határidő 2007. augusztus 3-án letelt.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek 2007. augusztus 7-én benyújtott, a konzultációs jegyzőkönyv 24. pontjában szereplő általa feltett kérdésre adott ajánlatkérői választ sérelmező kérelmi eleme elkésett.
A Döntőbizottság eljárása során nem vizsgálja a jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárás egészét. A vizsgálatának körét (a Kbt. 334. § szerinti hivatalból való eljárás kivételével) a kérelmező kérelme határozza meg, eljárása során a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza.
A Kbt. 325. § (5) bekezdése alapján kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozataláig visszavonhatja.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson – egyebek mellett – a negyedik részszempont utolsó francia bekezdését (az ajánlattevő figyelembe veszi a műszaki leírásban szereplő szempontokat) kifogásoló, valamint az összeférhetetlenségi szabályok megsértésére vonatkozó kérelmi elemét visszavonta. A kérelem visszavonásával kérelmező kifejezésre juttatta, hogy nem kéri ezen kérelmi elemeinek vizsgálatát, nem kér e tekintetben döntéshozatalt.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalást követően 2007. augusztus 7-én előterjesztett írásbeli beadványában kérelmező ismételten kifogásolta a negyedik részszempont utolsó bekezdését, illetve kérte az AVE Magyarország Kft. összeférhetetlenségének megállapítását, erre tekintettel ajánlatkérővel szemben a Kbt. 1. § (1) bekezdése megsértésének megállapítását.
Az eljárás későbbi szakaszában ismételten előterjesztett kérelmi elemek tekintetében a Döntőbizottság a Kbt. 325. § (1) bekezdésére tekintettel vizsgálta, hogy azok megfelelnek-e a Kbt. 323. § (1)–(4) bekezdéseinek és a 324. §-ában foglalt feltételeknek.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a negyedik részszempont utolsó bekezdés, illetve az AVE Magyarország Kft. összeférhetetlenségének, erre tekintettel ajánlatkérővel szemben a Kbt. 1. § (1) bekezdése megsértésének megállapítására irányuló kérelmi elemek határidőben kerültek-e benyújtásra.
Mint azt a Döntőbizottság az előzőekben megállapította a dokumentáció rendelkezéseit kifogásolva kérelmező kérelmét 2007. augusztus 13-áig terjeszthette elő.
Kérelmező szerint az érvényesség feltételét képező műszaki leírás a pontozás körében nem értékelhető még egyszer.
Döntőbizottság a kérelmet tartalma alapján bírálta el.
A Kbt. 57. § (4) bekezdésben, a részszempontokra vonatkozó szabályozásnak megfelelően kell a sorba rendezés során előnyt jelentő egyes elemeket is meghatározni.
A Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontja szerint a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
A rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció részszempont 7. francia bekezdése szerint az értékelése során előnyt jelent, ha az ajánlattevő figyelembe veszi a műszaki leírásban szereplő szempontokat.
A közbeszerzési eljárásban ajánlattevőnek a felhívás, a dokumentáció előírásai szerint, így az ajánlatkérő részéről a műszaki leírásban megjelölt szempontokra is figyelemmel kell megtenni ajánlatát.
Ehhez képest, a részszempont értékelése során előnyt jelentő egyes elemek meghatározásakor ajánlatkérőnek konkrétan meg kell jelölnie azt a többlet körülményt, amely adott esetben értékelésre kerülő tartalmai elemnek minősül az érvényességhez igényelt műszaki tartalmon felül.
A dokumentáció műszaki tartalma számos előírást, távlati célt és elképzelést fogalmaz meg, melyet ajánlattevő koncepciójának tartalmaznia kell vagy tartalmaznia lehet. Ugyanakkor nem határolható el, hogy mely szempontok azok, amelyeknek teljesítése az ajánlat érvényességéhez szükséges és melyek azok a tartalmi elemek, amelyeket ajánlatkérő a rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció részszempont 7. francia bekezdése körében előnyként értékel.
Az előzőek alapján Döntőbizottság megállapította, hogy a rendszer továbbfejlesztésére, fenntarthatóságára vonatkozó koncepció részszempont 7. francia bekezdés szerinti ajánlatkérői előírás sérti Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontját.
Kérelmező a 2007. július 13-i konzultáción elhangzott, illetve a konzultációról készült jegyzőkönyvben szereplő információkra alapozta AVE Magyarország Kft.-vel szemben összeférhetetlenségi ok fennállását, melyre tekintettel kérte ajánlatkérővel szemben a Kbt. 1. § (1) bekezdés megsértésének a megállapítását.
Mint azt a Döntőbizottság az előzőekben megállapította a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti határidőt megtartva, kérelmező a konzultációs jegyzőkönyv tartalmát kifogásoló kérelmet 2007. augusztus 3-áig terjeszthetett elő, ezért az AVE Magyarország Kft.-vel szembeni összeférhetetlenségi ok fennállásának megállapítására irányuló 2007. augusztus 7-én benyújtott kérelem elkésett.
Kérelmező indítványát – a társulási megállapodást feltétellel elfogadó tagönkormányzatok, illetve a módosítás el nem fogadása miatt kizártak körére vonatkozó kérdésfeltevés, valamint az önkormányzati határozatok benyújtására, vonatkozó – a Döntőbizottság elutasította, mert kérelem megítéléséhez az előbb nevesített körben vizsgálatra nem volt szükség.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és megállapította a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását, dokumentációját és azt követő döntéseit. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján alaptalan részében a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § d) pontja értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg és á kérelem elkésett.
A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás hegindítását követően jutott a hatóság tudomására. Így a Döntőbizottság a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérelmezőnek a fentiekben nevesített elkésett kérelmi elemei vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében költségigény megjelölése és ezt alátámasztó dokumentum nélkül azt kérte, hogy a Döntőbizottság marasztalja ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és jogorvoslati eljárás költségeiben.
Kérelmező költségeinek megjelölése és ennek igazolása hiányában a Döntőbizottság nem volt abban a helyzetben, hogy az eljárási költség összege tekintetében bizonyítékra alapított, megalapozott döntést hozhasson, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. § (1) bekezdése és a 346. § (1) bekezdése biztosítja.
A Döntőbizottság szerint a megállapított jogsértések jellegére tekintettel a felhívás és dokumentáció egésze, valamint azt követően hozott ajánlatkérői döntések együttes megsemmisítése szükséges, mivel a megállapított jogsértések másként nem küszöbölhetőek ki.
A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte indokoltnak a bírság kiszabását, figyelemmel arra, hogy a felhívás, a dokumentáció és azt követően hozott ajánlatkérői döntések együttes megsemmisítésével a jogsértések orvosolhatók.
Kérelmező kifogására, mely szerint a 2007. július 30-ai kiegészítő tájékoztatást kérő levelére választ nem kapott ajánlatkérőtől, a Döntőbizottság rámutat, hogy kérelmező erre irányuló kérelme alapján ideiglenes intézkedésével a kérelemmel támadott közbeszerzési eljárást felfüggesztette, melyre tekintettel ajánlatkérő ezen eljárásban cselekményeket nem végezhet A Kbt. 332. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
Budapest, 2007. augusztus 21.
Dr. Bátorligeti Márta s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (15043/007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.443/12/2007.
Tárgy: a Mineralkontor Hungária Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Csatornázási Művek közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Mineralkontor Hungária Kereskedelmi Kft. (1149 Budapest, Mogyoródi út 32., képviseli: Dr. Gál Zoltánné Ügyvédi Iroda, dr. Gál Zoltánné ügyvéd, 1134 Budapest, Rózsafa utca 13–17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Fővárosi Csatornázási Művek (1087 Budapest, Asztalos S. u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A Fővárosi Csatornázási Művek részére zeolit beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és ezekre tekintettel a Kbt. 91. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000- 01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 900 000 Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő az EU Hivatalos Lapjában 2007. április 20-án tette közzé ajánlati felhívását 2007/S 77-094190 szám alatt a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, majd tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítő 2007. május 2-i 49. számában K. É. – 5706/2007 szám alatt.
Az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Az ajánlatkérő a felhívás III.2) pontjában határozta meg a részvételi feltételeket és az alkalmassági követelményeket, valamint azok igazolási módját.
A felhívás VI.3.2) pontja előírta a Kbt. 83. §-a szerinti hiánypótlás lehetőségét, de az ajánlatkérő a formai hiányosságok pótlását nem tette lehetővé.
A felhívás VI.3.9) pontja a következőket tartalmazta:
Az ajánlat benyújtásának módja: az ajánlatokat kettős zárt csomagolásban, 3 példányban (1 eredeti és 2 másolati), állagsérelem nélkül megbonthatatlanul egy kötetbe kötve vagy fűzve, fedőlapján a kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásával kell benyújtani. Az ajánlati példányon fel kell tüntetni, hogy eredeti vagy másolati példány. Az ajánlat egyes példányai közötti esetleges eltéréseknél az eredeti példány tartalma a mérvadó. Az ajánlatokat laponként számozva és laponként szignálva kell benyújtani. Az ajánlat lezárt csomagolását a következő címzéssel kell ellátni: zeolit beszerzése, a hivatalos bontási eljárásig nem bontható fel.
A felhívás VI.3.5) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, valamint a (3) bekezdésére vonatkozóan.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattevőknek szóló tudnivalókat az ajánlatok részletes tartalmi-formai előírásaira, valamint a szerződéses feltételeket.
A dokumentáció Információk az ajánlatok összehasonlításához fejezetének 1.4. pontja szerint az összeállított ajánlat valamennyi tartalommal bíró oldalát (az előlapokat és a dokumentumokat is), beleértve a fedőlapot is, folyamatos oldalszámozással kell ellátni.
Ugyanezen fejezet 1.8. pontja szerint az ajánlatokat egy eredeti és két másolati példányát kettős zárt csomagolásban kellett elhelyezni.
A belső csomagoláson kizárólag az alábbi adatok feltüntetését engedte meg az ajánlatkérő:
„Zeolit beszerzése.”
„A hivatalos bontási eljárásig nem bontható fel.”
Az ajánlattételi szakaszban, 2007. május 3-án megtartott konzultáción – többek között – a következő kérdések és válaszok hangzottak el:
Kérelmező kérdése:
Az „alvállalkozó” fogalmát hogyan kell értelmezni? Az általunk igénybe vett fuvarozó alvállalkozónak minősül?
Az ajánlatkérő válasza:
A Kbt. 4. § 2. pontjában található értelmező rendelkezés szerint „Alvállalkozó az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni, vagy módosítani, kivéve, ha szervezet tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi.”
Ha a fuvarozóval fentiekre tekintettel kerül sor szerződéskötésre, alvállalkozónak minősül.
Kérelmező kérdése: mit jelent a „10% feletti alvállalkozó”?
Az ajánlatkérő válasza: A „10% feletti alvállalkozó” az ajánlatkérő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(ka)t jelenti.
A kérelmező kérdése: az ajánlatkérő és a 10% feletti alvállalkozó együttesen vagy külön-külön feleljen meg az alkalmassági követelményeknek?
Az ajánlatkérő válasza: az ajánlati felhívás III.2.2) pontja szerint a gazdasági és pénzügyi alkalmasság tekintetében „az ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevőknek) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójának a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek külön-külön, Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek együttesen kell megfelelnie.”
Az ajánlati felhívás III.2.3) pontja szerint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében „ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójának a műszaki és szakmai alkalmassági feltételeknek együttesen kell megfelelnie”.
További kérdések érkeztek ajánlatkérőhöz, melyeket 2007. június 4-én válaszolt meg.
A kérelmező – többek között – az alábbiakat kérdezte:
1) „Az ajánlat valamennyi tartalommal bíró lapját (azaz minden lap első oldalát) kell sorszámozással és kézjeggyel ellátni, és a fedőlapon a lapszámot kell feltüntetni?”
1) Az ajánlati felhívás VI.3.9) pontjának megfelelően „az ajánlatokat laponként számozva és laponként szignálva kell benyújtani”, amely alatt ajánlatkérő azt érti, hogy minden egyes tartalommal bíró lapot (azaz minden lap első oldalát) sorszámozással és az ajánlattevő szignójával kell ellátni, a fedőlapon pedig a lapszámot kell feltüntetni.
3) „Az ajánlat eredeti és másolati példányát külön-külön kell elhelyezni egy zárt csomagolásban, majd valamennyi példányt egy közös zárt csomagolásban kell benyújtani, illetőleg a két másolati példányt is külön-külön kell zárt csomagolásban elhelyezni, vagy elegendő egy közös csomagolás?”
3) Az ajánlati felhívás VI.3.9) pontjának megfelelően „az ajánlatokat kettős zárt csomagolásban, 3 példányban (1 eredeti és 2 másolati) kell benyújtani”, amely alatt ajánlatkérő azt érti, hogy az 1 eredeti és 2 másolati példányt külön-külön kell elhelyezni egy-egy zárt csomagolásban, majd a két zárt csomagot egy közös zárt csomagolásba kell beletenni.
4) Amennyiben az ajánlattevő például a dokumentáció 9.5. pontja alapján úgy nyilatkozik, hogy nem kíván igénybe venni a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót, akkor ez a nyilatkozat önmagában elegendő-e a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozati mintának az ajánlatból történő elhagyásához, vagy továbbra is szükséges az ilyen nyilatkozati minták áthúzása, illetőleg a kötelezettségvállaló megkívánt kifejezett nyilatkozata?
Illetőleg ajánlatkérő mit ért a kötelezettségvállalónak a fent hivatkozott nyilatkozata alatt, külön dokumentumba foglalt nyilatkozat szükséges, vagy az adott nyilatkozati mintára ajánlattevő által rávezetett nyilatkozat is elegendő?
Ebből következően: amennyiben a kötelezettségvállalónak külön szerkesztett nyilatkozatban kell a rá nem vonatkozó nyilatkozati mintákra utalnia, abban az esetben ezt minden egyes rá nem vonatkozó nyilatkozati mintához mellékelnie kell-e, vagy elegendő egy közös nyilatkozatban megjelölnie azokat?
4) Az ajánlati dokumentáció 76. oldal 1.6. pontjában előírtaknak megfelelően „amennyiben valamelyik nyilatkozat vagy dokumentum önökre nem vonatkozik, úgy azt a dokumentum áthúzásával, vagy e tényre történő utalással és a kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásával egyértelműen jelezzék.” Utóbbi nyilatkozat alatt ajánlatkérő az adott nyilatkozati mintára ajánlattevő által rávezetett nyilatkozatot érti.
6) „Helyesen értelmezzük-e, hogy az eredeti példányt egy (belső) csomagolásban, míg a két másolati példányt egy közös (belső) csomagolásban helyezendő el, és e két – az egy eredeti és a két másolati példányt tartalmazó - (belső) csomag helyezendő el egy közös (külső) csomagolásban?”
6) Válasz: lásd a 3. pontban írtakat.
Az ajánlattételi határidőre, 2007. június 11-ére, kérelmezőn kívül a Transroad Kft. és a Geoproduct Kft. nyújtotta be ajánlatát.
A bontási eljárás során felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint mindhárom ajánlatról megállapította ajánlatkérő, hogy zárt sérülésmentes csomagolásban van. Kérelmező bontáson jelen lévő képviselője észrevételezte, hogy a Transroad Kft. ajánlata belső csomagolását olyan módon zárta le, hogy a borítékot leragasztotta és a ragasztás mentén két helyen ráütötte a Transroad Kft. pecsétjét. A pecsét a következő adatokat tartalmazta:
„TRANSROAD 14.
Fuvarozó és Szolgáltató Kft.
1138 Budapest, Váci út 160–162.
Adósz.: 10328716-2-41”
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során hiánypótlással élt a Transroad felé a következők szerint:
Az ajánlattevő csatolja az ajánlati felhívás III.2.3.1) pontjának megfelelően és az ajánlati dokumentáció 154. oldal 2. pontjában szereplő nyilatkozatra („A szervezet rendelkezik az előző 3 évben (2004–2006.) összesen legalább 20 millió forint értékű zeolit szállítására vonatkozó referenciával”) tekintettel – a Kbt. 67. § (4) bekezdés szerinti szervezet előző 3 évben (2004–2006.) teljesített, zeolit szállítására vonatkozó referenciamunkáiról a szerződést kötő másik fél által kiadott igazolást vagy a Kbt. 67. § (4) bekezdés szerinti szervezet nyilatkozatát – a Kbt. 68. § (1) bekezdése alapján – az alábbi tartalommal a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló adat megjelölésével (eredeti vagy hiteles másolati példány).
A kérelmező 2007. június 21-én levélben megkereste az ajánlatkérőt és közölte vele, hogy a bontáson jelezték azt, hogy a Transroad Kft. ajánlatának belső csomagolásán az ajánlattevő pecsétlenyomata is elhelyezésre került, ezzel olyan adatok is feltüntetésre kerültek, amelyet a dokumentáció hivatkozott pontja nem tartalmazott. Ezért ez az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek minősül.
A Transroad Kft. határidőre (2007. június 20-ra) becsatolta az ajánlatában megjelölt Kbt. 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdés szerinti szervezet, a Pro-Zeo s.r.o. 2004–2006. évekre vonatkozó referenciáit magyar és angol nyelven.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte és a 2007. július 27-re halasztott eredményhirdetésen nyertesként a Transroad Kft.-t jelölte meg, második legjobb ajánlatként pedig kérelmezőt. A Geoproduct Kft. ajánlata érvénytelené lett nyilvánítva.
A kérelmező 2007. augusztus 1-jén, valamint a 2007. augusztus 10-én kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítson meg jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szerinti eljárásra és tiltsa meg a szerződés megkötését. Kérelmének indokolásaként előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, valamint a Kbt. 91. § (1) bekezdését, mert a Transroad Kft. ajánlata belső csomagolásán a dokumentációban megjelölt adatokon kívül más adat nem szerepelhet.
Azzal, hogy a Transroad Kft. ajánlatának belső csomagolásán a cégadatokat is tartalmazó cégbélyegző lenyomata is elhelyezésre került, olyan adatokat is szerepeltetett ajánlattevő, amelyeket a dokumentáció hivatkozott pontja nem tartalmazott.
Előadta továbbá, hogy a Transroad Kft. a beszerzés tárgya szerinti zeolit ásvány szállítását korábban nem végezte. Kérelmező tudomása szerint a jelen közbeszerzési eljárásban egy szlovákiai, zeolitbányászattal foglalkozó céggel kötött megállapodást egyrészt a szerződés teljesítése, valamint a műszaki-szakmai alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében.
A Transroad Kft. a közbeszerzési eljárást megelőzően zeolit forgalmazásával nem foglalkozott, ezért egy harmadik szervezetnek a megkötendő szerződés teljesítése – az ajánlatkérő részére szállítandó zeolit beszerzésének biztosítása – érdekében történő bevonása, olyan körülménynek minősül, ami az ilyen szervezet alvállalkozói minőségét teremti meg.
A jelen eljárásban ajánlattevőknek az ajánlatukban meg kellett jelölniük a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. Figyelemmel arra, hogy a Transroad Kft. és az általa igénybe venni kívánt szervezet közötti megállapodás a zeolit ásványok szállítására vonatkozik, annak értéke a közbeszerzés értékének 10%-át mindenképpen meghaladja.
A döntőbizottsági határozatokban kifejezésre juttatott joggyakorlat szerint ajánlattevő ugyanazt a szervezetet egy közbeszerzési eljárásban egyidejűleg csak egy minőségben veheti igénybe, azaz nem lehetséges az egyébként a közbeszerzés értékének 10%-a meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak minősülő szervezetet egyúttal a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti szervezetként is megjelölni.
A fentiekre tekintettel kérelmező megítélése szerint a Transroad Kft. azzal, hogy valótlanul erőforrást biztosítóként jelölte meg a ténylegesen alvállalkozónak minősülő szervezetet – melynek eredményeként a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékű alvállalkozókra vonatkozó igazolások becsatolásának kötelezettsége alól mentesülve jogtalan előnyhöz jutott-, hamis adatot szolgáltatott. Az ajánlattevő a hamis adatszolgáltatással a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kizáró okok hatálya alá került, melyet ajánlatkérő köteles lett volna megállapítani. Ennek elmaradásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontját. A 2007. augusztus 29-ei tárgyaláson a Döntőbizottság felszólítására kérelmező a hamis adatszolgáltatásra vonatkozó állítását semmilyen objektív bizonyítékkal például írásbeli dokumentummal nem tudta bizonyítani. Kizárólag a nyertes ajánlattevő megteendő nyilatkozatát jelölte meg, ami állítását alá fogja támasztani.
Kérelmének kiegészítéseként előadta, hogy a 2007. augusztus 6-i iratbetekintés alkalmával jutott tudomására, hogy a Transroad ajánlatában több oldal folyamatos oldalszámozással lett ellátva. Az ajánlatkérő az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatásában egyértelműen úgy rendelkezett, hogy az ajánlat valamennyi tartalommal bíró lapját (azaz minden lap első oldalát) kell folyamatos sorszámozással ellátni, a Transroad Kft. ajánlatában több, egymást követő tartalommal bíró lap mindkét oldala lett folyamatos sorszámozással ellátva (például beszámolók, illetőleg az egyéb szervezettel kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok). A Transroad Kft. ajánlata ezért is érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott tekintettel a 2007. augusztus 6-án megkötött eljárást lezáró szerződésre.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy a boríték leragasztása mentén elhelyezett pecsétlenyomat tekinthető a sértetlenség megállapíthatósága érdekében tett intézkedésnek, a boríték lezárása részének, mint ahogy az bevett szokás a levelezési gyakorlatban is, csakúgy, mint a „macskaköröm”, vagy a viaszpecsét alkalmazása.
A dokumentáció nem tartalmazott arra vonatkozóan kifejezett előírást, hogy a sértetlenség biztosításának érdekében az ajánlattevők milyen intézkedést tehetnek, vagy nem tehetnek, így a belső boríték általános gyakorlatnak megfelelő lezárását ajánlatkérő jogszerűen elfogadta. Ennek megfelelően az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítása nem lett volna megalapozott.
A fentiekre tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdésének, valamint a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megsértése nem állapítható meg.
Előadta továbbá, hogy a Transroad Kft. ajánlatának 126. oldalán a Kbt. 71. § b) pontja alapján kifejezetten nyilatkozott, hogy nem kíván igénybe venni 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót, illetve ajánlatának 128. oldalán a Kbt. 71. § a) pontja alapján tett nyilatkozatban nem tüntette fel a zeolitbeszerzést, illetve az árubeszerzést a közbeszerzés azon része között, amellyel összefüggésben ajánlattevő szerződést kíván kötni.
Az ajánlatkérő a fenti egyértelmű és kifejezett nyilatkozatokból egyértelműen megállapította, hogy ajánlattevő a zeolit szállítását nem a Kbt. kérelmező által is idézett alvállalkozó fogalomkörébe tartozó szervezet által kívánja megoldani.
Önmagában az a tény, hogy ajánlattevő ez idáig nem foglalkozott zeolit szállításával, valamint, hogy egy zeolitbányászattal foglalkozó céggel kötött szerződést annak érdekében, hogy az ez irányú szükségleteit fedezze, nem jelenti azt, hogy egy ilyen körben létrejövő szerződés valamely közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerződő partnerének alvállalkozói minőségét feltétlen megalapozná.
Amennyiben az ajánlattevő és a zeolitbányászattal foglalkozó cég közötti szerződés a tárgyi közbeszerzési eljárástól függetlenül már korábban létrejött, közöttük tartós jogviszony áll fenn, úgy ez a cég már nem minősül alvállalkozónak.
Tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatosan sem a kérelmező, sem az ajánlatkérő nem rendelkezik információkkal, nem vélelmezhetik azt, hogy az ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett, hiszen ez sértené a jóhiszeműség alapelvét.
A Transroad Kft. cégkivonatából megállapítható, hogy a cég foglalkozik többek között tüzelő- és építőanyag-nagykereskedelemmel, közvetítő nagykereskedelemmel, közúti teherszállítással, szállítmányozással, egyéb szállítási tevékenységgel, így valószínűsíthető, hogy az ajánlattevő több céggel is állandó kapcsolatban áll, nem egy szerződéssel biztosítja a szállítandó árumennyiséget. Az ajánlatkérő a cégkivonat, valamint az ajánlattevő által tett nyilatkozatok alapján nem vonhatta kétségbe, hogy az ajánlattevő a tárgyi közbeszerzési eljárás teljesítésére alvállalkozó igénybevétele nélkül is képes lenne.
Az ajánlattevő ajánlata 154. oldalán csatolta a Kbt. 66. § (2) bekezdés és 67. § (4) bekezdés szerinti szervezet nyilatkozatát és a hiánypótlás keretében csatolta a nyilatkozatot a Kbt. 66. § (2) bekezdés és 67. § (4) bekezdés szerinti szervezet 2004–2006. év legjelentősebb zeolit szállítására vonatkozó referenciáiról. Ezek alapján ajánlatkérő egyértelműen megállapította, hogy ajánlattevő a PRO-ZEO s.r.o megnevezésű céget erőforrásként kívánja a tárgyi közbeszerzési eljárásba bevonni.
Tekintettel arra, hogy ugyanezen cégnek alvállalkozói minőségben való részvételére utaló adat az ajánlatban nem található, nem állapítható meg, hogy a Kbt. 67. § (4) bekezdés szerinti szervezetet ajánlattevő egyúttal alvállalkozóként is igénybe kívánná venni.
A Döntőbizottság kötelezésére ajánlatkérő becsatolta az eljárást lezáró szerződést, amely közötte és a nyertes ajánlattevő között jött létre. A megkötött szerződésben nincs arra utalás, hogy a teljesítést a nyertes ajánlattevő alvállalkozó igénybevételével hajtaná végre.
Az ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy a felhívás és a dokumentáció ellentmondást tartalmazott a lapszámozás, illetve sorszámozás tekintetében. Mivel nem akarták súlytani egyik ajánlattevőt sem, úgy döntöttek, hogy elfogadják a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesnek úgy is, hogy abban minden tartalommal bíró oldal be van számozva.
Kérte a kérelem megalapozatlanság címén való elutasítását.
A tárgyaláson a nyertes ajánlattevő előadta, hogy a felhívás VI. További információk pontja nem tartalmazta a csomagolásra vonatkozóan azt a kitételt, amelyet a dokumentációban lehet megtalálni, hogy kizárólag „Zeolit beszerzése”, „Hivatalos bontási eljárásig nem bontható fel” felirat szerepeljen. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és dokumentáció ellentmondása esetén irányadónak az ajánlati felhívásban foglaltakat kell tekinteni. A kérelmező által kifogásolt cégbélyegző csak a belső csomagoláson szerepelt, amely a bontási eljárásig ismeretlen maradt, mind az ajánlatkérő, mind az összes többi ajánlattevő számára. Ezért a Kbt. egyetlen alapszabálya sem sérült, hiszen a bontáson az ajánlattevők neve, székhelye stb., tehát a cégbélyegzőn szereplő adatok amúgy is ismertetésre kerültek.
A hamis adatszolgáltatásra vonatkozóan előadta, hogy kérelmező érvelését aggályosnak, bizonytalannak, a jóhiszemű joggyakorlással ellentétesnek tartja. Sérelmesnek ítéli, hogy kérelmező annak érdekében, hogy versenytársát ilyen módon is ellehetetlenítse, feltételezéseken, fikciókon, esetleges piaci értesüléseken alapuló információkat bizonyított tényként ad elő.
Álláspontja szerint ha valamely fél egy adott eljárásban valamely tényt állít, annak bizonyítása őt terheli. Nem tekinthető a legjobb indulattal sem bizonyítéknak kérelmező állítása, hiszen ő maga állítja, hogy a termék piacának csaknem minden lényeges szereplőjét ismeri. Nem zárja ki tehát, hogy lehetnek általa nem lényegesnek tartott piaci szereplők is. A Transroad Kft. ajánlatkérő régi beszállítója. Több ásványi anyag (így zeolit) tekintetében is rendelkezik olyan korábban megkötött határozatlan időre szóló szerződéssel, keretszerződéssel, amelyek szükségtelenné teszik jelen esetben új szerződés megkötését, vagy meglévő szerződés módosítását. Azon állítás, hogy a Transroad Kft. nem szállított zeolitot, ebből következően ez kizárólagosan egy alvállalkozó bevonásával teheti meg, súlyos tévedés.
A lapszámozásra vonatkozóan előadta, hogy ellentmondás volt a felhívás, illetve a dokumentáció előírásai között. Álláspontja szerint – tekintettel arra is, hogy üres lap ajánlatban való szerepeltetése szükségtelen – az ajánlatkérő szándéka arra vonatkozott, hogy minden adatot, információt tartalmazó oldal, vagy adott esetben csak lap az ajánlattevő képviselője által szignálva és oldalszámozva legyen.
Egyéb érdekeltként a Geoproduct Kft. észrevételében kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem tért ki a beszerzendő zeolit minőségének pontos meghatározására. A kérelemmel kapcsolatban nem tett észrevételt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, valamint a szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján a Kbt. 318. §-ban biztosított hatáskörében eljárva megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos az alábbiak szerint.
Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A Döntőbizottság határozata meghozatala során a Kbt. alábbi szakaszait vette figyelembe.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A Kbt. 81. § (1)–(3) bekezdése szerint:
(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
A Kbt. 4. § 9. pontja szerint hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (2) bekezdése, 71. §] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.
A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő érvényesnek elfogadta a nyertes ajánlatát annak ellenére, hogy a belső csomagolást oly módon zárták le, hogy a borítékot leragasztották és a ragasztás mentén két helyen ráütötték a nyertes ajánlattevő pecsétjét. Így olyan adatokat is szerepeltetett az ajánlattevő a csomagoláson, amelyet a dokumentáció „Információk az ajánlatok összehasonlításához” fejezetének 1.4. pontja nem írt elő.
Az ajánlatkérő a felhívás VI.3.9) pontjában, illetve a dokumentáció fenti pontjában határozta meg az ajánlat benyújtásának a módját. A dokumentáció idézett pontja meghatározta, hogy az ajánlattevők kizárólag milyen adatokat tüntethetnek fel.
Az ajánlatkérő a felhívását és a dokumentációját az ajánlattételi határidő lejártáig nem módosította. Erre tekintettel az ajánlatkérő kötve maradt a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott mindegyik feltételhez. A kötöttség beállta egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő saját maga sem tekinthet el a felhívásban, illetve a dokumentációban előírt egyetlen egy feltételtől sem. Tényszerűen megállapítható, hogy a belső csomagoláson elhelyezett két bélyegző tartalmazta a nyertes ajánlattevő cég nevét, címét és adószámát, annak ellenére, hogy az ajánlatkérő meghatározta azt, hogy kizárólag milyen adatokat lehet feltüntetni a belső csomagoláson. Nem vitatható, hogy az ajánlatkérő bélyegzője a cégre vonatkozó lényeges adatokat tartalmazott, ennek lehetőségét pedig az ajánlatkérő kizárta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint megállapítható, hogy az ajánlatkérő eltért a saját dokumentációjában előírt belső csomagolásra vonatkozó előírásaitól és annak ellenére érvényesnek fogadta el a nyertes ajánlattevő ajánlatát, hogy az az előírások ellenére a belső borításon meg nem engedetett adatokat tartalmazott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja. Mivel ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítást elmulasztotta, megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és ezekre tekintettel a Kbt. 91. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatot a dokumentáció kötelező előírására tekintettel attól függetlenül kellett volna érvénytelenné nyilvánítani, hogy a bontási eljárás során – a többi ajánlattevő előtt – előbb a sértetlen külső boríték felbontására került sor és ezt követően került csak sor a belső boríték bontására és az ajánlat adatainak ismertetésére. A jogorvoslati kérelem ezen részének elbírálásakor jogi relevanciával az a tény rendelkezett, hogy az ajánlatkérő előírta a belső csomagoláson feltüntethetők kizárólagos tartalmát, amitől a nyertes ajánlattevő eltért a bélyegzőkön található többletadatok feltüntetésével.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a fentiek szerint a Kbt. előírásait megsértve nem nyilvánította érvénytelenné a későbbi nyertes ajánlatát. A Kbt. kógens előírásaira tekintettel egyetlen érvénytelenségi ok megállapítása magával vonja az ajánlat érvénytelenségét. Ennek ellenére a Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelem többi elemét és az alábbiakat állapította meg.
A kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában több oldal folyamatos oldalszámozással van ellátva annak ellenére, hogy az ajánlati felhívás és a kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy az ajánlat valamennyi tartalommal bíró lapját, azaz minden lap első oldalát kell folyamatos sorszámozással ellátni. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlati felhívást, a dokumentációt és a kiegészítő tájékoztatás azon részeit, amelyben az ajánlatkérő a lap-, illetve oldalszámozásokról rendelkezett. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő lapszámozást határozott meg, a dokumentációban viszont azt közölte, hogy az ajánlat valamennyi tartalommal bíró oldalát folyamatos oldalszámozással kell ellátni. A nyilvánvaló ellentmondást ajánlatkérő a kérelmező által feltett kérdésre adott kiegészítő tájékoztatásában oldotta fel azzal, hogy az ajánlati felhívásra hivatkozva megerősítette azt, hogy az ajánlatokat laponként számozva kell benyújtani, amely alatt ajánlatkérő azt értette, hogy minden egyes tartalommal bíró lapot (azaz minden lap első oldalát) sorszámozással és az ajánlattevő szignójával kell ellátni.
A kiegészítő tájékoztatással ajánlatkérő egyértelműsítette a közbeszerzési eljárásban részt vevő minden egyes fél felé azt, hogy tartalommal bíró oldalak lapszámozását, azaz minden lap első oldalának számozását várja el. Az ajánlatok lapszámozására vonatkozó kérdést a nyertes ajánlattevő tette fel, nyilvánvalóan arra tekintettel, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció ellentmondásait feloldja. Így a Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő és maga az ajánlatkérő is tudatában kellett, hogy legyen annak, hogy az ajánlatokat úgy kell benyújtani, hogy minden egyes tartalommal bíró lap első oldal legyen sorszámozással ellátva.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlatát átvizsgálva megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a 19., a 35., a 37., a 39., a 41., a 44., a 46., a 48., az 50., az 52., az 54., az 56., az 59., a 61., a 64., a 66., a 68., a 70., a 72., a 74., a 7.7, a 79., a 82., a 84., a 86., a 89., a 91., a 94., a 117., a 119., a 150., a 152. és a 156. számú lapok hátoldalát is beszámozta, így az ajánlat vegyesen tartalmazott lapszámozást és oldalszámozást. Miután az ajánlatkérő laponkénti számozást kért, a hibát észlelnie kellett volna és az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a lap-, illetve oldalszámozás pótolható formai hiányosságnak minősül a Kbt. előírásai szerint, de jelen esetben az ajánlatkérő formai hiányok pótlását kizárta. Erre tekintettel hiánypótlással nem volt orvosolható a fenti formai hiba.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő e körben is megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, mivel érvénytelen ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyerteseként.
A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy hamis adatott szolgáltatott. A hamis adatszolgáltatás a kérelmezői álláspont szerint úgy valósult meg, hogy a nyertes ajánlattevő az erőforrás szervezetként megjelölt Pro-Zeo s.r.o. szlovákiai céget feltételezése szerint, mint alvállalkozót vesz majd igénybe a zeolit szállítás tekintetében.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát és megállapította azt, hogy az ajánlatban a Pro-Zeo s.r.o., mint erőforrás szervezet került megjelölésre. Az ajánlatban alvállalkozó nem lett megjelölve. Az ajánlat tartalma e tekintetben egyértelmű volt, azt megvizsgálva nem lehetett megállapítani azt, hogy az erőforrás szervezet majd alvállalkozói minőségben vesz részt a szolgáltatás teljesítésében. Az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy abban az esetben, amennyiben korábbi szerződések alapján szerzik be a szállítandó ásványt, az ajánlattevőknek meg kell jelölniük, hogy kitől és miként fogják a zeolitot beszerezni.
A Döntőbizottság megvizsgálta az eljárást lezáró szerződést is és megállapította, hogy abból sem lehet olyan következtetést levonni, hogy a nyertes ajánlattevő a Pro-Zeo s.r.o. céget alvállalkozói minőségben be kívánja vonni a teljesítésbe. A kérelmező az általa vélelmezett hamis adatszolgáltatásra vonatkozóan semmilyen bizonyítékot az eljárás során a Döntőbizottság felszólítása ellenére sem tudott bemutatni. Állítását a nyertes ajánlattevőnek a tárgyaláson megteendő nyilatkozatára kívánta alapozni. A nyertes ajánlattevő egyértelműen nyilatkozott a tekintetben, hogy a Pro-Zeo s.r.o. céget alvállalkozóként nem fogja igénybe venni, tehát hamis adatot sem szolgáltatott az ajánlatában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlatát megvizsgálva nem állapíthatta meg a hamis adatszolgáltatás tényét. A kérelmező maga sem tudott egyértelmű kétségbe vonhatatlan bizonyítékot a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában felmutatni.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem követett el jogszabálysértést akkor, amikor nem állapított meg hamis adatszolgáltatást a nyertes ajánlattevő terhére. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság okán elutasította.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmi elemet elutasította, a c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, az f) pont alapján – tekintettel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére – rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha a Döntőbizottság a (2) bekezdés e)–g) pontja szerint határoz, bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés esetében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötését felelős személlyel, illetőleg e szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)–(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Döntőbizottság figyelemmel a Kbt. 341. § (3) bekezdésére az eset összes körülményét mérlegelve, indokoltnak tartotta és szükséges mértékűnek a rendelkező részben megjelölt bírság kiszabását. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor különösen figyelembe vette azt, hogy a jogszabálysértés az eljárást lezáró döntésre kihatással volt. Az eljárást lezáró szerződés megkötésére tekintettel a jogsértés reparálására nincs mód, valamint figyelembe vette azt is, hogy az eljárás a közösségi értékhatárt elérte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. augusztus 31.
Dr. Szaller Ottó s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.