Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma: 2006/100
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2006.08.30.
Iktatószám: 19344/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		



KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (19344/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.465/6/2006.

Tárgy: az Állami Számvevőszék által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Demecser Város Önkormányzatának beszerzése ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.; a továbbiakban: kezdeményező) által a Demecser Város Önkormányzata (4516 Demecser, Kétezeregy tér 1.; a továbbiakban: beszerző) „Demecser Város Önkormányzatának élelmiszer beszerzései vonatkozásában közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése” tárgyában hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdését, valamint a 292. § (1) bekezdés a) pontját.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi kérelemnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A beszerző 2004. május 18-án megtartott képviselő-testületi ülésén 63/2004. (V. 18.) számú határozatában döntést hozott arról, hogy csatlakozik az FVM által meghirdetett iskolatej programhoz.
A beszerző 2005. január 3-án, a 2005. évi iskolatejprogram tavaszi időszakának szabályozásáról szóló 171/2004. (XII. 23.) FVM rendelet alapján szállítási szerződést kötött a FARMTEJ Kft.-vel, „2,8% zsírtartalmú, 0,2 literes kiszerelésű iskolatej szállítása a vevő által üzemeltetett általános iskolák, óvodák részére” tárgyban (I. szállítási szerződés). A felek a szerződést határozott időtartamra, 2005. január 1. és augusztus 31. közötti oktatási időszakra kötötték.
A beszerzés mennyiségét a tanítási napok száma és tanulók létszáma alapján határozták meg: 548 fő, 108 tanítási nap. Az iskolatej árát 30 Ft/db + áfa egységáron, összesen nettó 1 776 000 Ft összegben állapították meg.
A beszerző 2005. augusztus 31-én újabb szállítási szerződést kötött a FARMTEJ Rt.-vel a 2,8% zsírtartalmú, 0,2 literes kiszerelésű iskolatej és kakaóstej szállítása tárgyában (II. szállítási szerződés). A szerződés időtartama 2005. szeptember 1. és december 31. közötti oktatási időszak. A felek a beszerzés mennyiségét 556 főre és 76 tanítási napra vetítve határozták meg, 30 Ft/db + áfa egységáron. A szerződéses ár összesen nettó 1 268 000 Ft.
Kezdeményező 2006. július 7-én, a törvényes határidőben előterjesztett kezdeményező iratában kérte a jogsértés megállapítását.
Indoklásában előadta, hogy álláspontja szerint a beszerző jogsértő módon mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását a II. szállítási szerződés megkötését megelőzően. A beszerzett élelmiszerek együttes értékét a kezdeményező 3 044 000 Ft + áfa összegben határozta meg, amely – a Kbt. 40. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, így a beszerző tekintetében fennállt a Kbt. alkalmazásának kötelezettsége. A kezdeményező a jogsértő cselekményt a II. szerződés megkötésében jelölte meg, mivel ezzel a beszerzésével érte el az önkormányzat a közbeszerzési értékhatárt.
A fentiekre tekintettel a kezdeményező szerint a beszerző megsértette a Kbt. 240. § (1) bekezdését.
A kezdeményező közölte, hogy a jogsértésről 2006. június 22-én szerzett tudomást, és az erről felvett vizsgálati jegyzőkönyvet a kezdeményező irathoz csatolta. A jegyzőkönyv szerint a kezdeményező mulasztást állapított meg az iskolatej beszerzése tekintetében. A jegyzőkönyvben a beszerző a következőket kérte rögzíteni:
„Az önkormányzati saját konyhák üzemeltetésének a korábbi években kialakított többkonyhás rendszere jól működött, ezt a rendszert s egyben a konyhák önálló élelmiszer beszerzését eddig nem változtattuk meg 2004. májusától, a Kbt. hatálybalépésétől, ugyanis folyamatban van egy címzett támogatással megvalósuló új, egységes élelmezési üzem megépítése, és egy szervezeti egységként üzemeltetése. A Polgármesteri Hivatal részéről 2004-től ez idáig élelmiszer beszerzésre vonatkozó szerződéseket – az iskolatej kivételével – nem kötöttünk.
Objektív helyzet állt elő a kivételes iskolatej szállításra vonatkozó szerződéseknél. Az Országgyűlés 135/2003. (XII. 17.) Ogy. határozata 2004. májusától írta elő az iskolatej programot, ez alapján az FVM jogvesztő egy hónapos határidőkkel szabályozta az iskolatej finanszírozására vonatkozó pályázat beadását, amelynek része a szállítási szerződés. Az alábbi jogszabályok előírása mellett fizikailag nem volt lehetőség az iskolatej szállítás pályáztatására: 51/2004. (IV. 24.) FVM rendelet, 127/2004. (VIII. 19.) FVM rendelet, 171/2004. (XII. 23.) FVM rendelet, 68/2005. (VII. 26.) FVM rendelet stb.”
Tárgyalási nyilatkozatában a kezdeményező előadta, hogy álláspontja szerint a II. szállítási szerződéskötés során alkalmazandó, a 2005. évi iskolatej program őszi időszakának szabályozásáról szóló 68/2005. (VII. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) kihirdetésének időpontjától elegendő idő állt a beszerző rendelkezésére ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást folytasson le.
Beszerző írásbeli észrevételében és a tárgyalási nyilatkozatában jogsértés hiányának megállapítását, és a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte.
A beszerző nem vitatta, hogy a 2005. évi szállítási szerződések megkötése előtt nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Nem vitatta továbbá azt sem, hogy a két szerződés keretében megvalósított beszerzésének együttes értéke meghaladta az egyszerű közbeszerzési értékhatárt. Álláspontja szerint azonban nem volt köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, az alábbi okokból:
Az iskolatej szállítására vonatkozó szerződései egy speciális program végrehajtásával kapcsolatosak, az általános szabályoktól eltérő körbe tartoznak. E szerződéseket külön program végrehajtására szóló jogszabályokban írt feltételek szerint, és az ott rögzített szállítói körrel, soron kívül, kellett megkötni. A szerződések tartalmát jogszabály határozza meg, azokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrzi.
Az iskolatej program 2004 májusában indult, amelyben a beszerző a program indulásától kezdve mint fenntartó részt vesz. A beszerző rendelkezik a részvételhez szükséges regisztrációs számmal és hatósági jóváhagyással.
A beszerző tárgyalási nyilatkozata szerint a programban való részvételről egy alkalommal, a 63/2004. (V. 18.) számú képviselő-testületi határozatban hozott döntést, amelyben a felhatalmazás a visszavonásig érvényes. Ennek alapján a mindenkori iskolatej programban való részvételhez, és ennek keretében az iskolatej beszerzésére vonatkozó szállítási szerződések – beleértve a II. szállítási szerződést is – megkötése előtt további előzetes hozzájárulás vagy utólagos jóváhagyás nem szükséges, és ilyen tartalmú képviselő-testületi döntés 2005. év folyamán sem volt.
A beszerző álláspontja szerint a közbeszerzési szabályok alkalmazásának jogszerű mellőzését a Kbt. 296. § c) pontjában meghatározott feltételek teljesülése is megalapozza:
Az iskolatej program végrehajtásáról szóló rendeletek kizárólag az adott iskolai félévre szólnak, így a következő program indulása, és a támogatás igénybevételének lehetősége és feltételei előzetesen nem kalkulálhatóak. A rendeletek rövid, jogvesztő határidőt szabnak a pályázat benyújtására, amely határidők a beszerző álláspontja szerint nem elegendőek ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást folytasson le a szerződés megkötése előtt, és az eljárás rendkívüli sürgőssége a beszerző szerint nem az ő hibájából következett be.
A II. szállítási szerződés vonatkozásában a beszerző előadta, hogy az FVM rendelet 2005. július 26-i kihirdetésétől a szerződés augusztus 31-i megkötéséig eltelt időben nem volt lehetősége közbeszerzési eljárást lefolytatni, tekintettel a nyári időszak munkaszervezési nehézségeire és a tanévkezdés előkészítésével kapcsolatos feladataira. A rendelkezésére álló idő alatt a beszerző a korábbi szállítóval egyeztetett az újabb szerződés feltételeiről.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés megalapozott.
A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés alapján abban kellett állást foglalni, hogy a beszerző 2005. évi az iskolatej-beszerzései tekintetében fennállnak-e a Kbt. kötelező alkalmazásának törvényi feltételei.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése értelmében e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.
A (2) bekezdés alapján az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
A Kbt. szabályozási konstrukciója alapján négy törvényi feltételnek kell együttesen teljesülnie ahhoz, hogy az adott beszerzés tekintetében fennálljon a közbeszerzési szabályok alkalmazásának kötelezettsége:
– a beszerző személye a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerinti ajánlatkérőnek minősül;
– a beszerzés tárgya a Kbt. által meghatározott közbeszerzési tárgyak közé tartozik;
– a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat;
– a beszerzés visszterhes.
A Döntőbizottság a Kbt. 295. § (2) bekezdésére, valamint a Kbt. 24. §-ra figyelemmel megállapította, hogy a kérelmezett árubeszerzést valósított meg, a 2005. január 3-án és augusztus 31-én megkötött szállítási szerződésekben meghatározott ellenértékek összege nettó 3 044 000 Ft.
Mindkét szállítási szerződés megkötésének időpontjában hatályos szabályozás keretében a Kbt. 402. § (4) bekezdés a) pontja alapján e törvény negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési értékhatár 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig árubeszerzés esetében nettó 2 millió forint.
A Kbt. egyértelműen meghatározza az ajánlatkérő beszerzési igényének megvalósítására lefolytatott közbeszerzés értéke megállapításának szabályait. A Kbt. 298. § (1) bekezdése főszabály szerint kimondja, hogy a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36–40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).
A becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni a Kbt. 40. § (2) bekezdésében foglaltakat is, ennek alapján a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor és beszerzésre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
A Döntőbizottság a szállítási szerződések alapján megállapította, hogy a kezdeményező iratban megjelölt tárgyidőszak vonatkozásában a becsült érték egybeszámításának valamennyi törvényi előfeltétele teljesült. A Döntőbizottság figyelembe vette azon körülményt, mely szerint a beszerző a szerződéseket egy költségvetési évben kötötte, azonos a szállító személye, a beszerzés tárgya, továbbá azt, hogy mindkét árubeszerzés célja a beszerző fenntartásában működő intézmények tanulói részére ingyenes iskolatej biztosítása.
A Kbt. 40. § (2) bekezdésének jogszerű alkalmazásának vizsgálata keretében a Döntőbizottság figyelembe vette, hogy a beszerző a különálló beszerzéseit az időszakosan induló támogatási program keretében valósította meg, amelynek egyik jellemzője, hogy kizárólagosan az adott iskolai félév tekintetében hirdeti meg a támogatás igénybevételének lehetőségét és feltételeit. A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. szállítási szerződés keretében megvalósított beszerzése során a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint az egybeszámítási kötelezettség alá eső beszerzési érték meghaladta az egyszerű közbeszerzési értékhatárt. Eszerint a II. szállítási szerződés szerinti beszerzésre a Kbt. Negyedik része szerinti szabályok alkalmazandóak, az abban foglalt feltételek szerint.
A Kbt. 292. § (1) bekezdés a) pontja értelmében e rész szerint kell eljárni a 293. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a Kbt. személyi hatálya a kérelmezett tekintetében fennáll-e.
A Kbt. 293. § a) pontja alapján e rész alkalmazásában ajánlatkérők a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel.
A Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján ajánlatkérő a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács.
A Kbt. személyi hatályára vonatkozó szabályozása határozza meg azon személyek, szervezetek körét, amelyeknek a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésére közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Tényként megállapítható, hogy Demecser Város Önkormányzata – a 22. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel a 293. § a) pontja alapján – a Kbt. személyi hatálya alá tartozik.
A beszerző érdemi észrevételében arra hivatkozott, hogy a konkrét beszerzése a Kbt. 296. § c) pontja szerinti kivételek körébe tartozik.
A Kbt. 296. § c) pontja alapján e rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülményelv azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a Kbt. 296. § c) pontjában foglalt feltételek jelen beszerzés tekintetében megvalósulnak-e. Ezen jogszabályhely jogszerű alkalmazásához több kötelező feltétel együttes fennállása szükséges:
– a beszerzés rendkívüli sürgősség miatt feltétlenül szükséges,
– ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő a rendkívüli sürgősség,
– a nyílt, meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak és
– a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek.
A fenti törvényi előfeltételek bármelyikének hiányában a Kbt. alkalmazásának kötelezettsége fennáll.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a rendkívüli sürgősség a beszerzési igény tekintetében fennállt-e.
A Kbt. szabályozási konstrukciója és a jogalkotó által konkrétan használt fogalmak és kifejezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a rendkívüli sürgősségnek a „beszerzés” tekintetében kell fennállnia. A Döntőbizottság a sürgősség fennállása tekintetében figyelembe vette a beszerző azon nyilatkozatát, amely szerint a korlátozott pénzügyi lehetőségei miatt az iskolatej szállításának előfinanszírozása csak az adott időszakra vonatkozó támogatási program meghirdetése esetén vállalható a részéről. A beszerző által fenntartott intézmények tanulói részére iskolatejet a szállító kiválasztását követően tud biztosítani.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel és az iskolatej program meghirdetett céljára figyelemmel megállapította, hogy a beszerzés vonatkozásában fennáll a jogszabály által megkövetelt rendkívüli sürgősség.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent hivatkozott jogszabályhely azon tényállási eleme nem valósult meg, mely szerint a rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárás lefolytatása nem lehetséges:
Az FVM rendelet kihirdetése és az őszi tanítási időszak kezdésének időpontjára tekintettel a közbeszerzési eljárás lefolytatására rendelkezésre álló idő – július 26-ától szeptember 1-jéig – mindösszesen 36 nap volt, amely alatt a beszerzőnek meg kellett indítania és le kellett folytatnia a közbeszerzési eljárást, valamint szerződést kellett kötnie a kiválasztott nyertes ajánlattevővel.
A Kbt. 300. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó 74. § (6) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételre.
A jogalkotó az ajánlattételi határidő tekintetében nem határozott meg kötelező minimális időtartamot, így az ajánlatkérő egyedi mérlegelése alapján hozott döntése az, hogy a konkrét esetben mennyi idő számít elegendőnek a megfelelő ajánlattétel benyújtására.
Ugyancsak a Kbt. 300. § (6) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban a törvény nem határozza meg a szerződéskötés lehetséges legkorábbi időpontját sem, így a jelen esetben az ebből eredő időveszteséggel sem kellett a beszerzőnek számolnia.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésre álló idő alatt is biztosított lett volna az egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása és ennek eredményeként a teljesítés megkezdése.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy a Kbt. 296. § c) pontja a konkrét beszerzés tekintetében nem alkalmazható, mivel a jogalkotó által együttesen támasztott feltételek közül nem valósult meg valamennyi, így a beszerző ezen hivatkozása nem alapos. A Döntőbizottság a továbbiakban azt már nem vizsgálta, hogy a törvényi tényállás további feltételei megvalósulnak-e.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a II. szállítási szerződés szerinti beszerzés tekintetében fennálltak a Kbt. kötelező alkalmazásának törvényi feltételei, és a beszerző eljárása során jogsértő módon mellőzte a közbeszerzési szabályok alkalmazását.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja szerint megállapította a jogsértést.
A Döntőbizottság a beszerzés tárgyára, és alacsony, 1,3 millió forint összegű értékére tekintettel a bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a beszerző első esetben tanúsított e törvénybe ütköző magatartást.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a Kbt. 341. § (6) és (7) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. augusztus 1.

Uherné dr. Laczi Orsolya s. k.,	Hámori András s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Dr. Szvetnik Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos