KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3761/2007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.837/10/2006.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 42–46., a továbbiakban: ajánlatkérő) „SA 64 13/A A Magyar Köztársaság schengeni csatlakozásából adódó kötelezettségeinek ellátása érdekében a Nyilvántartó Hivatal adatkezelésében lévő nemzeti szakrendszerek (személyi adat- és lakcímnyilvántartás, okmánytári nyilvántartó rendszerek, járműnyilvántartás, vezetői engedély nyilvántartás, tartózkodási és letelepedési engedély nyilvántartás, idegenrendészeti személyi adat- és lakcímnyilvántartás) továbbfejlesztése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja – a hivatalbóli kezdeményezés körében – a jogsértés hiányát és a jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi kérelemnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet – a Fővárosi Bírósághoz címezve – de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, az ajánlatkérő tárgyalási és írásbeli nyilatkozatai, továbbá a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2006. december 4-én tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 125. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Ajánlatkérő ajánlattételre az IDOM 2000 Konzulens Zrt.-t (a továbbiakban: IDOM Zrt.) hívta fel.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy az IDOM Zrt. – a rendszerek fejlesztése kapcsán korábban megkötött szerződéseknek megfelelően – által fejlesztett informatikai rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján védelem alá tartoznak. A közbeszerzés célját kizárólag az ajánlattételre felhívott szervezet képes megvalósítani. Ajánlatkérő a Schengen projekt keretében a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozó Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: hivatal) számára szoftvert kíván beszerezni.
Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában az ajánlatkérő megadta a beszerzés teljes mennyiségét: a hivatal adatkezelésében lévő hat darab nemzeti szakrendszer (személyi adat- és lakcímnyilvántartás, okmánytári nyilvántartó rendszerek, járműnyilvántartás, vezetői engedély nyilvántartás, tartózkodási és letelepedési engedély nyilvántartás, idegenrendészeti személyi adat- és lakcímnyilvántartás) továbbfejlesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
Ajánlatkérő a III.2) pontban meghatározta a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket, és azok igazolásának módját. A IV.2.1) pont alapján az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta, a hiánypótlást teljes körűen biztosította.
A felhívás tartalmazta az ajánlattételi határidőt, az eredményhirdetés, valamint a szerződéskötés tervezett időpontját. Ajánlatkérő meghatározta az egyfordulósra tervezett tárgyalás menetét is.
A Döntőbizottság elnöke – egyebek mellett – a választott eljárásfajta jogalapja körében hiánypótlásra hívta fel az ajánlatkérőt.
A hiánypótlási felhívásra az ajánlatkérő csatolta a hivatal 2006. december 11-én kelt levelét, valamint a hivatal és az IDOM Zrt. által „okmányirodai alkalmazások fejlesztői támogatása (…) és üzemeltetése, valamint átfogó rendszerfelügyelet biztosítása” tárgyában, 2005. február 3-án aláírt szerződést.
A hivatal levélben adott tájékoztatása szerint a schengeni csatlakozásra való felkészülés kapcsán – az SA-64. sz. 13A eljárás keretében – kívánja a tárgyi beszerzést megvalósítani. A beszerzés tárgya a rendelkező részben felsorolt nemzeti szakrendszerek továbbfejlesztése, illetve adatszolgáltató képességük megteremtése a II. generációs Schengeni Információs Rendszerhez (SIS II) történő csatlakozás érdekében. 2001. szeptemberétől a fenti nemzeti szakrendszerek, a hivatal működéséhez szükséges szolgáltató felületek, rendszerek és alrendszerek fejlesztői támogatását és üzemeltetését az IDOM Zrt. végzi. A hivatal és az IDOM Zrt. között 2005. február 3-án létrejött vállalkozói szerződés 11.6. pontja alapján a rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációk az Szjt. alapján védelem alá tartoznak. Eszerint az IDOM Zrt. kizárólagos tulajdonában maradnak az általa kidolgozott, kifejlesztett szellemi termékek. Az Szjt. 46. § (1) bekezdése szerint a felhasználó csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A hivatal érintett alkalmazásokra felhasználási jogot nem szerzett, így harmadik személynek sem adhat jogot a felhasználásra (továbbfejlesztésre). Ezen feltételek alapján az alkalmazások módosítására, kiegészítésére kizárólag az IDOM Zrt. jogosult, így a közbeszerzési eljárás tárgyát érintő alkalmazások fejlesztői támogatását és üzemeltetését kizárólag az IDOM Zrt. képes biztosítani a hivatal számára.
A hivatal és az IDOM Zrt. által 2005. február 3-án megkötött, 2008. február 29-ig tartó határozott időtartamú vállalkozási szerződés tárgya az okmányirodai alkalmazások fejlesztői támogatása (tervezés, szervezés, programozás, tesztelés, dokumentálás, üzembe helyezés) és üzemeltetése, valamint átfogó rendszerfelügyelet biztosítása. A felek a szerződés 2.1. pontjában az alábbiak szerint állapították meg a feladatokat:
– alkalmazások központi üzemeltetése,
– működéstámogatási feladatok ellátása, ezen belül
– help desk-szolgáltatás biztosítása,
– call center-szolgáltatás biztosítása,
– rendszeres alkalmazási rendszergazdai feladatok ellátása,
– hálózatmonitorozási és szoftverterítési feladatok ellátása,
– rendszermenedzsment-tervezési, -kialakítási feladatok ellátása,
– fejlesztési feladatok végrehajtása, ezen belül
– fejlesztői támogatási feladatok ellátása,
– esetenkénti alkalmazási rendszergazdai feladatok ellátása,
– megrendelőoldali minőségbiztosítási feladatok ellátása,
– egyes rendszermenedzsment-fejlesztési feladatok ellátása,
– rendszerek migrálása.
A 7. sz. melléklet sorolja fel a fejlesztői támogatással érintett 23 rendszert, és határozza meg részletesen a fejlesztői támogatási feladatok tartalmát. Az érintett rendszerek között szerepel – egyebek mellett – a vezetői engedély rendszer és közúti közlekedési előéleti rendszer (VEN), a személyi adat- és lakcímnyilvántartó rendszer (SZL), a központi okmánytár rendszere (SZOT), a vezetői engedély okmánytár rendszere (JOT), gépjárműadatok lekérdező rendszer (GK-LEK), tartózkodási és letelepedési engedély rendszer (IDTV), valamint az idegenrendészeti személyi adat- és lakcímnyilvántartó rendszer (ISZL). A szerződés tárgyát képezi két komplex, folyamatosan, országos hálózatban működő nyilvántartó rendszer, a gépjármű rendszer és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás rendszer migrálása, más alkalmazási környezetbe való áthelyezése, a meglévő funkciók fenntartásával és szolgáltató képesség biztosításával.
A szerződés 11. pontjában szabályozták a felek a jogszavatossággal, szerzői joggal kapcsolatos kérdéseket. A 11.3. pont szerint „a vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződés szerinti alkalmazási rendszergazdai feladatai teljesítése érdekében, illetve a rendszerfelügyeleti eszköz létrehozásához kizárólag jogtiszta szellemi termékeket használ fel, amelyek saját szellemi alkotását képezik, illetve amelyek tekintetében jogot szerzett azok jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelő felhasználására”.
A 11.4. pontban rögzítették, hogy „a vállalkozó szavatosságot vállal azért, hogy üzemeltetési, hálózatmonitorozási és szoftverterítési, help desk-szolgáltatási, call center-szolgáltatási, alkalmazási rendszergazdai, rendszermenedzsment-tervezési, -kialakítási feladatai teljesítéseként általa készített minden termék és a hozzá kapcsolódó dokumentáció (továbbiakban együtt: dokumentáció) a megrendelő által megnevezett céloknak megfelel”.
A szerződés 11.6. pontja szerint „a felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés alapján a vállalkozó által készített dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó alkotás. A megrendelő a jelen szerződés aláírásával elfogadja, hogy a vállalkozó a dokumentációra, annak mindennemű felhasználására kizárólagos jogot köt ki a maga részére. A megrendelő a dokumentáció átvételével arra személyes, át nem ruházható, nem kizárólagos, a szerzői jogi védelem teljes tartamára szóló felhasználási jogot nyer azzal, hogy a vállalkozó a dokumentáció átdolgozásának, bármely más módosításának jogát a megrendelőnek nem biztosítja.”
A szerződés 11.10. pontja kimondja, hogy „a felek rögzítik, hogy amennyiben a megrendelő a jelen szerződésben, a jelen szerződéshez tartozó feladatlapokon meghatározott célt meghaladóan kívánja használni a dokumentációt vagy annak bármely részét, illetve azt más célból kívánja használni, azt más rendszerhez kívánja kapcsolni vagy más rendszer részként szándékozik használni, valamint ha a megrendelő a dokumentációt vagy annak bármely részét, bármilyen mértékben tovább kívánja fejleszteni, vagy módosítani akarja, ezt kizárólag a vállalkozóval kötött külön megállapodás alapján teheti meg. A jelen kikötés alapjául a vállalkozónak a dokumentációval kapcsolatos kizárólagos szerzői és felhasználási jogai szolgálnak.”
A Döntőbizottság elnöke 2006. december 19-én a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján, a DT.1161/4/2006. szám alatt hivatalból megindította a Döntőbizottság eljárását. A kezdeményező iratban foglaltak szerint a megküldött iratok alapján nem állapítható meg a közbeszerzés pontos tárgya, a közbeszerzési eljárás jogszerűsége, valamint a választott eljárás jogalapja. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, valamint az ajánlattételi felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő becsatolta a közbeszerzési eljárásának iratait: a dokumentációt, a benyújtott ajánlatot, a hiánypótlást és a többi közbeszerzési iratot, valamint megküldte a beszerzéshez kapcsolódó előzményiratokat.
Az ajánlattételi felhíváshoz készített dokumentáció tartalmazza a vállalkozásiszerződés-tervezetet, az ajánlattételhez szükséges nyilatkozatmintákat, valamint a részletes műszaki leírást. A szerződéstervezet szerint a szolgáltatás megrendelője az ajánlatkérő, a beszerzés kedvezményezettje az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a végső kedvezményezett a hivatal.
A műszaki leírás rögzíti a beszerzés célját, tárgyát, a fejlesztés kapcsán kötelezően leszállítandó termékek leírását, a végrehajtás ütemezését, a beszerzés alapját képező jogi és igazgatási hátteret, a beszerzés mennyiségét, valamint a műszaki ajánlattal kapcsolatos követelményeket. A leírás alapján a Magyar Köztársaság SIS II-höz való csatlakozása a teljes körű schengeni tagságának egyik alapvető feltétele. A csatlakozáshoz számos informatikai alkalmazásfejlesztési feladat elvégzése szükséges, ennek keretében a kiemelt a SIS II. nemzeti hivatal tevékenységét támogató alkalmazás (NS.CP), valamint a SIRENE hatósági munkát támogató integrált rendszer fejlesztése. Az NS.CP rendszer egyik feladata, hogy az érintett nemzeti szakrendszerek SIS II. központi rendszeréhez való hozzáférését biztosítsa oly módon, hogy a nemzeti szakrendszerek ún. belső nemzeti interfészen keresztül kapcsolódnak hozzá.
A fenti fejlesztéssel összhangban szükséges megvalósítani azon nemzeti szakrendszerek továbbfejlesztését, amelyek érintettek a Magyar Köztársaság schengeni kötelezettségeinek ellátásában, azaz a SIS II. számára történő adatszolgáltatásban, valamint a SIS II. központi rendszer adataival történő adategyeztetésekben az NS.CP-hez való kapcsolódás útján. Ennek alapján a jelen beszerzés keretében a megjelölt szakrendszerek továbbfejlesztése kapcsán elvégzendő főbb feladatok az alábbi csoportokba sorolhatók:
– a nyilvántartások adattartalmi felülvizsgálata,
– a nyilvántartások vezetéséhez kapcsolódó igazgatási eljárások felülvizsgálata,
– a nemzeti szakrendszerek alkalmazás-fejlesztése,
– a belső nemzeti interfész szerinti adatkommunikáció megvalósítása.
Az ajánlattevőnek ajánlatot kell tenni a tervezési, szervezési fázistól kezdve a kivitelezésen, a rendszerek üzembe állításán keresztül az azt követő kiemelt fejlesztői támogatás komplett nyújtásával kapcsolatos fejlesztési, szállítási és kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátására, a dokumentációban részletezettek szerint. Az ajánlattevőnek ezen felül ajánlatot kell tennie a projektvezetési feladatok elvégzésére, valamint a teljes fejlesztési, szállítási és szolgáltatás nyújtási tevékenység minőségbiztosítására is.
A végső teljesítési határidő 2007. szeptember 28.
Az ajánlattételi határidőre az IDOM Zrt. benyújtotta ajánlatát. Ajánlatkérő 2006. december 15-én a tárgyalást megtartotta, majd kihirdette az eljárást lezáró döntését, melyben az eljárás nyertese az ajánlattevő lett nettó 147 500 000 Ft ellenszolgáltatás mellett. Ajánlatkérő a felhívása rendelkezéseinek megfelelően 2006. december 29-én megkötötte a szerződést az IDOM Zrt-vel.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését jogsértés hiányára tekintettel. Előadta, hogy a beszerzés tárgyát az ajánlattételi dokumentáció műszaki leírás fejezetében pontosan meghatározta: olyan szoftverek kifejlesztése, illetve dokumentációk létrehozása, amelyek az ajánlattételre felkért ajánlattevő által korábban megalkotott szerzői jogi védelem alatt álló művek átdolgozásával hozható létre. Közölte, hogy az okmányirodai nyilvántartó rendszerek kifejlesztési munkái 1999-ben indultak meg, és a jogszabályi környezet változásával összhangban azok fejlesztése, bővítése folyamatos. Az akkori beszerzéseket megvalósító Okmányfejlesztő Kht. 2000. évben a Siemens Rt.-vel mint fővállalkozóval kötött szerződést integrált okmányrendszerek, illetőleg azok alapját képező infrastruktúra kialakítására. A felek a szerződésben pontosan rögzítették azon részfeladatokat – így a rendszer létrehozásával kapcsolatos műszaki-informatikai tevékenység és alkalmazásfejlesztés –, amelyeket nem a Siemens Rt., hanem alvállalkozói, az IDOM Zrt. jogelőd szervezete, az IDOM Kft. és a Multipolaris Kft. végeztek el ténylegesen. Az IDOM Kft. fejlesztette ki a rendelkező részben felsorolt szakrendszereket, amelyeket a változó jogszabályi környezet követelményeivel összhangban folyamatosan fejlesztett.
A szerzői jogi kérdéseket a Siemens Rt. az alvállalkozóival külön megállapodásban rendezte, a konkrétumokról a beszerző nem rendelkezik írásos dokumentummal, a jogorvoslati tárgyaláson a hivatal képviselője nyilatkozott arról, hogy 2001. évtől a hivatalnál, illetőleg a jogelőd szervezetnél az informatikai fejlesztési szerződéskötésért felelős vezetőjeként rendelkezik erről hivatalos tudomással. Közölte, hogy a hivatal a későbbiek során a kifejlesztett rendszerek üzemeltetési, a szoftverkövetési, és a szükséges továbbfejlesztési feladatainak ellátására már közvetlenül az alvállalkozókkal kötött szerződést, amelyet a Siemens Rt. tudomásul vett. Az ajánlattevő által kidolgozott szoftverek forráskódja és futtatható változatai a hivatal erőforrásai, azonban a megállapodások alapján a szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó, továbbá az üzemeltetési feladatok szerződésszerű teljesítése során kidolgozott dokumentációk átdolgozásának, továbbfejlesztésének jogát az ajánlattevő mindvégig fenntartotta a maga részére. Az első szerződést ebben a tárgyban a hivatal 2001. augusztus 30-án kötötte meg 3 éves időtartamra az ajánlattevő jogelődjével. Ezt követően az egész rendszerre, illetőleg annak egyes elemeire – többek között azok továbbfejlesztésére – további szerződéseket kötöttek. Ajánlatkérő az erre vonatkozó okirati bizonyítékait becsatolta.
Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a folyamatos, üzembiztos működtetés érdekében két szakrendszert – a vezetői engedély nyilvántartása és a járműnyilvántartás – eltérő fejlesztői környezetben alakítottak ki, és azokat fizikailag, sőt földrajzilag is elkülönített számítóközpontban működtetnek. Az alapnyilvántartást az IDOM Kft. fejlesztette ki, az adatbázis replikátumát, másik platformon pedig a Multipolaris Kft. alakította ki és üzemelteti. Az adatbázisok adattartalma azonos, azonban a szolgáltatásai eltérő elérési úton, más-más felhasználói körnek hozzáférhető. Ajánlatkérő előadta, hogy a SIS II-höz való csatlakozás keretében kötelező annak biztosítása, hogy adott esetben valamennyi felhasználói kör tagjai az integrált adatokhoz, mindkét fejlesztői környezetben működő szakrendszerhez egyaránt hozzáférjen, ezért a beszerzés tárgya szerinti továbbfejlesztési feladatokat, továbbá azoknak a közösségi interfészhez való kapcsolódását az egyes szakrendszerek vonatkozásában összehangoltan kell elvégezni.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a 2005. február 3-án megkötött vállalkozási szerződés és az Szjt. irányadó rendelkezései alapján megállapítható, hogy a szerződés alapján létrehozott dokumentáció átdolgozására kizárólagosan annak szerzője, az IDOM Zrt. jogosult. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint egy mű felhasználására, így átdolgozására is felhasználási szerződés alapján szerezhető engedély, arról a feleknek kifejezetten kell rendelkezniük. A vizsgált szerződés tárgyából, és a szerzői jogokra vonatkozó 11.6. pontban rögzített kikötésekből szerinte megállapítható, hogy a hivatal felhasználói jogai között nem került kifejezetten kikötésre az átdolgozás joga, sőt éppen a szerző, az ajánlattevő kizárólagos jogaként került nevesítésre.
Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárás során nem tett észrevételt.
A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján először az ajánlatkérő eljárásának jogalapját vizsgálta.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapja fennáll.
Ajánlatkérő beszerzése – annak becsült értéke alapján – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésnek minősül, így a Kbt. IV. fejezetének szabályozása alá tartozik.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 124. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának eseteit a Kbt. 125. §-a szabályozza.
A Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
A Kbt. fenti kötelező rendelkezései értelmében abban az esetben alkalmazható ez az eljárásfajta, ha a törvényben meghatározott alábbi konjuktív feltételek mindegyike teljesül:
– műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme körében felmerülő okból
– csak az ajánlattételre felhívott szervezet, személy képes a szerződést teljesíteni.
Ajánlatkérő a kizárólagos jogok védelmére alapította az eljárásfajta választását.
A Döntőbizottság a becsatolt okirati bizonyítékok és az ajánlatkérő előadása alapján megállapította, hogy a beszerzés tárgya szerinti fejlesztéssel érintett szakrendszerek műszaki, informatikai szempontból, a kezelt adattartalmat tekintve egymással szorosan összefüggnek, azok rendeltetésszerű és biztonságos működtetéséhez összehangolt fejlesztés indokolt, egyúttal biztosítani kell a szakrendszerek közötti együttműködés feltételeit, és a megfelelő adatkommunikációt az egyes szakrendszereknek a nemzeti interfészhez való fizikai és logikai csatlakoztatása útján.
Ajánlatkérő ezen integrált okmánynyilvántartó rendszerek vonatkozásában arra kért ajánlatot, hogy valósítsák meg azok továbbfejlesztését, a dokumentációban fentiek szerint meghatározott specifikáció szerint, annak érdekében, hogy ezen nemzeti szakrendszerek megfeleljenek a schengeni tagsággal járó követelményeknek.
A Döntőbizottság a becsatolt szerződések, az ajánlatkérő, valamint a szakrendszerek adatkezelőjének egybehangzó nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a beszerzéssel érintett szakrendszerek már meglévő, működő informatikai alkalmazások, egyedi számítógépi programalkotások, amelyek kifejlesztését az ajánlattételre felhívott szervezet végezte.
Ajánlatkérő által bemutatott, a beszerzés tárgyával érintett nyilvántartási rendszerek alkalmazásfejlesztői támogatását és üzemeltetését szabályozó szerződésekben, különösen a 2005. február 3-án kelt vállalkozási szerződés keretében az ajánlattevő és a nyilvántartás adatkezelését végző hivatal arról állapodott meg, hogy a megrendelő felhasználási jogosultsága nem terjed ki az informatikai alkalmazások, egyedi programalkotások és egyéb dokumentációk átdolgozására, arra kizárólagosan az informatikai rendszer kifejlesztője jogosult. A megállapodás szerint a kapcsolódó műszaki dokumentációt az ajánlattevő előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személy részére sem teheti a megrendelő hozzáférhetővé.
Az Szjt. 1. § (2) bekezdés c) pontja értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver). A szerzői jog a 4. § (1) bekezdése értelmében a mű megalkotóját, a szerzőt illeti. A szerzői jogi törvény megkülönbözteti a szerzők személyhez fűződő jogait, és a szerzők vagyoni jogait. A vagyoni jogok esetében az Szjt. 9. § (6) bekezdése alapján a szerzők rendelkezési joggal bírnak, azok átruházhatók. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Főszabály szerint a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
Jelen esetben a Döntőbizottság az okirati bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy az IDOM Zrt. által kidolgozott dokumentumok, dokumentációs programok és egyéb programok szerzői jogi védelem alá tartoznak, és ajánlatkérőnek nem volt felhatalmazása arra, hogy a dokumentáció, programleírások továbbfejlesztését az IDOM Zrt. szerzői joga alapján harmadik személytől szerezze be.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a tárgyi – fejlesztésre irányuló – beszerzés tekintetében fennállt a kizárólagosság az ajánlattevővel a beszerzés előzménye szerinti fejlesztési tevékenység végzésére megkötött szerződések alapján.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzése tárgyára megalapozottan alkalmazta a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásfajtát.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, továbbá az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó specifikációját, melynek alapján azt állapította meg, hogy a beszerzés tárgyának pontos meghatározása ajánlatkérő részéről megtörtént, továbbá ajánlatkérő ajánlattételi felhívása megfelel a Kbt. kötelező előírásainak.
Összegezve a fentieket a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hivatalból kezdeményezett eljárást megszüntette.
A Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja, illetve a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. január 29.
Dr. Laczi Orsolya s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos