KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (19349/2006)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.436/7/2006.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat (5000 Szolnok, Kossuth L. út 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Arborétum, Tiszakürt turisztikai vonzerejének javítása – sétaút-hálózat megépítése, a módosított tervek alapján kivitelező kiválasztása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 246. § (1) és (7) bekezdésére tekintettel a 125. § (2) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 500 000 Ft (ötszázezer forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint az ajánlatkérő írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyert a „ Tiszakürti Arborétum turisztikai vonzerejének fejlesztése” című projekt megvalósítási költségeinek részleges finanszírozására. A pénzügyi eszközök felhasználását, a projekt megvalósításával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazó megállapodást (a továbbiakban: támogatási szerződés) az ajánlatkérő 2005. június 22-én írta alá. A projekt megvalósításához szükséges építési beruházás beszerzése keretében az ajánlatkérő több közbeszerzési eljárást folytatott le. A támogatási szerződés részét képezte a műszaki tervdokumentáció is.
Ajánlatkérő 2005. július 20-án a Közbeszerzési Értesítő 82. számában közzétett, a K. É. – 11049/2005. számú felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétuma turisztikai célú fejlesztése, mely magában foglalja egy új, összesen 321 m2 alapterületű fogadóépület, 3,5 km hosszú sétaút, 682 m2-en szilárdburkolatú parkoló, egy 1 ha területű tó, egy faszerkezetű kilátó megépítését, valamint információs és növényjelző táblarendszer kiépítését (1510 tábla)” tárgyban.
Ajánlatkérő a támogatási szerződés részét képező műszaki tervdokumentáció alapján és a részletes költségvetéshez igazítottan határozta meg a nyílt eljárás feltételeit. Ezen nyílt eljárásának nyertese a TÚRSZOL Kft. lett. Az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján az ellenszolgáltatás nettó 154 310 543 Ft. volt. Ajánlatkérő az eljárás nyertesével 2005. szeptember 27-én kötötte meg a vállalkozási szerződést. A vállalkozási szerződés határozott időtartamra szólt, a végső teljesítési határidő 2006. június 30-a.
A fenti előzményeket követően ajánlatkérő 2006. június 12-én hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, amelyről a Döntőbizottság elnökét is tájékoztatta. Eljárásának jogalapjaként a Kbt. 125. § (3) bekezdés c) pontját jelölte meg az alábbiak szerint: „az ajánlatkérő hirdetmény nélkül tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem betarthatóak”.
Az ajánlatkérő a TÚRSZOL Kft.-t hívta fel ajánlattételre.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a nyílt közbeszerzési eljárásának tárgyát képező beruházásához szükséges támogatást az építési engedélyezési és a kiviteli tervdokumentáció alapján kapta meg. Az eredeti műszaki tartalom szerint az arborétum területén kiépülő úthálózat három kategóriában, egymástól eltérő műszaki színvonalon kerül kialakításra. Az első kategóriás útburkolat kisméretű kockakőből, a második döngölt kavicsból, míg a harmadik kategóriás famulcsból készült volna el.
A beruházással érintett intézmény vezetője kezdeményezte a sétaúthálózat kialakításának átgondolását. Az eredeti gondolat szerint a meglévő sétaúthálózat burkolása révén a látogatók esztétikus, az év minden időszakában jól járható utakon sétálhatnának a park területén. Az utaknak azonban e célokon kívül egyéb igényeknek is meg kell felelni a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Egyrészt az első és második kategóriás utaknak jól tisztán tarthatónak kell lenniük, másrészt az úthálózatnak biztosítaniuk kell, hogy a karbantartást végző gépekkel az arborétum minden részét meg lehessen közelíteni.
Az eredeti tervekben szereplő másodrendű sétautak anyaga döngölt kavics, ez nem képez stabil, szilárd burkolatot, nehezen tisztítható. Másrészt a nehéz munkagépekkel egyes területek nehezen megközelíthetők, illetőleg mozgásuk hosszú távon súlyosan rongálná a sétaút szerkezetét.
A fentiekre tekintettel az ajánlatkérő az arborétum igazgatójával, a tervezővel, és a műszaki ellenőrrel módosított burkolási tervet készített. A módosított burkolási terv szerint az alapvető változások az alábbiak:
– az első- és a másodrendű utak egyaránt kisméretű beton kockakőből készülnének, melyek összesen 8 helyen tartalmaznának a gépek keresztirányú átkelését lehetővé tevő megerősített szerkezetű szakaszt;
– kialakításra kerülne 250 m (822 m2) makadámút, mely a sétaúthálózat azon szakasza, melyet a karbantartást végző gépek a leggyakrabban használnak. Ajánlatkérő közölte, hogy a változtatás okozta többletköltség várható mértéke nem éri el a 6 500 E Ft-ot.
Ajánlatkérő előadta, hogy a tervezett tartalmi változtatás jóváhagyására 2006 januárjában írásban fordult a támogatást bonyolító VÁTI Kht.-hez. Kérelme elbírálása – figyelemmel annak 2006. június 8-án történt jóváhagyására – jelentős időt vett igénybe. Ajánlatkérő álláspontja szerint mindent megtett annak érdekében, hogy a szerződéses határidő elteltéig a kivitelezés befejeződjön, így nem az ajánlatkérő mulasztásából eredő rendkívüli sürgősségi helyzet indokolja az eljárásfajta alkalmazását.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta a beszerzés tárgyát. Az ajánlattételi dokumentációban a beszerzés mennyiségét a módosított burkolási tervben az alábbiak szerint határozta meg:
Munkanem
Mennyiség
Betonszegély kialakítása
1008 fm
Kis kockakő burkolat alépítménnyel (fő útvonal) az átjárók megerősítésével
6040 m2
Makadám út stabilizált bazaltmurva
822 m2
Faháncs burkolat
1774 m2
Kavicsburkolat bontása
886,5 m3
Aszfaltút javítása
380 m2
Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta az alkalmassági feltételeket, a kizáró okokat, az ezekhez tartozó igazolási módokat. A felhívás tartalmazta a szerződési és ajánlati feltételeket, valamint dokumentáció is készült. A végső teljesítési határidőt 2006. június 30. napjában határozta meg. Az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. Ajánlatkérő az ajánlattétel határidejét és az első tárgyalás időpontját 2006. június 14. napjában határozta meg.
Az ajánlattételre felhívott kivitelező határidőre benyújtotta az ajánlatát. A TÚRSZOL Kft. az ajánlata 15. oldalán csatolt költségvetési összesítő szerint a módosított burkolási tervben meghatározott kivitelezési munkák ellenértékére nettó 43 813 164 Ft (bruttó 52 575 797 Ft) összegű ajánlatot tett.
Ajánlatkérő 2006. június 14. napján eredményt hirdetett, eszerint a nyertes ajánlattevő a TÚRSZOL Kft. Az ajánlat elbírálásáról készített Összegezésben ajánlatkérő az ellenszolgáltatás mértékét nettó 4 653 685 Ft (bruttó 5 584 422 Ft) összegben határozta meg. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a tárgyalásos eljárásban benyújtott ajánlat alapján az eredményhirdetés napján módosította a nyílt eljárás alapján megkötött vállalkozási szerződést.
A Döntőbizottság elnöke 2006. június 28-án a DT.586/3/ 2006. szám alatt a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárását hivatalból kezdeményezte, mivel az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogszerűsége, és indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, valamint az ajánlattételi felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését jogsértés hiányára tekintettel. Álláspontja szerint a választott eljárásfajta jogszerű alkalmazásának törvényi feltételei teljesültek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megtartott tárgyaláson felhívta ajánlatkérőt, hogy határozza meg pontosan a tárgyalásos eljárás 125. § szerinti jogcímét.
Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontját jelölte meg a tárgyalásos eljárás jogcíméül, és közölte, hogy a korábbi iratokban elírás miatt tévesen jelölte meg a Kbt. 125. § (3) bekezdés c) pontját. Az általa választott eljárás alkalmazására rendkívüli sürgősségi ok fennállása miatt került sor. Ajánlatkérő indoklásában – a korábban kifejtetteken túlmenően – előadta, hogy az Arborétum vezetőjének jelzése alapján 2006. januárjában merült fel ajánlatkérő részéről az az igény, hogy a korábban kidolgozott, és a vállalkozótól megrendelt műszaki tartalmú beszerzési igényét módosítani szükséges. A módosított beszerzési igény kivitelezéséhez 2006. januárjában elkészítette a műszaki tervdokumentációt.
Ajánlatkérő közlése szerint az eredeti tervekben meghatározott munkálatok közül – a tárgyalásos eljárás műszaki tervei alapján – az alábbiak maradnak el:
Munkanem
Mennyiség
Gerendaszegély
2428 fm
Rönkszegély
1767 fm
Kis kockakő burkolat
3105 m2
Kavicsburkolat
2816 m2
Faháncsburkolat
2972 m2
Kavicsburkolat bontása
500 m2
Szegélykő bontása
900 fm
Betonszegély megtámasztással
2112 fm
Az elmaradó munkák ellenértékét ajánlatkérő a nyertes ajánlat 84. oldalán (5. pont), a 169. oldalán, valamint a 184. oldalán (4. pont) csatolt tételes, beárazott költségvetésének adatai alapján bruttó 46 991 375 Ft összegben állapította meg.
Ajánlatkérő közölte, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását a nemzeti rezsimben, a Kbt. VI. fejezete szerinti szabályok alkalmazásával folytatta le. Ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lezárásaként a nyertes ajánlattevővel nem kötött új szerződést, hanem az eredeti vállalkozási szerződés módosításaként emelték be június 14-én a módosított műszaki tartalmat. Ajánlatkérő azzal indokolta az Összegezésben meghatározott ellenszolgáltatás, és a nyertes ajánlat költségvetésében kalkulált ellenszolgáltatás mértéke közötti különbséget, hogy a nyílt eljárásban meghatározott eredeti műszaki tartalom és a tárgyalásos eljárásban meghatározott műszaki tartalom szerinti munkálatok ellenértékének különbözetét jelölte meg a tényleges beszerzési értéknek. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen számítás alkalmazásának jogszerűsége a beszerzési érték meghatározása tekintetében azon alapul, hogy az tárgyi beszerzés következményeként egyes, korábban megrendelt munkák elmaradnak, és ezen tételek helyett új munkák képezik az ajánlatkérői igényt. Ajánlatkérő álláspontja szerint a TÚRSZOL Kft. ezen értékkülönbözetre vonatkozóan tett ajánlatot.
Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a beruházással érintett intézmény vezetője közreműködött a nyílt közbeszerzési eljárás előkészítése során a beszerzési igény megfogalmazásában, ismerte az építési beruházás kiviteli terveit, műszaki dokumentációját. A kivitelezési munkálatok megkezdését követően a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr egyeztetései során észlelte azt a tényt, hogy a sétaúthálózat nem fog teljes egészében szilárd burkolatot kapni. A döngölt kavicságy valószínűsíthetően nem fogja azt a szilárdságot biztosítani, amelyen az intézmény gépei a fenntartás, karbantartás során biztonsággal közlekedhetnek. Az intézmény vezetője ezért fordult az ajánlatkérőhöz azzal a javaslatával, hogy a döngölt kavicságy helyett beton köveket rakjanak le, és a sétaúthálózatot további 8 helyen erősítsék meg.
Ajánlatkérő közölte, hogy a VÁTI Kht.-val megkötött támogatási szerződés szerint a beszerzési igényének, illetőleg a kivitelezési munkák módosítására nem kerülhet sor a szerződő partner előzetes jóváhagyása nélkül. Ajánlatkérő közölte továbbá, hogy a jelen beszerzés tárgya szerinti kiviteli munkák elvégzéséhez anyagi fedezet nem állt rendelkezésére az eredetileg jóváhagyott költségvetési ütemezés szerint, a módosított műszaki tartalom megvalósításához más célra rendelt költségek átcsoportosítására lett volna szükség. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő 2006. február elején megküldte a támogatási szerződés módosítására vonatkozó javaslatát, az azt megalapozó módosított műszaki tervdokumentációt, valamint a jóváhagyás iránti kérelmét a VÁTI Kht. részére. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a szerződő partnerrel történt megállapodása alapján a jóváhagyásig nem tekinthette véglegesnek a műszaki tartalmat. A VÁTI Kht. a jóváhagyását 2006 júniusában adta meg, így ajánlatkérő álláspontja szerint a Támogatási Szerződés módosításának elhúzódása, és a közbeszerzési eljárás megindításának késedelme nem az ajánlatkérőnek felróható okból következett be.
Ajánlatkérő előadta, hogy a támogatási szerződés alapján a végső teljesítési határidő 2006. szeptember 30. napja, amely időpontra az ajánlatkérőnek nem csak a kivitelezési munkálatok eredményeként létrejött építményeket kell, hogy átvegye, hanem a pénzügyileg is el kell számolnia a szerződő partner felé.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a rendkívüli sürgősséget a kivitelező TÚRSZOL Kft. kapacitása rendelkezésre állásának időbeli korlátozottsága is indokolta, mivel a kivitelezővel megkötött vállalkozási szerződése 2006. június 30-áig szól. Ennek alapján a kivitelező a teljes építési kivitelezési munkálatokat be kell, hogy fejezze eddig az időpontig. A kivitelező jelezte az ajánlatkérő felé, hogy június 30. utáni időponttól már nem tud az ajánlatkérő rendelkezésére állni. Mivel a módosítás érinti az eredeti műszaki tartalmat is, ezért az ajánlatkérő indokoltnak látta, ha a kivitelező már a módosított műszaki tartalommal végezze el a munkálatokat, a vállalkozási szerződésben rögzített eredeti időütemezés alapján. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozata szerint a tárgyalásos eljárásban meghatározott mennyiségű munkálatok kivitelezéséhez szükséges időtartam megközelítőleg két hét.
Ajánlatkérő a tárgyaláson közölte, hogy a kivitelező 2006. június 26-án kelt levelében kezdeményezte a vállalkozási szerződés teljesítési határidejének módosítását augusztus 30. napi időpontra, mivel – indokolása szerint – a tavaszi áradások és a magas talajvízszint miatt az 1 ha-os tó munkáit, a kilátó építési munkáit és a sétaúthálózat rekonstrukciós munkáit nem tudta az ütemtervnek megfelelően végezni. A felek a kivitelező kezdeményezésének megfelelően a vállalkozási szerződést 2006. június 30-án újból módosították, a végső teljesítési határidőt 2 hónapos időtartammal meghosszabbították. Ajánlatkérő az eljárás irataihoz csatolta a vállalkozó kezdeményezését, és a szerződésmódosítást igazoló okiratokat.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a rendkívüli sürgősséget indokolta az is, hogy a Támogatási Szerződés alapján az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítása mellett köteles az idegenforgalmi vonzerőt fokozó tevékenységeket is ellátni, úgymint növényjelző táblákat és más reklámhordozókat, tájékoztató anyagokat – prospektus, dia, video, CD – elkészíteni és kihelyezni. Ennek határideje ugyancsak a támogatási szerződésben meghatározott végső teljesítési határidő, 2006. szeptember 30. napja. A promóciós feladatok elvégzése az ajánlatkérő álláspontja szerint egy hónapos időtartamot vesz igénybe, amelyet kizárólagosan az építkezés befejezését követően tud megvalósítani.
Ajánlatkérő megjegyezte, hogy a TÚRSZOL Kft-vel már korábban megkötött, és hatályban lévő szerződésre tekintettel álláspontja szerint nem is tárgyalhatott volna a módosított műszaki tartalomról más vállalkozóval.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, valamint az ajánlatkérő nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés az alábbi indokból megalapozott.
A Döntőbizottság a kezdeményező irat alapján az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapját vizsgálta: az ajánlatkérő az általa választott eljárásfajta keretében megvalósított beszerzése során a törvényi előírásokat jogszerűen alkalmazva járt-e el, továbbá vizsgálta az ajánlattételi felhívás jogszerűségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő tárgybani, a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárása során – a beszerzés becsült értékére figyelemmel – a Kbt. VI. fejezete szerinti szabályok alkalmazandóak. Jelen építési beruházás értékének meghatározása tekintetében a Döntőbizottság nem osztja az ajánlatkérő álláspontját. Az ajánlatkérő által megjelölt jogcím alapján lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás új, a már lezárult nyílt eljárástól független közbeszerzési eljárás. A Kbt. egyértelműen meghatározza az ajánlatkérő beszerzési igényének megvalósítására lefolytatott közbeszerzés értéke megállapításának szabályait. A Döntőbizottság álláspontja szerint a tárgyalásos eljárás becsült értékének meghatározásakor erre tekintettel az ajánlattételi dokumentáció burkolási tervében meghatározott mennyiségű és fajtájú kivitelezési munkák vehetők figyelembe. A korábbi nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésben meghatározott munkák elmaradása, az elmaradó műszaki tartalom értéke a jelen közbeszerzési eljárás becsült értékének megállapításakor nem vehető figyelembe.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként is 43 813 164 Ft értékre jön létre a megállapodás. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. előírásai szerint az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalma szerint szerződést kell kötni, a felek közötti vállalkozási szerződés módosítására alapított nettó 4 653 685 Ft beszerzési érték nem elfogadható.
A Döntőbizottság a beszerzés értékét a nyertes ajánlat tartalma alapján nettó 43 813 164 Ft (bruttó 52 575 797 Ft) összegben állapította meg.
A Kbt. 246. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 246. § (7) bekezdése szerint a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként – ha e fejezet másként nem rendelkezik – a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 124–125. §-ai tartalmazzák.
A Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e. Ezen jogszabályhely jogszerű alkalmazásához több kötelező feltétel együttes fennállása szükséges:
– a beszerzés rendkívüli sürgősség miatt feltétlenül szükséges,
– ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő a rendkívüli sürgősség,
– a nyílt, meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak és
– a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek.
A fenti törvényi előfeltételek bármelyikének hiányában ezen eljárásfajta nem alkalmazható jogszerűen.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a rendkívüli sürgősség a beszerzési igény tekintetében fennállt-e.
A Kbt. 135. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.
A Kbt. szabályozási konstrukciója és a jogalkotó által konkrétan használt fogalmak és kifejezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a rendkívüli sürgősségnek a „beszerzés” tekintetében kell fennállni, azaz a műszaki dokumentációban meghatározott beruházás elvégzésének (sétaúthálózat kiépítésének) kell(ene) a rendkívül sürgősnek minősülni. A Döntőbizottság rendelkezésére álló okirati bizonyítékok és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján nem vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy e tekintetben a kivitelezési munkák elvégzése nem tűr halasztást, az rendkívül sürgős.
A Kbt. 135. § (1) bekezdése e körben rendkívüli helyzetre utal, amely jelen esetben szintén nem áll fenn, ennek alapjául szolgáló körülményt az ajánlatkérő sem jelölt meg.
A Kbt. kógens szabályai alapján tehát nem fogadható el a jogalap igazolására azon ajánlatkérői hivatkozás, amely szerint a vállalkozó kapacitásainak időbeli korlátozottsága indokolta a rendkívüli sürgősséget.
A jelen közbeszerzés tárgya kivitelezésének tényleges időtartamát maga az ajánlatkérő két hétre becsülte. A Döntőbizottság álláspontja szerint ténybelileg sem alátámasztott az ajánlatkérő érvelése. Később épp maga a vállalkozó kezdeményezett szerződésmódosítást, melyre nemcsak a tárgyalásos eljárás keretében megvalósított vonalas infrastruktúrafejlesztés, hanem további kivitelezési munkák – látványtó kialakítása, kilátó építése – elvégzése miatt is szükség volt, azok sem az eredetileg meghatározott ütemezés szerint haladtak. Ezt az ajánlatkérőnek is észlelnie kellett, mivel a felek a teljesítési határidő két hónapos meghosszabbításáról állapodtak meg a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lezárását követően. Erre tekintettel az ajánlatkérő már nem hivatkozhat arra, hogy a vállalkozó nem áll június 30-át követően a rendelkezésére.
A Döntőbizottság szerint épp ez a több hónapos szerződésmódosítás mutat rá arra is, hogy a rendkívüli sürgősség nem áll fenn, továbbá a beszerzési tárgy kivitelezésére lefolytatható lett volna más, hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás, a támogatási szerződésben meghatározott végső határidő sérelme nélkül is.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon indokolását sem, mely szerint a Támogatási Szerződésben vállalt PR-tevékenység elvégzésének időszükséglete – az építkezés befejezését követő 1 hónap – indokolta a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazását. A Döntőbizottság az ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozata, a támogatási szerződés, valamint a nyílt eljárás iratai alapján megállapította, hogy a hivatkozott PR-tevékenység egyfelől információs táblák készítéséből, kihelyezéséből, másfelől az arborétumot bemutató, népszerűsítő kiadványok készítéséből áll. Az információs táblák készítése és kihelyezése a nyílt közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozási szerződés tárgyát képezi, míg az egyéb reklámhordozók készítése az ajánlatkérő feladata. A vállalkozási szerződés keretében a táblák készítése és kihelyezése – a tárgyalásos eljárás megindításának időpontjában ismert feltételek szerint – június 30. napjáig megvalósul a felek által megállapított ütemezés szerint, annak teljesítése a jelen közbeszerzési eljárás tárgyától független. Az ajánlatkérő a saját maga által vállalt PR-feladatokat részben az építkezéstől függetlenül is végezheti, különös tekintettel a parkot bemutató, többnyelvű szöveges részekre. Ebből következően, az ajánlatkérőre háruló PR-feladatok ellátására nemcsak az építkezés lezárását követően kezdődhet és valósulhat meg kizárólagosan, hanem részben a kivitelezéssel párhuzamosan is folyhat.
Összegezve a fentieket, a választott közbeszerzési eljárásfajta jogalapja és az ajánlatkérő által hivatkozott ok közötti közvetlen összefüggés nem állapítható meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent hivatkozott jogszabály azon tényállási eleme sem valósult meg, mely szerint a rendkívüli sürgősség jelen közbeszerzési eljárásban előre nem látható okból következett be:
A Döntőbizottság az ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozata, valamint a becsatolt okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a konkrét beszerzési igényről 2006. januárjában tudomást szerzett, a módosított műszaki tartalomhoz elkészítette a kiviteli tervdokumentációt is, és ennek alapján kezdeményezte februárban a támogatási szerződés módosítását a támogatást nyújtó szervnél. Ajánlatkérő ehhez képest a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását 2006. június 12-én indította meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jelen esetben arra sem vonható le következtetés, hogy a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát megalapozná az, hogy a támogatást nyújtó szerv mely időpontban járult hozzá a korábban megkötött szerződés módosításához, az anyagi fedezet részben más műszaki tartalomra történő felhasználásához. A támogató részéről a hozzájárulás 2006. június 8-án megtörtént.
A fentiek alapján még az ezt követően rendelkezésre álló idő alatt is biztosított lett volna más fajta közbeszerzési eljárás lefolytatása és ennek eredményeként a teljesítés. Nem hagyható figyelmen kívül az az objektív tény, hogy maga a beszerzési tárgy ezen időpontban sem minősült rendkívül sürgősnek.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta választása nem felel meg a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeknek, mivel a jogalkotó által együttesen támasztott feltételek közül több feltétel sem valósult meg, így ajánlatkérő ezen eljárásfajta választása jogsértő. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy amennyiben az együttes feltételek közül egyetlen feltétel hiánya is megállapítható, az már önmagában elegendő a jogsértés megállapításához. A továbbiakban azt már nem vizsgálta, hogy a törvényi tényállás további feltételei megvalósulnak-e.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta az ajánlattételi felhívás jogszerűségét.
A Kbt. 257. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait [124. §, 126–130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is]; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait [125–128. §, 131–135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] – a 26. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
Az ajánlattételi felhívást a Kbt. 133. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező minimumkövetelményekkel összhangban kell az ajánlatkérőnek elkészíteni.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, amely vizsgálat eredményeként jogszabálysértést a felhívás tekintetében nem állapított meg.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a megállapította, hogy a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárás jogsértő volt. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírság kiszabásáról határozott.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása esetén mérlegelheti a bírság alkalmazását.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint a (4)–(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy jogsértő módon döntött a közbeszerzési eljárásfajta választásáról, ugyanis ezen eljárásfajta alkalmazása nem teszi lehetővé a Kbt.-ben előírt alapelvi rendelkezések: a nyilvánosság és a piaci verseny érvényesülését. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során – a fenti tényezőkön túl – figyelembe vette a beszerzés nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó mértékű becsült értékét, amelyet a Döntőbizottság nettó 43 millió Ft. összegben állapított meg a fent kifejtettek szerint.
A Döntőbizottság figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a jelen jogorvoslati eljárás keretei között a jogsértés nem orvosolható.
A Döntőbizottság e tényezőket együttesen mérlegelve a bírság mértékét 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint összegben állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság alkalmazása során figyelembe vette a becsatolt felelősségi rendet, amelynek alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, illetőleg az ajánlatkérőn kívül más szervezetre.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendelkezett a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. július 28.
Uherné dr. Laczi Orsolya s. k., Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos