KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (20791/2006)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.481/9/2006.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Nemzeti Lakásfejlesztő és Lakásberuházó Zrt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által Nemzeti Lakásfejlesztő és Lakásberuházó Zrt. ( 1131 Budapest, Faludi u. 3., képviseli: dr. Semjén Zsófia ügyvéd, 1027 Budapest, Kacsa u. 14/A I. em. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó Zrt. kizárólagos tulajdonában álló, Budapest XVIII. kerület, Üllői út 807. szám alatt lévő, 14 ha 2643 m2 nagyságú, volt szovjet laktanya területén található épületek bontása, tereprendezés, környezetszennyezés, életet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megszüntetése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 257. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000- 01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2006. június 30-án postára adott – a Döntőbizottságnál július 3-án iktatott – levelében tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 257. §-a alapján alkalmazandó Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytat le a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő a jogalap választásának indokaként előadta, hogy Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal közigazgatási és hatósági iroda építéshatósági csoportja a 23/1236/3/2006, 23/1236/4/2006, 23/1236/5/2006 és 23/1236/6/2006. 2006. április 11. és 27. között kelt határozataival kötelezte ajánlatkérőt, hogy a Budapest, Üllői út 807. szám alatti ingatlanon levő épületeket, melyek volt szovjet katonai létesítményei voltak, bontsa el az életet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megszüntetése érdekében, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül. A határozatok indokolása szerint a veszélyes állapot fennáll.
A beszerzés becsült értéke 360 millió Ft. Ajánlatkérő tárgyaláson pontosított nyilatkozata alapján a pénzügyi fedezet biztosításáról a 2006. június 22-i igazgatósági ülésén döntöttek, és a felügyelő bizottság a június 28-i ülésén jóváhagyta.
Ajánlattételre a FEBA Építő és Szolgáltató Kft.-t hívta fel a mellékelt felhívásával 2006. június 30-án kelt levelével.
Ajánlattételi határidőre 2006. július 3-ra a FEBA Kft. az ajánlatát benyújtotta, és még ezen a napon lefolytatták a tárgyalást, mely szerint az ajánlati ár nettó 345 697 065 + áfa = 414 836 478 Ft volt. A tárgyalást követően kihirdették az eljárás nyertesét, a szerződést megkötötték.
A Döntőbizottság elnöke 2006. július 18-án a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett, amelyben az eljárás jogalapjának és az ajánlattételi felhívás jogszerűségének vizsgálatát indítványozta. A kezdeményezésében foglaltak szerint a Döntőbizottság elnökének rendelkezésére bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogszerűsége, illetve jogalapja.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Észrevételében, illetve tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy 2006. március 31-én vette birtokba az ingatlant. Ezt követően ajánlatkérő tapasztalta, hogy illetéktelenek a terület őrzése ellenére oda behatolnak, és a rendkívül rossz állapotban levő ingatlan még meglévő tartozékait kibontják, elviszik, valamint bizonyos helyeken a falak bontását is megkezdték, amely életveszélyes helyzet kialakulásához vezetett.
Ajánlatkérő az ingatlan további állagromlásának megakadályozása és a közvetlen életveszély elkerülése érdekében bejelentéssel élt Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal közigazgatási és hatósági iroda építéshatósági csoportjánál az ingatlanon található épületek életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapota miatt. Az építési hatóság a 23/1236/3/2006, 23/1236/4/2006, 23/1236/5/2006 és 23/1236/6/2006. 2006. április 11. és 27. között kelt határozataival kötelezte ajánlatkérőt, hogy a Budapest, Üllői út 807. szám alatti ingatlanon levő épületeket, melyek a volt szovjet katonai létesítményei voltak, bontsa el az életet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megszüntetése érdekében a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül. A határozat jogerőre emelkedését 2006. május 11-ben jelölte meg.
Az eljárás előzményeiként előadta, hogy ajánlatkérő a 2006. május 4-én tartott igazgatósági ülésen elfogadta azt intézkedési tervet, amely szerint az építésügyi hatósági határozatokban foglaltaknak eleget téve az ingatlanok életet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotát az épületek megszüntetésével, tereprendezés révén fogja megszüntetni.
2006. május 10-én a Magyar Fejlesztési Bank, mint az ajánlatkérő egyszemélyes tulajdonosa, igazgatóság elnöke ajánlatkérő vezérigazgatójától tájékoztatást kért arról, hogy a beruházás megvalósítása milyen közbeszerzési eljárás lefolytatását igényli. Kérte egyúttal, hogy a költséghatékonyság és az időigényesség felmérése, a megfelelő kivitelező kiválasztása érdekében az épületbontási munka vonatkozásában végeztessen piackutatást, és annak eredményéről haladéktalanul adjon tájékoztatást.
Ajánlatkérő vezérigazgatója 2006. május 26-án kelt válaszában leírta, hogy május 15-én a megkeresték a hivatalos közbeszerzési tanácsadójukat, az ECON-TRUST Kft.-t, aki a május 24-én kelt levelében arról adott tájékoztatást, hogy az élet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotra figyelemmel, amennyiben a határozatban foglalt határidő nem teszi lehetővé más eljárásfajta választását, lehetséges rendkívüli sürgősség alapján az ajánlatkérő által meghívott ajánlattevővel tárgyalni. A fentiek alapján sem közbeszerzési, sem egyéb szempontból nem tartják szükségesnek széles körű piacfelmérés végzését, amelynek mellőzése esetén gyorsított közbeszerzési eljárás megkezdésére már akár 2006. május 29-én készen állnak, a szerződés megkötése már június 2-án lehetséges.
Kérte az Magyar Fejlesztési Bank igazgatóság elnökét, hogy mielőbb tájékoztassa az álláspontjáról.
Ajánlatkérő 2006. június 9-én a rendkívüli sürgősségre tekintettel kérte az Magyar Fejlesztési Bank igazgatóság elnökét, hogy a laktanyabontási beruházását megelőző piackutatással kapcsolatos álláspontjáról adjon tájékoztatást, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, illetőleg a gyorsított közbeszerzési eljárás lefolytatása iránt intézkedni tudjanak.
A Magyar Fejlesztési Bank igazgatóság elnöke 2006. június 15-én kelt levelében azt a tájékoztatást adta, hogy az épületbontási beruházás költségeinek és időkeretének felmérése, valamint a piacon jelenlevő lehetséges ajánlattevők ajánlati árának optimalizálása, a verseny biztosítása érdekében, a közbeszerzési álláspont ismeretében sem tartja elkerülhetőnek a beruházásra vonatkozó piackutatás elvégzését, függetlenül a megengedő közbeszerzési szabályozástól. Felhívta ezért az ajánlatkérő vezérigazgatóját, hogy – a 2006. május 10-i levélben foglaltakkal egyezően – a piacfelmérést és annak alapján a közbeszerzési eljárás lebonyolítását haladéktalanul kezdje meg.
Ajánlatkérő 2006. június 23-án levelében tájékoztatott 3 céget – a Vollbau 2000 Kft.-t, a Donau Werk Kft.-t és a FEBA Építő és Szolgáltató Kft.-t – arról, hogy közbeszerzési eljárást indít, egyben felkérte őket hogy jelen ajánlati felkérésükre előzetes írásos ajánlatot nyújtsanak be. A cégek a felkérést még ezen a napon személyesen vették át.
2006. június 27-én 4 db ajánlat került értékelésre, még ajánlatot tett a Millenium Bau HB 2000 Kft. is. Az ajánlati árak nettó 362–435 millió körüliek voltak. Ajánlatkérő megállapította, hogy a FEBA Kft. tette a legkedvezőbb ajánlatot, így döntött arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indít, és ajánlattételre a FEBA Kft.-t hívja fel.
Ajánlatkérő elismerte, hogy a közbeszerzési eljárás megindítására olyan időpontban került sor, amikor már látható volt, hogy a bontásra kötelező határozatban előírt határidő nem lesz betartható, azonban ez az épületek életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotán nem változtat, márpedig ez és nem a határozatok képezték a rendkívüli sürgősséget. Tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eljárás alapján kötött szerződés teljesítési határideje 70 nap, de a hatósági kötelezés az életveszély elhárításra szólt. 2006. augusztus 11-re a bontást elvégezték, azaz a hatósági kötelezésnek eleget tettek, a továbbiakban a vállalkozó a sitt elszállítását, a talajcserét és a tereprendezést végzi.
Nem vitatta, hogy a bontásra kötelező határozatoktól az eljárás megkezdéséig hosszabb idő telt el, azonban ez nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. A sürgősségi helyzet ugyanis a késedelemtől függetlenül is fennállt.
Hivatkozott a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályaira, mely szerint a tulajdonos utasításai kötelezőek. A Gt. 22. § (5) bekezdése alapján az egyszemélyes gazdasági társaságnál a tag (részvényes) a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja és részére írásban utasítást adhat, és ebben az esetben a tag (részvényes) döntése mentesíti a tisztségviselőt a 29. §-ban meghatározott felelősség alól.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jelen hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás feltételei együttesen teljesülnek-e.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása a Kbt. VI. fejezete alá tartozik.
A Kbt. 246. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 257. § (1) bekezdése alapján a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait [124. §, 126–130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is]; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait [125–128. §, 131–135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] – a 26. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. ezen szakaszában meghatározott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásfajta alkalmazását a jogalkotó több kötelező feltétel együttes fennálláshoz kötötte.
Az építési hatóság 2006. április 11. és 27. között kelt határozataival kötelezte ajánlatkérőt, hogy a Budapest, Üllői út 807. szám alatti ingatlanon levő épületeket, melyek volt szovjet katonai létesítményei voltak, bontsa el az életet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megszüntetése érdekében, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül. Ettől az időponttól kezdve ajánlatkérőnek tudomása volt arról, hogy a bontási munkákat el kell végeztetnie.
Ajánlatkérő 2006. május 4-i igazgatósági ülésén elfogadta az intézkedési tervet, amely szerint az építésügyi hatósági határozatokban foglaltaknak eleget téve az ingatlanok életet, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotát az épületek megszüntetésével, tereprendezés révén fogja megszüntetni. A bontási engedélyek 2006. május 11-re jogerőre emelkedtek, ettől az időponttól kezdve ajánlatkérő közbeszerzési eljárását megindíthatta volna.
2006. május 10-én a Magyar Fejlesztési Bank, mint az ajánlatkérő egyszemélyes tulajdonosa, igazgatóság elnöke ajánlatkérő vezérigazgatójától tájékoztatását kért arról, hogy a beruházás megvalósítása milyen közbeszerzési eljárás lefolytatását igényli. Kérte egyúttal, hogy végeztessen ajánlatkérő piackutatást, és annak eredményéről haladéktalan adjon tájékoztatást.
Ajánlatkérő csak 16 nap múlva tájékoztatta a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bankot, hogy véleménye szerint az élet-, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotra figyelemmel, amennyiben a határozatban foglalt határidő nem teszi lehetővé más eljárásfajta választását, lehetséges rendkívüli sürgősség alapján az ajánlatkérő által meghívott ajánlattevővel tárgyalni. A fentiek alapján sem közbeszerzési, sem egyéb szempontból nem tartják szükségesnek széles körű piacfelmérés végzését. Ezen levélre a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóság elnöke 2006. június 15-én válaszolt, amelyben az ajánlatkérő vezérigazgatóját felkérte, hogy – a 2006. május 10-i levélben foglaltakkal egyezően – a piacfelmérést és annak alapján a közbeszerzési eljárás lebonyolítását haladéktalanul kezdje meg.
Az eljárásban keletkezett okirati bizonyítékok alapján megállapítható, hogy 2006. május 10-e és 2006. június 15. között eltelt 35 nap alatt ajánlatkérő nem kezdte meg a közbeszerzési eljárás lefolytatását, a tulajdonos által kért piackutatást sem végezte el, holott tudomása volt arról, hogy a hatósági kötelezés alapján 2006. augusztus 11-ig az életveszélyt el kell hárítani. A rendkívüli sürgősséget ajánlatkérő is az épületek állapotával indokolta.
Tudomása volt arról, hogy 90 napon belül el kell hárítania az életveszélyt, és a teljes kivitelezésre 65–70 nap szükséges, illetve a hatósági kötelezés szerinti életveszélyes állapot 40 nap alatt hárítható el. Ajánlatkérő 2006. június 30-án indította a közbeszerzési eljárását, a határozatok jogerőre emelkedését követő 50. napon. Ajánlatkérő nem támasztotta alá, hogy a kialakult helyzet nem az ő mulasztásából ered, hiszen tudomása volt a hatósági kötelezésről, arról is, hogy közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, de azt nem kezdte el, csak késlekedéssel. Hivatkozott arra, hogy a tulajdonos utasításai kötelezőek a számára. A tulajdonossal folytatott levélváltásból az is kiderül, hogy ajánlatkérő a tulajdonos 2006. május 10-i utasításnak a végrehajtását is csak – mely szerint a közbeszerzési eljárást előzze meg piacfelmérés – 2006. június 23-án kezdte meg.
A Döntőbizottság szerint minden egyes közbeszerzési eljárásban egyedileg kell vizsgálni azt, hogy a rendelkezésre álló időkeret alatt más közbeszerzési eljárásfajta lefolytatható-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a Kbt. alapján lehetősége lett volna hirdetménnyel induló gyorsított tárgyalásos, illetve gyorsított meghívásos eljárást alkalmazni. A Kbt. által előírt határidők alapján kb. 40 napot vesz igénybe ezen eljárásfajták lefolytatása. 2006. május 11-től, a bontási engedélyek jogerőssé válástól lehetősége volt az eljárás megindítására. Piacfelmérése alapján a munkák elvégzésére 65-70 nap szükséges, de a nyilatkozata szerint a hatósági kötelezéssel előírt életveszély elhárítására 40 nap elegendő. Tehát ajánlatkérő a hatóság által előírt 90 napos teljesítési határidő alatt le tudta volna folytatni ezen közbeszerzési eljárások valamelyikét és az életveszély elhárítását is teljesíteni tudta volna az eljárás nyertese.
A tulajdonosa részére adott tájékoztatásban azt is leírta „amennyiben a határozatban foglalt határidő nem teszi lehetővé más eljárásfajta választását, lehetséges rendkívüli sürgősség alapján egy ajánlattevővel tárgyalni”, de ebben az időpontban más eljárásfajta választására volt még lehetősége ajánlatkérőnek. A fenti indokokra tekintettel a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontra alapított ajánlatkérői közbeszerzési eljárás jogsértő.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának jogalapja jogsértő, ezért Döntőbizottság az ajánlattételi felhívás jogszerűségét nem vizsgálta.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 257. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontját és bírságot szabott ki a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján a jogsértés megállapítása mellett a bírság kiszabását indokoltnak tartotta figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött az eljárásfajta választásáról, amely súlyos jogsértésnek minősül, ugyanis ilyen eljárásfajta választása nem teszi lehetővé a Kbt.-ben előírt alapelvi rendelkezések maradéktalan érvényesülését. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő a szerződést megkötötte, így az elkövetett jogsértés nem reparálható.
A Döntőbizottság ugyanakkor a rendelkező részben megállapított bírság összegénél magasabb mértékű bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak figyelemmel a beszerzés értékére.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2006. augusztus 11.
Dr. Peleskey Viktória s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos