Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma: 2006/100
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2006.08.30.
Iktatószám: 19354/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (19354/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.492/7/2006.

Tárgy: az Állami Számvevőszék által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Fót Város Önkormányzata beszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.; képviseli: dr. Cs. Tóth Gabriella mb. osztályvezető; a továbbiakban: kezdeményező) által Fót Város Önkormányzata (2151 Fót, Vörösmarty tér 1.; a továbbiakban: kezdeményezett) „Ingatlan tulajdonjogának,megszerzése” tárgyú beszerzései ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kezdeményezett megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdését, a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontjára és a Kbt. 241. § a) pontjára, valamint a Kbt. 402. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 240. § (1) bekezdés a) pontját.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kezdeményezett beszerzési eljárásának az iratai és a felek írásbeli észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A kezdeményező 2006. július 18-án postára adott – és a Döntőbizottságnál 2006. július 20-án iktatott – kezdeményező iratában a Kbt. 327. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezte a kezdeményezett beszerzési eljárása ellen. Kérte jogsértés megállapítását.
Előadta, hogy a kezdeményezettnél 2006. július 4-én helyszíni ellenőrzést tartott, amikor megállapította, hogy a kérelmezett közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül 2005. december 6-án adásvételi szerződést kötött Fót, 083/12. hrsz. és 083/45. hrsz. ingatlant tulajdonjogának a megszerzésére 217,5 M Ft értékben.
A ingatlan adásvételét megelőzte a 2005. október 10-én kelt megállapodás és a 2005. november 18-án kötött előszerződés a kezdeményezett és a tulajdonos Forgács István és Forgács István Sándorné között.
Kezdeményező véleménye szerint az önkormányzat a Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezet, és a fenti szerződés megkötésével a beszerzés idején hatályos értékhatárt meghaladó új beszerzést valósított meg, ezért kezdeményezett megsértette a Kbt. 240. § (1) bekezdésben foglaltakat, mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Előadta, hogy 2006. július 4-én szerzett tudomást a jogsértő eseményekről, a közbeszerzési eljárás mellőzéséről, erre tekintettel a Kbt. 323. § (2) bekezdése, illetve a Kbt. 327. § (2) bekezdése alapján a tudomásra jutástól számított 15 napon belül, illetve a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 3 éven belül nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését.
Kezdeményezett előadta, hogy a Kbt. 257. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltak alapján a 2005. december 6-án Forgács István és Forgács István Sándorné eladók, valamint Fót Város Önkormányzata vevő között a fóti ingatlan-nyilvántartásban 083/12 hrsz. alatt felvett, 61 szektor, 74 térképszelvény alatt nyilvántartott 22 091 m2 alapterületű, gyep (legelő) művelési ágú külterületi ingatlan 176/220910-ed tulajdoni hányada tárgyában létrejött ingatlan- adásvételi szerződés megkötésére a 26. címben megjelölt hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, a Kbt. 258. § (2) bekezdése szerint pedig a gyorsított eljárás szabályai voltak alkalmazandók.
Figyelemmel azonban arra, hogy az eladók és a vevő között az ingatlan adásvételi szerződés megkötését megelőző, 2005. november 18-án létrejött ingatlan adásvételi előszerződés létrejöttének napjáig sem volt egyetértés a szerződési szándék kérdésében így nemhogy a vételár, de magának az ingatlannak és ingatlan tulajdoni hányadnak az eladása is kérdéses volt – a fenti eljárásokra vonatkozó eljárási határidők és eljárási szabályok nem voltak betarthatók.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő mind az ingatlant, mind az ingatlan tulajdoni hányadot az ingatlan adásvételi szerződés 3.2. pontjában is rögzítetten a kisajátítási eljárás megelőzése céljából, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint, kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra vásárolta meg. Ezen tény alátámasztásául csatolta a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 2006. január 25-én kelt igazolását. Tekintettel arra, hogy a Kbt. a kisajátítást nem sorolja a hatálya alá tartozó beszerzések közé, és a létrejött jogügylet tekintetében mindvégig kérdéses volt, hogy kisajátítási eljárás lefolytatására lesz-e szükség, így ajánlatkérőnek nem állt módjában a közbeszerzési eljárás lefolytatása.
Vélhetően a fenti ellentmondást – tehát a kisajátítási eljárást megelőző adásvétel atipikusságát, valamint azt, hogy az ilyen esetekben az eljárási szabályok nem tathatók be – felismerve születtek meg a Kbt. módosításáról szóló 2005. évi CLXXII. törvény 99. §-ában foglalt rendelkezések, amelyek szerint a Kbt. 240. §-ában foglalt eljárásokat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha:
„d) a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor”.
Előadta továbbá, hogy a fenti jogszabályhely rendelkezései alapján nyilvánvaló, hogy a jogalkotó a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat figyelembevéve, az ilyen esetekben megkötendő adásvételi szerződés speciális jellegéhez igazította a Kbt. szövegét. Fentiek alapján, amennyiben a kérdéses ingatlan-adásvételi szerződés a Kbt. fenti módosításának hatálybalépése, azaz 2006. január 15. után jött volna létre, az már nem tartozott volna a Kbt. hatálya alá, hiszen az idézett rendelkezés pontosan ezen szerződéstípus esetén engedi meg a közbeszerzési eljárás mellőzését.
Fentiek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság elsődlegesen a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapítsa meg, amennyiben pedig erre nem lát lehetőséget, úgy az eljárásra mögöttes jogszabályként irányadó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt méltányosság követelményének megfelelően járjon el, és amennyiben a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerint határoz, úgy a Kbt. 340. § (3) bekezdésében foglalt joghátrányok alkalmazásától tekintsen el.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos.
Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy a kezdeményezett észrevételében hivatkozott Kbt. 243. § d) pontja alkalmazandó-e jelen jogorvoslati eljárásban.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 132. § (1) bekezdése szerint e törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.
A (2) és (3) bekezdés nem tartalmaz a módosító törvény 125. §-ára vonatkozóan eltérő szabályokat.
A kezdeményező által támadott beszerzés 2005. december 6-án valósult meg, így a módosító törvény hatályba léptető rendelkezései alapján annak előírásait tárgyi beszerzési eljárás ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban nem lehet alkalmazni.
Jelen kezdeményezés kapcsán a Döntőbizottságnak a 2005. december 6-án hatályban lévő Kbt. rendelkezések szerint kell eljárnia. A jogorvoslati eljárás kereteit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény által megállapított rendelkezések adják meg, azaz a 332. § (4 ) bekezdés alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek az e törvény 268–285. §-ával megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
A hivatalbóli kezdeményezést a kezdeményező arra alapította, hogy a kérelmezett mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását a nemzeti értékhatár fölötti beszerzése tekintetében.
A Kbt. 2. §-a határozza meg kötelezően és általános jelleggel azt, hogy mely esetben kell a Kbt. szerint eljárni. E szakasz az alábbiakat mondja ki: 2. § (1) bekezdés: a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni, megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).
2. § (2) bekezdés: az európai közösségi (továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
A Kbt. 240. § (1) bekezdése a) pontja szerint szerint a VI. fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
A Kbt. 241. § a) pontja szerint a VI. fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel.
Egyértelműen megállapítható, hogy Fót Város Önkormányzata, mint beszerző a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá.
A Kbt. 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.
A Kbt. 242. § (2) bekezdés: az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.
A hivatalbóli kezdeményező által előadottak, továbbá a becsatolt okirati bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben kifogásolt beszerzés tekintetében a jogsértő magatartás 2005. évre esik.
A Kbt. 402. § (2) bekezdése szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 70 millió forint;
c építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d) szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió forint;
e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a beszerzés esetében megvalósult a közbeszerzési eljárás mellőzése.
A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében – a közösségi jogból következően – csupán az ingó dolog beszerzése minősül árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése nem. Kbt. indokolása szerint ugyanakkor a hatályos szabályozáshoz képest visszalépésnek minősülne, ha az ingatlannal kapcsolatos fentiekben említett jogok megszerzésére irányuló beszerzéseket a törvény kivonta volna a közbeszerzési törvény hatálya alól. Erre tekintettel a törvény értelmében az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése továbbra is „közbeszerzés-köteles”, azzal azonban, hogy a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékü közbeszerzésre vonatkozó eljárási szabályok szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, tekintet nélkül arra, hogy a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt [242. § (2) bekezdés].
A kezdeményezett által 2005. december 6-án ingatlan adásvételére kötött a beszerzési tárgya alapján árubeszerzésnek minősül. Így a kérelmezettet a Kbt. 2. § (2) bekezdése, a Kbt. 402. § (2) bekezdés a) pontja és a Kbt. 242. § (2) bekezdése alapján nemzeti eljárási rend szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség terhelte.
A Döntőbizottság a szerződés áttekintése során megállapította, hogy a kezdeményezett és a Forgács István és Forgács István Sándorné által 2005. december 6-án kötött szerződés értéke 217,5 millió Ft, amely meghaladja a Kbt. 402. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott 20 millió forintos nemzeti közbeszerzési értékhatárt, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 240. § (1) bekezdés a) pontját.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. 257. § (2) bekezdés a) pontja lehetőséget biztosít az ajánlatkérők részére, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytathatnak le ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak megszerzése céljából, a Kbt. ezen eljárásfajta tekintetében – a szerződéskötési moratórium kivételével – kötött határidőket nem határoz meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 240. § (1) bekezdés a) pontját.
A 2006. január 15-től hatályos Kbt. 243. § d) pontja a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvételt kivételként kezeli, nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá. Döntőbizottság a becsatolt okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy kérelmezett ingatlanvásárlása kisajátítást megelőző volt, helye lett volna közérdekű oktatási létesítmény céljára a kisajátításnak. A jogalkotó a módosító törvényben a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült – az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak megszerzésével kapcsolatos – egyes különös eseteket kivette a Kbt. tárgyi hatálya alól. Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak a bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a beszerzését 2006. január 15-e után közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósíthatta volna meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a határozat ellen a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. augusztus 7.

Dr.  Peleskey Viktória s. k.,	Hámori András s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos
Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos