Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma: 2006/19
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2006.02.13.
Iktatószám: 4444/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4444/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.989/8/2005.

Tárgy: a JUKO Kft. által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A JUKO Építőipari és Szolgáltató Kft. (2112 Veresegyház, Lévai u. 46., képviseli: dr. Molnár Andrea ügyvéd, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 10., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9., dr. Molnár Judit ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 21. IV. 1., továbbiakban: ajánlatkérő) „2005. évi fővárosi díszvilágítás tervezések, építések” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő Közbeszerzési Értesítő 2005. november 14-én megjelent 131. számában tett közzé ajánlati felhívást a Kbt. VII. fejezete szerinti egyszerű eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában 19323/2005 sz. alatt.
Ajánlatkérő a felhívás II.1.4) pontjában a szerződéshez rendelt elnevezést „2005. évi fővárosi díszvilágítás tervezések, építések”-ben jelölte meg. A felhívás II.1.5) pontjában meghatározta a 7 létesítményt a helyszínek megjelölésével együtt.
A II.1.8) pontban ajánlatkérő az 1–7. létesítményekre a részajánlat tételét lehetővé tette.
A II.2.1) pont meghatározta a teljes mennyiséget, amely szerint a beépített teljesítmények:
1. Nyugati pu. homlokzat díszvilágításának megvalósítása-tervezés és kivitelezés (~20 kW)
2. Deák téri evangélikus templom díszvilágításának megvalósítása-tervezés és kivitelezése (~10 kW)
3. Károlyi palota díszvilágításának megvalósítása-tervezés és kivitelezés (~8 kW)
4. Szervita téri Szűz Mária szobor díszvilágításának megvalósítása-tervezés és kivitelezés (~2 kW)
5. Budapesti Operett Színház díszvilágításának megvalósítása-tervezés a meglévő látványterv alapján és kivitelezés (~2 kW)
6. Radnóti Miklós színház díszvilágításának megvalósítása-tervezés és kivitelezés (~1 kW)
7. Szent Kinga szobor díszvilágításának megvalósítása (~0,5 kW)
A III.2.1) pont a pénzügyi, gazdasági, valamint a szakmai alkalmasságot kizáró tényezők között előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, illetve közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés érétkének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, akinek a közbeszerzés tárgya szerinti forgalma az elmúlt 3 naptári évből bármelyik évben nem érte el áfa nélkül a 20 M Ft-ot (együttes megfelelés).
A felhívás III.2.1.3) pont műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében tartalmazta a megkövetelt igazolási módokat.
A bírálat szempontja a IV.2) B) pont szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat volt az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján
részszempontok
súlyszámok
1. Ajánlati ár
10
2. Vállalt rövidebb teljesítési határidő a B. mellékletben meghatározott részhatáridőkhöz képest
3
3. Az egy évet meghaladó jótállás vállalása
2
Az ajánlat összeállításához szükséges információs dokumentum mintanyomtatványokat és létesítmény részenként vállalkozási szerződés tervezetet tartalmazott. A melléklet részletezte a díszvilágítási berendezésekhez megadott, vagy legalább ezekkel egyenértékű műszaki paraméterekkel rendelkező, a tervezéskor felhasználandó lámpatesteket, elsődlegesen és másodlagosan javasolt felsorolással.
A dokumentációt megvásárló cégeknek ajánlatkérő 2005. november 15-én e-mailben elküldte a Fővárosi Operett Színház látványtervét.
Az ajánlattételi és bontási határidő 2005. november 21-én 10.00 órakor volt, amikor a Lisys Fényrendszer Rt. és a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft. (továbbiakban BDK) közös ajánlattevők nyújtottak be valamennyi részre ajánlatot. A kérelmező 2005. november 21-én 10 óra 26 perckor nyújtotta be ajánlatát, amelynek felbontására nem került sor. A nyertes a hét objektumra összesen 74 500 000 Ft-os ajánlatot adott be. A legmagasabb ellenértékű részajánlatot a Nyugati pu.-ra 30 M Ft értékben tette meg a nyertes ajánlattevő.
Ajánlatkérő 2005. november 30-án elkészített „Összegzés” szerint az eljárás nyertese a közös ajánlattevők lettek. A kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította.
A szerződést ajánlati részenként a felek 2005. november 30-án megkötötték.
Kérelmező 2005. november 29-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottságnak, amelyet a 2005. december 12-én megtartott tárgyaláson az alábbiak szerint pontosított.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy határozatával alkalmazza a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontját, valamint kötelezze az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a Kbt. 340. § f) pontja alapján, ideiglenes intézkedésként alkalmazza a Kbt. 332. § (2) bekezdésének a) pontját, azaz a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelje el, mivel az ajánlatkérő az eljárás során megsértette a Kbt. 299. § (3) bekezdés b) és c) pontját, az 57. § (4) bekezdés c) pontját, a 74. § (4) bekezdését, így az 1. § (1) és (2) bekezdését.
A jogsértő esemény bekövetkezésének, illetőleg a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját 2005. november 14-ét jelölte meg.
Kérelmében indokolásul előadta, hogy ajánlatkérő által a tárgyra adott helyszínmegjelölő és mennyiségi információk (becsült villamos teljesítmény) elégtelenek a díszkivilágítás megvalósításához, hiszen legalább az alapvető információk szükségesek, hogy
– milyen igényességgel, milyen aprólékossággal, milyen részletek kihangsúlyozásával kívánja az ajánlatkérő a megvalósítást,
– milyen célra kívánja a díszkivilágítást az ajánlatkérő: időszakonkénti nagyobb vagy állandóan kiegyensúlyozott megterheléssel,
– a díszkivilágítás elhelyezése: a megvilágítandó műtárgyra rászerelten vagy a környezetében kell elhelyezni a berendezést, közvilágítási hálózatról üzemeltethető-e, vagy más műszaki megoldásban kell-e gondolkodnia az ajánlattevőnek.
Ahhoz, hogy a tervezési munkákat kellőképpen meg lehessen becsülni, valamint a megfelelő ajánlatot el lehessen készíteni, szükséges lett volna a csatlakozási pont helymeghatározása, annak ismerete, hogy szükséges-e közúti engedély, szükség van-e útfelbontással járó munkákra, amelyekre egyébként tilalmi időszakot írt elő rendeletével az ajánlatkérő.
Mindezekről a beszerzett dokumentáció sem nyújtott információt.
Megjegyezte, hogy kizárólag az eljárásban ajánlattevőként indult BDK Kft. és az ajánlatkérő együttműködésével történhet meg a megvalósításhoz szükséges tulajdonosi és üzemeltetői hozzájárulások beszerzése, sőt, a fent említett műszaki alapinformációkkal a BDK Kft. rendelkezik.
Az ajánlatkérő nem adta meg a közbeszerzési műszaki leírást, a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket. A szerződés tárgya is hiányzott a kiírásból. Ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 299. § (3) bekezdés b) és c) pontját.
A díszkivilágításnál alapvető esztétikai szempontot egyáltalán nem kívánt érvényesíteni a bírálati részszempontok között, amivel megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdését.
A Kbt. 56. §-ában írt kiegészítő tájékoztatás kérésére sem volt lehetőség az idő rövidsége miatt. A kiírás szerinti határidő az ajánlattételre 2005. november 21. volt, ami 4 munkanapot jelentett a megjelenést követően, amely idő alatt a dokumentációt is be kellett szerezni – az előírt díj összegének átutalásáról szóló igazolás bemutatásával – és a helyszíneket is meg kellett tekinteni. Összességében az ajánlatkérő által megadott időtartam szinte csak az alapinformációkkal rendelkező potenciális ajánlattevőknek volt alkalmas megfelelő ajánlat kidolgozására, másnak nem, vagy csak aránytalanul és indokolatlanul nagy nehézségek árán. Ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. § (4) bekezdését.
A tárgyaláson a kérelmező a Döntőbizottság kérdésére előadta, hogy az ajánlatkérő felé nem tett fel tisztázó kérdést és nem indítványozta a határidők módosítását sem. Azt is elismerte, hogy mind a hét részfeladat tervezett költségvetése előtte is ismert volt és lényegében ennek ismeretében kellett a részajánlatokra egyösszegű árajánlatot adni.
A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő indokolatlan előnyhöz juttatta az ajánlatkérő közvilágítási berendezéseit kezelő BDK Kft-t. Indokolatlan előny lehetőségét jelenti a Lisys Rt.-re tekintettel az együttes megfeleléssel megjelölt alkalmassági feltétel az elmúlt 3 évben a közbeszerzés tárgyának forgalmára vonatkozóan, mely feltétel irreálisan magas összegeket jelöl meg a közbeszerzés tárgyának értékéhez viszonyítottan.
Mindezekkel az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát és megfosztotta a többi lehetséges ajánlattevőt az egyenlő elbánástól, ezzel megsértette a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdéseit.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételt, amelyet a tárgyaláson kiegészített.
A Kbt. 299. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő a Kbt. 4. része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatár felét. Ha a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a nemzeti értékhatár felét, úgy az írásbeli ajánlattételi felhívást közvetlenül köteles az ajánlattevők részére egyidejűleg megküldeni [Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontja].
A hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy amennyiben a nemzeti értékhatár felét elérő értékű eljárásról van szó, úgy az arra vonatkozó ajánlattételi felhívást a Kbt. végrehajtási rendeletében a 15/2004. (IV. 25.) IM rendeletben meghatározott minta szerinti hirdetménnyel kell közzétenni. A hirdetmény tartalmazza, és meghatározza mindazokat a jogszabály által előírt és kötelezően megadandó információkat, amelyeket az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban meg kell adnia. A közbeszerzési eljárás hirdetményét a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségének kell megküldeni, amelynek jogi lektorátusa a hirdetmény jogszerűségét ellenőrzi.
A vitatott eljárás ajánlattételi felhívás II. pontja részletesen tartalmazta mindazokat az információkat, amelyek a beszerzés tárgyának meghatározásához és a megfelelő ajánlattételhez szükségesek (a szerződés meghatározása, tárgya, a teljesítés helye, a szerződés szerinti teljes mennyiség, beépített teljesítmény).
Az ajánlattételi felhívásban meghatározott mutatók, a beépített teljesítmények körülbelüli értékének meghatározására a hasonló méretű, fontosságú, tulajdonságú, a Fővárosi Önkormányzat üzemeltetésében lévő objektumok (szobrok, épületek, emlékművek) meglévő adatai, teljesítményei, a műemléki hatóság és az objektum tulajdonosa, használója által engedélyezett, műszakilag jóváhagyott díszvilágítása alapul vételével került sor [ajánlattételi felhívás II.2.1.) pontja].
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a beszerzés tárgyát nem csupán a kivitelezésben, azaz a megjelölt objektumok díszvilágítással történő ellátásában határozta meg, hanem a nyertes ajánlattevő feladatát képezte a díszvilágítás megtervezése is.
A tervező feladata annak eldöntése, hogy a megvilágítandó felületnek milyen irányú, mértékű megvilágítását tervezi. Az ajánlattételi felhívás szerint a tervező feladata annak meghatározása is, hogy az adott környezetben mit lehet kihangsúlyozni, az esztétikum, az esti megjelentetés és a műemléki jelleg figyelembevételével. Az ajánlattételi felhívás egyértelműen megnevezi a díszvilágítás célját. A díszvilágítás elhelyezése, műszaki megvalósításának előfeltétele tervezői feladat, és az adott körülmények határozzák meg minden esetben a lehetőségeket.
A műszaki megoldásra vonatkozó információkat az üzemeltetés megvalósításához a szolgáltatóktól (BDK Kft., vagy ELMŰ Rt.-től) kell a majdani tervezőnek a tervkészítés folyamán beszereznie. Ezt tartalmazza az ajánlati dokumentáció részeként kiadott vállalkozási szerződés is. A csatlakozási pont helymeghatározása szintén tervezői feladat, a közútkezelői engedély, az útfelbontással járó munkák szükségességét a terv alapján lehet megítélni és a kivitelezés során kell az engedélyeket beszerezni. A beszerzés tervezett költsége publikus volt, ezen kívül a kamarai díjszabás szintén rendelkezik általános szinten a tervezői költségekről, amiket figyelembe lehetett venni. Ezen tényekre tekintettel az ajánlatkérő által adott peremfeltételek között meg lehetett tenni az ajánlatot, ami egységesen tervezésre és kivitelezésre szólt. A tervezés és a kivitelezés időtartama 2005. november 30-tól 2006. május 30-ig valósul meg. A tervezési folyamat során a nyertes ajánlattevő megismerheti a műszaki körülményeket, a csatlakozási pontokat, beszerezheti az engedélyeket.
Nem helytálló kérelmező azon megállapítása, miszerint „kizárólag az eljárásban a BDK Kft. és az ajánlatkérő együttműködésével történhet meg a megvalósításhoz szükséges tulajdonosi és üzemeltetői hozzájárulások beszerzése”.
Az ajánlattételi felhívás tárgyát képező objektumok tulajdonosaitól kezelőitől, fenntartóitól (különböző szervezetek) szükséges megszerezni a tulajdonosi hozzájárulást. Az üzemeltetői hozzájárulás a BDK Kft.-től, mint leendő üzemeltetőtől kerülhet beszerzésre. E felvetéssel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy az ajánlat megtétele során a kérelmező által előadott körülményeknek, így különösen, hogy ki lesz a leendő üzemeltető, nincs jogi relevanciája.
Összefoglalva az ajánlatkérői álláspontot az ajánlattételi felhívás elkészítésére a Kbt. végrehajtási rendeletében előírt hirdetmény minta alapulvételével került sor. A hirdetmény tartalmazta mindazokat az információkat, amelyeket a törvény előír. A megfelelő ajánlattételhez elegendőek voltak a felhívásban és a dokumentációban megadott adatok.
Az ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerint a bírálati részszempontoknak mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. Amennyiben az esztétikai, művészeti szempontot helyezték volna előnybe, akkor nem is kellett volna közbeszerzési eljárást kiírni.
Ezen jogszabályi feltételeknek az ajánlattételi felhívásban szereplő részszempontok megfelelnek. Nem kötelező az esztétikai tulajdonság bírálati részszempontként történő alkalmazása tekintettel arra, hogy az értékelés objektivitásának követelményét fogalmazza meg a Kbt. hivatkozott rendelkezése. Bár a törvény példálózó jelleggel említi az esztétikai tulajdonság bírálati szempontként történő alkalmazásának lehetőségét, de ez ajánlatkérő megítélése szerint szubjektivitásra ad, illetve adhat lehetőséget. A törvény helyes értelmezése szerint az értékelés alapjául olyan esztétikai jellemző választható, amely gazdaságilag értékelhető, minőségi vagy mennyiségi tényezőkön alapul.
Ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig nem intézett kérdést ajánlatkérőhöz, nem kért kiegészítő tájékoztatást. Nem kezdeményezte sem a kérelmében hivatkozott okokból, sem egyéb indokkal az ajánlatkérő intézkedését az ajánlattételi határidő meghosszabbítását.
E körben előadta azt is, hogy ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott rendelkezésre, amely tartalmazta mindazon iratmintákat, amelyeket ajánlattevőnek be kellett nyújtania, megkönnyítve ezáltal az ajánlattételt. A beszerzendő iratok körét az ajánlattétel időtartamára figyelemmel ajánlatkérő minimalizálta. Az ajánlattételi felhívás tartalmazta azt is, hogy ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosít.
Megjegyezte azt is, hogy kérelmező – ha 26 perccel elkésetten is –, de benyújtotta ajánlatát.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást 2005. október 14-én adta fel a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának, ebben az ajánlattételi határidő 2005. október 28-ban volt megjelölve. A szerkesztőbizottság 2005. október 25-én hiánypótlást bocsátott ki részükre, amire 2005. október 28-án megküldték a javított felhívásukat 2005. november 21-ére módosították az ajánlattételi határidőt. Joggal bíztak abban, hogy a hirdetmény tizenkét napon belül megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben, de a tényleges megjelenés 2005. november 14-én történt meg.
Ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek a részvételi feltételekre, azok igazolására vonatkozó adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia. Az alkalmatlanná nyilvánítási követelményeket, körülményeket – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírnia. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét nettó 59,9 millió forintban állapította meg.
Figyelemmel a becsült érték nagyságára a közbeszerzés tárgya forgalmának mértékére vonatkozó ajánlatkérői előírás [ajánlattételi felhívás III.2.1) pontja évi 20 millió Ft] nem tekinthető eltúlzottnak, a beszerzéssel arányban nem állónak.
Összefoglalva az ajánlatkérői álláspontot, a vitatott közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása megfelelt a Kbt. és végrehajtási rendeletében foglaltaknak, a lefolytatott eljárás és a meghozott eljárást lezáró döntés is jogszerű. Kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem minden kérelmi elemét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant utasítsa el, egyben a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazásával kötelezze a kérelmezőt a jogorvoslati eljárással felmerült költségeinek viselésére.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerint elutasította.
Az ajánlatkérő VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására jelentette meg felhívását.
A Kbt. 300. § (6) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)–(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)–b) pontja és (4)–(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)–(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83–89. §, a 91–92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)–(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem adta meg a közbeszerzés tárgyát, valamint a műszaki leírást, ezzel megsértette a Kbt. 299. § (3) bekezdés b) és c) pontját.
A Kbt. 299. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítmény követelményeket; a szerződés meghatározását. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását nem a Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontja szerint, hanem a Kbt. 299. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az egyszerű közbeszerzési eljárás előírásai szerint folytatta le, amely során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét.
Az ajánlatételi felhívást a 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet 4. § szerint a 23. sz. mellékletben előírt hirdetményben kell közzétenni.
Ajánlatkérő a Kbt. szerinti hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben közzétette. A szerződés meghatározását a felhívás II.1.5) pontjában 7 létesítmény díszvilágításának tervezésében és építésében jelölte meg, ehhez meghatározta a helyszíneket is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a meghatározás egyértelmű és kimeríti a 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet 4. § szerint a 23. sz. mellékletben előírt hirdetményre vonatkozó közbeszerzési tárgy meghatározást. Ennél részletesebb meghatározását a közbeszerzés tárgyának e rendelet nem írja elő. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem adta meg a közbeszerzési műszaki leírást, a minőségi követelményeket és a teljesítmény követelményeket.
A 23. sz. melléklet szerinti minta nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy a műszaki leírást ajánlatkérőnek a felhívásban kell megadnia. Az egyszerű eljárásban alkalmazandó, a Kbt. 300. § (6) bekezdésben meghatározott alkalmazandó szakaszok között a műszaki leírást szabályozó Kbt. 58. §-a sincs előírva.
Ajánlatkérő a felhívás III.2.1.3) pontjában előírta a műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében megkövetelt igazolási módot. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja meghatározta a teljes mennyiséget és megadta a hozzá tartozó beépített teljesítményeket.
A felhívás szerint a részajánlatokra egyösszegű ajánlatot kellett adni. Az ajánlatkérő által tervezett költségek publikusak voltak, azt a kérelmező is ismerte.
A felhívás szerint a beszerzés tárgya, díszvilágítás tervezése és építése volt. Ebből a megfogalmazásból értelemszerűen következik az, hogy jelen beszerzés két egymást követő munkafázisból áll. Előbb történik meg a tervezés folyamata, a tervezés során kell a majdani nyertes ajánlattevőnek beszereznie azokat a műszaki információkat, engedélyeket, amelyek alapján a terveket elkészíti, majd ezek alapján kell megtervezni a díszvilágítás műszaki alapfeltételeit (pld.: csatlakozási pont), esztétikai megjelenését, a díszvilágítás elhelyezését, megvalósításának műszaki körülményeit, majd a kivitelezést elvégezni. A tervezésre és a kivitelezésre a nyertes ajánlattevőnek 2005. november 30-ától, 2006. március 30-áig áll rendelkezésére idő.
A fentieket összegezve – figyelemmel a Kbt. kógens rendelkezéseire – az ajánlatkérőnek más jogszabályi előírás hiányában a végrehajtási rendelet 23. sz. mintája szerint kellett az ajánlati felhívását megjelentetnie. A minta szerint az ajánlatkérőnek nem kellett ennél az eljárásfajtánál a Kbt. 58. § szerinti műszaki leírást megadnia. Erre tekintettel ajánlatkérő a műszaki előírások tekintetében eleget tett a műszaki előírásokra vonatkozóan a Kbt.-ben, illetve a végrehajtási rendeletben az egyszerű eljárásokra meghatározott előírásoknak.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasította.
A kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő a díszvilágításnál esztétikai szempontot nem kívánt érvényesíteni a bírálati szempontok között.
A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka).
A Kbt. fenti szabálya szerint a bírálati részszempontok meghatározása ajánlatkérő diszkrecionális joga. A részszempontok meghatározásánál a Kbt. – a kötelező ellenszolgáltatáson túl – példálódzó jellegű felsorolást tartalmaz. Ebből értelemszerűen következik az, hogy az esztétikai tulajdonság szempontként való meghatározása lehetőség, de nem kötelező.
Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának megfelelően határozta meg a bírálati részszempontokat, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező sérelmezte azt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás megjelenéséhez viszonyítva rövid ajánlattételi határidőt adott meg.
A Kbt. 300. § (6) bekezdése az egyszerű eljárásban alkalmazandók között előírja a Kbt. 74. § (4) bekezdését, miszerint az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.
A Kbt. 75. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.
A Kbt. 76. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.
Ajánlatkérő felhívása a Közbeszerzési Értesítőben 2005. november 14-én jelent meg. A felhívás szerint az ajánlattételi és bontási határidő 2005. november 21. 10.00 órakor volt.
Az ajánlatkérő 2005. október 14-én küldte meg a felhívást a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának, majd azt 2005. október 28-án módosította. A módosításban az ajánlattételi határidőt is megváltoztatta 2005. október 28-ról 2005. november 21-re. A Kbt. 249. § (3) bekezdése szerint a hirdetményt 12 napon belül kell megjelentetni. Ajánlatkérő a fenti időpontokra tekintettel joggal számíthatott arra, hogy az ajánlattételi felhívása 2005. november 10. körül megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek ellenére a felhívás 2005. november 14-én jelent meg. A megjelenés konkrét időpontjára az ajánlatkérőnek közvetlen ráhatása nem volt, így tőle függetlenül alakult ki az a helyzet, hogy mindösszesen hét nap maradt az ajánlattétel megtételére. Az ajánlatkérőnek a késői megjelenés miatti szűk határidőre tekintettel már arra sem volt módja, hogy az ajánlattételi határidő vonatkozásában módosítást jelentessen meg a Közbeszerzési Értesítőben. A kérelmező az ajánlattételi határidő lejártáig nem kért kiegészítő tájékoztatást, valamint határidő módosítást sem. Így ajánlatkérő joggal bízhatott abban, hogy az ajánlattételre rendelkezésre álló idő elegendő lesz az ajánlattevőknek ajánlatuk megtételéhez.
Az ajánlatkérő a felhívásában részajánlatonként várt el árajánlatot, valamint bankigazolás, referenciaigazolás csatolását és a dokumentációban előkészített nyilatkozatok kitöltését. Ezek teljesítése a rövid hétnapos ajánlattételi határidő ellenére nem volt lehetetlen. Ezt bizonyítja az is, hogy volt érvényes ajánlattevő, illetve a kérelmező is mindössze csak 26 percet késett az ajánlatának leadásával.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő terhére e körben jogszabálysértés nem állapítható meg.
A kérelmező sérelmezte, hogy az együttes megfeleléssel megjelölt alkalmassági feltétel az elmúlt három évben a közbeszerzés tárgyának forgalmára vonatkozóan irreálisan magas.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az ajánlatkérő a felhívás III.2.1) pont alatt írta elő, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, illetve közös ajánlattevő, aki a közbeszerzés tárgya szerinti forgalma az elmúlt három évből, bármelyik évben nem érte el a 20 M Ft-os együttes megfelelést.
A beszerzés értékét ajánlatkérő 59,9 M Ft-ra becsülte. A hét részajánlat közül a Nyugati pu. díszvilágítására 30 M Ft-ot állított be ajánlatkérő a költségvetési rendeletében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés teljes értékéhez, illetve a legmagasabb beszerzési értékű részajánlatra tekintettel nem túlzó ajánlatkérő alkalmassági előírása. Ezekre tekintettel ajánlatkérő joggal várta el, hogy olyan ajánlattevők tegyenek ajánlatot, akik korábban legalább 20 M Ft értékben már teljesítettek díszvilágítási tervezést, illetve kivitelezést. Erre tekintettel a Döntőbizottság a megalapozatlan jogorvoslati kérelmi részt elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította, a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja, illetve a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. január 9.

	Dr. Szaller Ottó s. k.,	Ruthner Oszkár s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

		Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos