####52-D.rtf####
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6888/2007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.128/6/2007.
Tárgy: a Pannon-Sopron Kft. jogorvoslati kérelme Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Pannon-Sopron Kft. (9400 Sopron, Liszt F. u. 1, a továbbiakban: a kérelmező) által Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1., képviseli: Simon & Petz Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Petz László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 53–59., a továbbiakban: ajánlatkérő) „vállalkozási szerződés műsorszámok előállítására, valamint városi közéleti újság kiadására, valamint internetportál kialakítása és működtetése” tárgyú közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés kapcsán benyújtott jogorvoslati kérelemre indult jogorvoslati eljárást részben érdemi vizsgálat nélkül megszünteti, a kérelmet részben mint alaptalant elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A határozat jogorvoslati eljárást részben megszüntető rendelkezése ellen külön jogorvoslatnak van helye, melyet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül benyújtott jogorvoslati kérelemmel lehet kérni. Mind a jogorvoslati kérelmet, mind a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2006. szeptember 7-én a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) II. rész, 4. fejezete szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja alapján, mivel álláspontja szerint a közbeszerzés tárgyát képező, az ajánlatkérő kommunikációs eszközeinek elkészítésére a kérelmező által benyújtott rendszertechnikai, művészeti módszer szerint elrendezett gyűjtemény alapján kerül sor, amely gyűjteményes mű a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (2) bekezdés p) pontja alapján tartozik a szerzői jog védelme alá. Ajánlatkérő ajánlattételre a kérelmezőt hívta fel.
A kérelmező és az ajánlatkérő nettó 74 M Ft/év összegben 60 hónapos határozott időre a szerződést 2006. szeptember 28-án aláírták.
A Döntőbizottság elnöke 2006. szeptember 19-én a DT.903/2/2006. sz. iratában kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Ezen jogorvoslati eljárást lezáró D.650/9/2006. sz. 2006. október 30-án kelt határozatában a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (1) bekezdésére tekintettel a 125. § (2) bekezdés b) pontját, ezért ajánlatkérőt 9 M Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat jogerős, bírósági felülvizsgálatát a felek nem kérték.
Az ajánlatkérő 2006. november 29-én levelet küldött kérelmező számára azzal, hogy az önkormányzata által kiírt közbeszerzési eljárás alapján kötött fenti szerződés érvénytelen, és ennek megállapítása érdekében, ha szükséges, a jogi lépéseket is megteszi. Erre tekintettel az ajánlatkérő kérte a kérelmezőtől, hogy a szerződés alapján való teljesítésről számlát ne küldjön az önkormányzat részére, mert azt nem áll módjában kifizetni.
Kérelmező 2007. március 12-én feladott és másnap érkeztetett iratával jogorvoslati kérelmet nyújtott be ajánlatkérővel szemben, melyben kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 305. §-át és a Kbt. 307. § (1) bekezdését, valamint ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. A hiánypótlást követően pontosított kérelmével együtt a kérelmező előadta, hogy a 2006. november 29-én küldött levelet értelmezni nem tudta, az ajánlatkérő a Döntőbizottság D.650/9/2006. sz. határozatát követően az elállási jogával nem élt, a Kbt. 306. § (1) bekezdése a kérelmezői társaságra nem volt értelmezhető. 2006. december 16-ra kérelmező taggyűlést hívott össze, azonban az ajánlatkérő sem ekkor, sem pedig az ezt követően feladott levélre nem adott választ arra, hogy az érvénytelenséget miképpen értelmezzék, ezért a kérelmező a szerződést teljesítette, az erről szóló számlákat az ajánlatkérő számára megküldte. Ajánlatkérőnek a Kbt. 305. § (1) és (2) bekezdése szerint kötelessége lett volna a számlák 30 napon belüli kiegyenlítése, ezért 2007. február 20-án inkasszót nyújtott be ajánlatkérő számlájára. Ajánlatkérő azonban továbbra sem teljesítette a szerződéses kötelezettségét, ezért a fenti szerződés 10.2) pont (e) bekezdése szerint a szerződést az ajánlatkérő súlyos szerződésszegésére tekintettel kérelmező 2007. február 26-án felmondta.
Kérelmező álláspontja szerint az, hogy ajánlatkérő közgyűlése a 2007. február 22-én hozott 36/2007. (II.22) sz. határozatában rögzítette, hogy a fenti szerződést az ajánlatkérő semmisnek tekinti, még nem jogosítja fel az ajánlatkérőt, hogy a Kbt.-ben meghatározott kötelezettségének ne tegyen eleget, mivel a 4/1999. polgári jogegységi határozat szerint bármely szerződés semmisségének megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Kérelmező szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 307. § (1) bekezdése szerint a külön jogszabályban meghatározott, a szerződés felmondásáról, a szerződés módosításáról és teljesítéséről hirdetményt kellett volna feladnia legkésőbb 2007. március 3-ig, ezt azonban nem tette, megsértve ezzel a Kbt. 307. § (1) bekezdését és a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti nyilvánosság elvét. Álláspontja szerint a jogos érdekét sérti, hogy ajánlatkérő nem tett közzé a szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt, mivel ezzel nem biztosította a nyilvánosságot.
Ajánlatkérő előadta, hogy a Döntőbizottság D.650/9/2006. sz. határozata alapján egyértelmű volt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt.-t, ezért e határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte, a kirótt bírságot kifizette. Az is egyértelműen megállapítható ajánlatkérő szerint, hogy a megállapított jogsértés befolyásolta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ezért a 2006. november 29-i dátumú levélben a Kbt. 342. § (2) bekezdésében biztosított elállási jogát gyakorolta. A kérelmező által értelmezhetetlennek nevezett iratból az ajánlatkérő a nyilvánvaló és nyilatkozati akarata egyértelműen megjelenik, mivel rögzítette, hogy a szerződést nem kívánja, annak teljesítését a kérelmező részéről elutasítja, az esetleges számlázást visszautasítja, ezzel kifejezve az elállási jogát.
Álláspontja szerint a levélben nevesítette, hogy a szerződést érvénytelennek tekinti, a kérelmező által hivatkozott taggyűlésen pedig – a jegyzőkönyv adatai szerint – az ajánlatkérő képviselője ugyanezt nyilatkozta. Előadta azt is, hogy ajánlatkérő a kérelmező részére teljesítésigazolást sosem adott ki. Mindezek alapján kérelmező 2007. február 26-án kelt azonnali hatályú felmondása nem értelmezhető.
Kérte az alaptalan kérelem elutasítását, mivel a szerződés teljesítéséről szóló hirdetmény feladására az elállásra tekintettel nem volt köteles, amennyiben mégis, akkor erről a kérelmező 2006. november 29-én tudomást szerzett, így kérelme elkésett.
Hivatkozott arra is, hogy egyéb sérelmeit a kérelmező polgári bírósági úton érvényesítheti.
A Döntőbizottság az alábbiakra tekintettel megállapította, hogy a kérelem vizsgálatára részben nincs hatásköre, részben pedig alaptalan.
A Kbt. 316. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.
A Kbt. 316. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződés 303. §-ba ütköző módosítása vagy 304. §-ba, illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti jogvitát –, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a 219. § (9) bekezdésének esetét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
A Kbt. 318. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása.
A kérelemben kérelmező egyrészt annak megállapítását kéri, hogy ajánlatkérő nem szerződésszerűen teljesített, megsértve ezzel a Kbt. 305. §-ában foglaltakat.
Ennek vizsgálatára a Döntőbizottságnak a Kbt. 316. § (2) bekezdése szerint nincs hatásköre. Eszerint ugyanis a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel kapcsolatos jogviták esetében kizárólag az itt taxatíve felsorolt jogszabályi helyek – így a Kbt. 303. §-a, a Kbt. 304. §-a, illetőleg 306. § (2) bekezdése – esetében járhat el, míg a Kbt. 305. §-ában foglaltak megsértése miatti eljárást a Kbt. a polgári bíróság hatáskörébe utalja.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § b) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg.
A Ket. 31. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
A fenti rendelkezések szerint a Döntőbizottság a Kbt. 305. §-a megsértése miatti kérelmi elem tekintetében indult jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette.
A Kbt. 307. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.
Kérelmező sérelmezi azt is, hogy szerződés eredménytelenségéről ajánlatkérő nem adott fel hirdetményt a Kbt. 307. § (1) bekezdése szerinti határidőben.
Az ajánlatkérő és a kérelmező között vitás, hogy a 2006. szeptember 29-én kötött szerződés mikor, melyik aktussal szűnt meg, került megszüntetésre – az ajánlatkérő 2006. november 29-i levéllel, az ajánlatkérő semmiséget megállapító 2007. február 22-i közgyűlési határozatával, vagy a kérelmező 2007. február 26-i rendkívüli felmondásával –, az érvénytelen volt-e vagy sem.
Ennek vizsgálatára a Döntőbizottságnak a Kbt. 316. § (2) bekezdése szerint nincs hatásköre, az azonban egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérőt a Döntőbizottság D. 650/9/ 2006. sz. határozata alapján a Kbt. 342. § (2) bekezdése szerint a szerződéstől való elállási jog megillette. A határozat kézhezvételét követő 30 napon belül ajánlatkérő 2006. november 29-én egyoldalú nyilatkozata szerint a szerződés érvénytelen. Az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban előterjesztett nyilatkozat szerint ezzel az elállási jogát kívánta gyakorolni.
A kérelmező maga is hivatkozott ezen iratra, annak tartalmát azonban értelmezhetetlennek minősítette, álláspontja szerint az ajánlatkérővel kötött szerződés az általa 2007. február 26-án közölt felmondással lett megszüntetve.
A Kbt. 307. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatban a Döntőbizottság a fentiek alapján az alábbiakat állapította meg.
A felek nyilatkozatai szerint abban egyetértettek, hogy a szerződés a tartalmának megvalósulása nélkül megszűnt. A szerződés megszűnésének tipikus esete, ha a szerződést a felek a tartalmának megfelelően teljesítik, azonban szerződés a Ptk. 319. §-a szerint enélkül is megszűnhet, így különösen a szerződés megszüntetésével vagy felbontásával. Jelen esetben vitás kérdés volt az is, hogy mely aktus – az ajánlatkérői levél, vagy a kérelmezői nyilatkozat – eredményezte a megszűnést.
A Döntőbizottság – a Kbt. 316. § (2) bekezdése szerint – nem vizsgálhatta, hogy az ajánlatkérő az egyoldalú elállási jogát jogszerűen gyakorolta-e, a 2006. november 29-i nyilatkozata egyértelműen ezen akaratát kifejezte-e vagy sem, így azt sem tehette vizsgálata tárgyává, hogy egy felbontott szerződés kapcsán a kérelmező élhetett-e rendkívüli felmondással. Mindezeket a kérelmező polgári bíróság előtt támadhatja.
A jogvita eldöntésében azonban fentieknek nincs relevanciája, mivel a Kbt. 307. §-át az ajánlatkérő akkor köteles alkalmazni, ha a felek a szerződést módosították, vagy a szerződést teljesítették, jelen esetben azonban a szerződés a teljesülése nélkül megszűnt, így ajánlatkérőnek – Kbt. 3. §-ában megfogalmazott kógenciára tekintettel – a módosításról, vagy a megszűnésről nem kellett hirdetményt feladnia.
A Döntőbizottság mindezek alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a hatáskörének hiányát megállapította, míg a Kbt. 318. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján határozott az alaptalan kérelem elutasításáról, a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pont, valamint a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján pedig a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. § (1) bekezdése, illetőleg a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. április 12.
Dr. Puskás Dóra Hildegard s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró Judit s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.