KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5940/2007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.81/11/2007.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a PVV Zrt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: a Döntőbizottság elnöke) által a PVV Pécs Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt. (7626 Pécs, Búza tér 8/B., továbbiakban: ajánlatkérő) „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, a PVV Zrt. által üzemeltetett lakás-és nem lakáscélú ingatlanokon és a PVV Zrt. tulajdonában álló nem lakáscélú ingatlanokon történő eseti épület fenntartási feladatokra vonatkozóan” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 246. § (1) bekezdésére tekintettel a 125. § (2) bekezdés a) pontját.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő észrevétele, nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Kbt. harmadik rész VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „Vállalkozási keretszerződés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, a PVV Zrt. által üzemeltetett lakás- és nem lakáscélú ingatlanokon és a PVV Zrt. tulajdonában álló nem lakáscélú ingatlanokon történő eseti épület-fenntartási feladatokra vonatkozóan” tárgyban, melyre vonatkozó ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítőben 23199/2006 számon jelent meg 2006. november 13-án.
Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét 8 rész tekintetében biztosította az alábbiak szerint:
1. rész: lakások felújítása, karbantartása
2. rész: épületek karbantartása
3. rész: tetők felújítása, karbantartása
4. rész: kémények felújítása, javítása, bélelése
5. rész: épületek, műemlékek homlokzati felújítása
6. rész: villanyszerelési munkák
7. rész: gépészeti munkák
8. rész: egyéb tevékenységek munkanemei
Az ajánlati felhívás szerint a 8. rész tekintetében a beszerzés mennyisége évi 1500 rezsióra munkamennyiség, a teljesítési határidő 2007. január 23.–2008. december 31. A bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az eredményhirdetés időpontja 2007. január 15., míg a szerződéskötés tervezett ideje 2007. január 23.
A felhívásban meghatározta a részvételi feltételeket és az alkalmassági követelményeket, valamint azok igazolási módját.
Az ajánlati felhívás III.2.1) pontja alapján
Kizáró okok:
– Ha az ajánlattevő vagy alvállalkozója, vagy a Kbt. 66. § (2) bekezdésében, illetve a Kbt. 67. § (4) bekezdésében felsorolt szervezet a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)–h) pontjainak hatálya alá tartozik.
– Ha ajánlattevő vagy alvállalkozója a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozik.
– Ha ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjainak, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)–b) pontjainak hatálya alá tartozik.
Igazolási mód:
– Ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, az ajánlatban a Kbt. 63. § (2)–(3), (5)–(6) bekezdései szerint kell igazolnia, illetőleg nyilatkoznia, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)–h) pontjainak, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)–d) pontjainak hatálya alá. Ahol a törvény igazolás benyújtását írja elő, elegendő egyszerű másolatának becsatolása.
– A Kbt. 66. § (2) bekezdésében, illetve a Kbt. 67. § (4) bekezdésében felsorolt szervezetek igazolásának módja a Kbt. 63. § (6) bekezdésében rögzítettek szerinti közjegyző által hitelesített nyilatkozat.
Az ajánlati felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság vonatkozásában többek között ajánlatkérő előírta az alábbiakat:
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó:
– Előző három év (2003., 2004., 2005.) közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozata.
Az alkalmasság minimumkövetelményei:
Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó többek között, ha:
– együttesen a 8. részajánlat esetén épületbontásból, törmelékszállításból, tereprendezésből származó bevételének átlaga az előző három (2003., 2004., 2005.) évben a 10 M Ft-ot nem éri el.
Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében ajánlatkérő a 8. részajánlat tekintetében nem határozott meg minimumkövetelményt.
Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációjában az ajánlat elkészítésével kapcsolatos feltételek mellett a szerződés-tervezeteket is csatolta minden részre külön-külön. A szerződéstervezetnek minden esetben két melléklete volt, az 1. számú a munka lebonyolítására, a 2. számú a környezetvédelemmel összefüggő intézkedések végrehajtására vonatkozott. A szerződéstervezet 1. pontjában a műszaki tartalom vonatkozásában a KING Építőipari Vállalkozói Programrendszer 5.5 verziójában 62., 84. főtétel szám alatti munkanemek a következő munkákat jelentik:
Gépalapok rögzítése, menetes szár rögzítése téglában, acélbetétek utólagos beragasztása, csövek függesztése, burkolatok helyreállítása, nagykő burkolat készítése, kiemelt szegély készítése, bontási munkák stb.
A nyílt eljárás az 1–3., 5–7. részek tekintetében eredményes, míg a 4. rész tekintetében a Kbt. 92. § b) pontja, a 8. rész tekintetében a Kbt. 92. § a) pontja alapján az eljárás eredménytelen lett.
A fenti előzményeket követően ajánlatkérő a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett és 2007. január 30-án ajánlattételi felhívást küldött Petrovics László vállalkozónak, a Lakatos és Fia Kft.-nek, Szele Csabáné vállalkozónak, a RutinFer Bt.-nek, a HELLÁD Kft.-nek.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívását 2007. február 1-jén módosította, a módosítást megküldte ajánlattevők részére.
Az ajánlattételi felhívás 4. pontjában az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
„Vállalkozási keretszerződés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, a PVV Zrt. által üzemeltetett lakás- és nem lakáscélú ingatlanokon és a PVV Zrt. tulajdonában álló nem lakáscélú ingatlanokon történő eseti épület fenntartási feladatokra vonatkozóan.
ÉN normagyűjtemény tartalmát képező munkanemekre vonatkozó szabványok szerinti I. osztályú teljesítés nettó rezsi óradíjai az alábbi csoportosítás szerint: 1. egyéb tevékenységek munkanemeinek rezsi óradíja, Ft/óra
Évi 1500 rezsióra munkamennyiséget tesz ki.”
Az ajánlattételi felhívás szerint a teljesítés időtartama 2007. március 1.–2008. december 31. Az ajánlattételi határidő 2007. február 12., tárgyalni egy fordulóban kívánt ajánlatkérő 2007. február 20-án a három legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevővel együttesen. Az eredményhirdetés időpontja 2007. február 21., a szerződéskötés tervezett ideje 2007. március 1. Az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb ellenszolgáltatás.
Az ajánlattételi felhívás 11. pontjában ajánlatkérő a kizáró okokat az alábbiak szerint határozta meg:
Ha ajánlattevő vagy valamely alvállalkozója a Kbt. 60. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik, ha ajánlattevő vagy a közbeszerzés 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója a Kbt. 62. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik.
A megkövetelt igazolási mód:
Ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a Kbt. 63. § (2)–(3) és (5) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg nyilatkoznia, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdés hatálya alá.
Az ajánlattételi felhívás 12. pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság vonatkozásában többek között ajánlatkérő előírta:
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó:
– Előző három év (2004., 2005., 2006.) közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozata.
Az alkalmasság minimumkövetelményei:
Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó többek között, ha:
– Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha együttesen a 8. részajánlat esetén épületbontásból, törmelékszállításból, tereprendezésből származó bevételének átlaga az előző három (2004., 2005., 2006.) évben a 3 M Ft-ot nem éri el.
Az ajánlattételi felhívás 12. pontjában ajánlatkérő a műszaki alkalmasságot kizáró tényezőket az alábbiak szerint határozta meg:
Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha együttesen:
– az elmúlt két évben (2005., 2006.) nem rendelkezik épületbontásból vagy törmelékszállításból vagy tereprendezésből származó, legalább 1 db nettó 200 000 Ft értékének referenciával.
Műszaki, illetve szakmai alkalmasság megkövetelt igazolási módja:
– az előző két év (2005., 2006.) legjelentősebb referenciáinak ismertetése a megbízó, a szolgáltatás tárgya, a vállalkozási díj és a teljesítés idejének megjelölésével, a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően, a Kbt. 68. § (2) bekezdésének figyelembevételével.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely az ajánlati és a szerződéses feltételek mellett a műszaki tartalmat illetően 3 munkakategóriát jelölt meg. Az I. kategória az azonnali beavatkozást igénylő, a II. a két hétre ütemezhető, a III. pedig a három hétre ütemezhető kivitelezési tevékenységeket tartalmazta. Műszaki tartalom tekintetében a KING Építőipari Vállalkozói Programrendszer 5.5 verziójában 62., 84. főtétel szám alatt sorolt munkanemeket jelölte meg.
Az ajánlattételi határidőre, 2007. február 12-re Petrovics László vállalkozó, Szele Csabáné vállalkozó, a Rutin-Fer Bt. valamint a Hellád Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő bizottsága először hiánypótlásokról, számítási hiba javításáról döntött, majd 2007. február 19-én elbírálta az ajánlatokat és azok mindegyikét – különböző okokból – érvénytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő ennek megfelelően 2007. február 21-én a Kbt. 92. § b) pontja alapján az eljárást eredménytelennek hirdette ki.
A Döntőbizottság elnöke 2007. február 15-én DT.91/2/2007. számon hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján a jogalap, valamint az ajánlattételi felhívás jogszerűségének vizsgálatára. Rögzítette, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokból nem állapítható meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazásának jogszerűsége.
Ajánlatkérő észrevételében – jogsértés hiányára tekintettel – kérte az eljárás megszüntetését.
Álláspontja szerint az ajánlattételi felhívásból egyértelműen kiderül, hogy a nyílt eljárás ajánlati felhívásának és ajánlati dokumentációjának feltételei lényegesen nem változtak meg. Előadta, hogy a nyílt eljárás során a több eljárásban külön-külön beszerezhető építési beruházásokat egy eljárás keretében hirdette meg a Kbt. 245. § (5) bekezdése adta lehetőséggel élve.
Álláspontja szerint, mivel a Kbt. nem tartalmaz külön rendelkezést a részajánlatok elbírálására vonatkozóan, ezért a beérkező ajánlatokat minden részajánlat tekintetében külön-külön kell elbírálni az ajánlati felhívásban megadott alkalmassági szempontok figyelembevételével. Hasonlóképpen eredményt is minden részajánlat vonatkozásában külön-külön kell hirdetnie ajánlatkérőnek, így a 8. részajánlat eredménytelenségét követően a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállását is külön vizsgálta. Előadta továbbá, hogy a Kbt. 99. § (1) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében a nyertesekkel kell a szerződést kötni.
A 8. részajánlatot képező egyéb tevékenységek tekintetében a nyílt eljárás a Kbt. 92. § a) pontja alapján lett eredménytelen, azaz nem nyújtottak be ajánlatot, így megítélése szerint alkalmazhatóvá vált a Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontja e beszerzési tárgy körében.
Előadta, hogy a Kbt. által minimálisan előírt három ajánlattevő helyett ötöt kért fel ajánlattételre, azonban csak 4 ajánlat érkezett be, de egy sem bizonyult érvényesnek, így az eljárás eredménytelen lett.
Nyilatkozta, hogy jelen beszerzés becsült értéke 4 M Ft.
Álláspontja szerint maradéktalanul eleget tett a Kbt. kógens rendelkezéseinek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslat alapos.
Ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Rész VI. fejezete szerint folytatta le eljárását.
A Kbt. 246. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A (7) bekezdés alapján a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként – ha e fejezet másként nem rendelkezik – a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 257. § (1) bekezdés alapján a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait [124. §, 126–130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is]; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait (125–128. §, 131–135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] – a 26. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A tárgyalásos eljárás alkalmazásának eseteit a Kbt. 124–125. §-ai határozzák meg.
A Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni.
A Kbt. 257. § (4) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárás 125. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni. A tárgyalásos eljárásban a 253. § (1), (3)–(4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.
Fentiek alapján ajánlatkérő csak akkor alkalmazhat hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást, ha annak feltételei fennállnak. A törvény több feltétele együttes fennállását követeli meg az eljárás lefolytatásához:
– a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt,
– a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg.
A Döntőbizottság a jogalap jogszerűségének körében azt vizsgálta meg, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásához a törvény által megkövetelt feltételek mindegyike fennáll-e.
Ajánlatkérő nyílt eljárása a 8. rész tekintetében a Kbt. 92. § a) pontja alapján lett eredménytelen, tehát e törvényi feltétel e tekintetben fennáll.
Ezt követően a Döntőbizottság a 2. feltétel tekintetében a felhívás tartalmi elemeit, feltételeit vizsgálta, hogy abban a nyílt eljáráshoz képest következett-e be változás, ha igen, az lényeges-e.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás és az ajánlattételi felhívás összevetéséből az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a kizáró okok tekintetében a tárgyalásos eljárásban nem jelölte meg kizáró okként 61. § (1) bekezdés a)–d) pontjai hatálya alá tartozást. Továbbá a tárgyalásos eljárásban a Kbt. 66. § (2) bekezdésében, illetve a Kbt. 67. § (4) bekezdésében felsorolt szervezetek igazolásának módja a Kbt. 63. § (6) bekezdésében rögzítettek szerinti közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nem kell csatolni.
Ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a nyílt eljárásban előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha együttesen a 8. részajánlat esetén épületbontásból, törmelékszállításból, tereprendezésből származó bevételének átlaga az előző három (2003., 2004., 2005.) évben a 10 M Ft-ot nem éri el. Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban a 10 M Ft-os, 3 M Ft-ra csökkentette, valamint a vizsgálni kívánt időszakot 2004., 2005., 2006. évre módosította.
Ajánlatkérő továbbá a nyílt eljárásban a 8. rész tekintetében nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági feltételt, azonban a tárgyalásos eljárásában már meghatározta a műszaki-szakmai alkalmasság követelményrendszerét. A Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás kizárólag akkor alkalmazható, ha a felhívás feltételei a nyílt eljáráshoz képest nem változnak lényegesen.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az ajánlattevők igazolják, hogy képesek a megkötésre kerülő szerződés teljesítésére, illetve ahhoz, hogy az ajánlatkérő kizárólag az e feltételeknek megfelelő ajánlattevővel szerződjön. Ez biztosítja a Kbt. alapelveinek, valamint az ajánlattevők esélyegyenlőségének érvényesülését, valamint lehetővé teszi, hogy ajánlatkérő átgondolt feltételrendszer alapján vizsgálja ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Ezen feltételek alapján határozható meg az a potenciális ajánlattevői kör, akik képesek a megkötendő szerződés teljesítésére.
Az eredménytelen nyílt eljárás lefolytatását követően indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak a célja – és a törvény ezért is teszi lehetővé – hogy a nyílt eljárásban bizonyos meghatározott feltételek alapján már alkalmasnak ítélhető potenciális ajánlattevői kör vehessen részt az eljárásban. Ez attól függetlenül is fennáll, ha a nyílt eljárásban nem érkezett ajánlat. A törvény azért teszi lehetővé a korlátozott verseny biztosítását ebben az esetben, mert a beszerzés már egyszer nyilvánosságot kapott. Azonban ebben az esetben fontos, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei, különösen a kizáró okok és a részvételi feltételek nem változhatnak lényegesen.
Azt, hogy egy meghatározott módosítás lényegesnek minősül-e, mindig az adott konkrét eljárásban kell vizsgálni.
Jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a nyílt eljárásban előírt és megkövetelt kizáró okok és alkalmassági feltételek körében a követelményrendszerét módosította. A kizáró okok és a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében elvárásait csökkentette, műszaki-szakmai körben a minimumkövetelményeket a nyílt eljárásban elő sem írt, azt csak a tárgyalásos eljárásban határozott meg.
Ajánlatkérő jelen esetben a követelmények módosításával a potenciális ajánlattevői kör megváltozására adott lehetőséget, ebből következően a felhívás tartalma lényegesen változott. A kizáró okoknak, valamint az alkalmassági követelménynek ugyanis olyan további ajánlattevők is megfelelhetnek egy hirdetmény közzétételével induló eljárásban, akik a korábbi nyílt eljárás ajánlati felhívása alapján nem felelhettek meg, illetve a korábbi nyílt eljárásban a műszaki-szakmai alkalmasság elő nem írásával, és annak a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárásban történő meghatározásával megváltozott a teljesítésre alkalmas ajánlattevők köre. Jelen esetben ajánlatkérő az alkalmassági feltételeknek való megfelelés szempontjából más időszakot is kívánt vizsgálni a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásában, mint a nyílt eljárásban, így adott annak a lehetősége is, hogy akik a nyílt eljárásban potenciális ajánlattevőkként megfelelhettek volna, azok a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárásban nem, ebből következően az eredetileg meghatározott potenciális ajánlattevői kör változhat.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a módosítás jelen esetben olyan mérvű volt, hogy az más, illetve szélesebb ajánlattevői körnek adhatott volna lehetőséget az ajánlattételre, illetve a műszaki-szakmai követelmények esetében szigorította ajánlatkérő az alkalmassági feltételt, így a módosítást lényegesnek kell tekinteni.
A Döntőbizottság szükségesnek tartja rögzíteni azt is, hogy a Kbt. előírásai alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban a verseny biztosítása korlátozott – még akkor is, ha az ajánlattételi felhívást ajánlatkérő számos ajánlattevőnek megküldi – ezért a törvény kivételesen engedi meg ezen eljárásfajta lefolytatását, és akkor is csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
Amennyiben a felhívás feltételei lényegesen módosulnak, akkor ajánlatkérő nem alkalmazhatja a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontját, vagyis nem folytathat le hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.
Ezt követően a Döntőbizottság az ajánlati felhívás tartalmát vizsgálta, és megállapította, hogy az megfelel a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 246. § (1) bekezdésére tekintettel a 125. § (2) bekezdés a) pontját.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértést.
A Döntőbizottság jelen esetben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak tekintettel a beszerzés alacsony értékére, és arra, hogy az eljárás eredménytelen lett, így szerződéskötésre nem került sor.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontjára tekintettel a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. március 12.
Dr. Bíró Judit s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor s. k.,
közbeszerzési biztos