KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10355/2007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.260/20/2007.
Tárgy: a TAXI 2000 Kft. jogorvoslati kérelme a Duna Televízió Zrt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TAXI 2000 Kft. (1013 Budapest, Attila út 33., képviseli: dr. Birkás Miklós ügyvéd, 1024 Budapest, Fény u. 8. I. emelet 1. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Duna Televízió Zrt. (1016 Budapest, Mészáros u. 48., képviseli: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Laczkó Katalin ügyvéd, 1088 Budapest, Rákóczi út 11. III. emelet 1., a továbbiakban: ajánlatkérő), valamint a 6 × 6 Taxi Kft. (1117 Budapest, Kondorosi út 2/A., képviseli: dr. Jakab Sándor ügyvéd, 2131 Göd, Pesti út 81., a továbbiakban: kérelmezett) ellen, az ajánlatkérőnek a ,„A Duna Televízió részére taxi rendszerű szolgáltatás nyújtása” tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan nyújtott be, az alapjogorvoslati kérelem vonatkozásában alaptalanság miatt elutasítja, valamint a kiegészítő kérelmi elemek tekintetében a jogorvoslati eljárást elkésettség miatt megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Jelen határozatnak a jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezései ellen külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatot a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül benyújtott jogorvoslati kérelemmel lehet kérni.
A határozat érdemi rendelkezései ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Az érdemi rendelkezések körében a határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni.
Mind a jogorvoslati kérelmet, mind a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a rendelkezésre álló adatok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított.
Az ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED – adatbankban 2007. január 30-án 2007/S 20-023691 számon került közzétételre.
Az ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED adatbankban 2007. március 15-én 2007/S 52-064610 számon módosító hirdetményt tett közzé, melyben a felhívás III.1.2) pontját módosította, a felhívás IV.2.1) harmadik bírálati részszempontját és a VI.3) n), o) pontját törölte, továbbá közölte, hogy a dokumentáció műszaki fejezetén is módosított.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát szolgáltatásban, a megkötendő szerződést vállalkozási szerződésben jelölte meg. A részajánlat és a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
A felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a szerződés szerinti teljes mennyiséget, az alábbiak szerint: A Duna Televízió Zrt munkatársainak szállítása – többnyire Budapesten és 60 km-es vonzáskörzetében, a nap 24 órájában – taxi személygépkocsikkal, várható havi nettó 4 000 000 Ft összértékben.
A II.3) pont szerint a teljesítés határideje 36 hónap a szerződés megkötésétől számítva.
A III. pont tartalmazta a szerződésre vonatkozó feltételeket, az ajánlattevőkkel szemben támasztott kizáró okokat és az alkalmassági követelményrendszerét.
A felhívás – módosított – III.1.2) pontjában rögzített fő finanszírozási és fizetési feltételek alapján, a havonta teljesített szolgáltatások ellenértékének megfizetése a tárgyhónapot követő 10. napig kiállított számlák ellenében, a számlák kézhezvételétől számított 30 napos átutalással történik.
A III.2.3) pontban rögzített műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételek szerint:
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Az ajánlattevőnek, közös ajánlattevőnek, 10% feletti alvállalkozónak a műszaki, szakmai alkalmasságát igazolnia kell:
1. az előző két év (2005. és 2006.) legjelentősebb, nem magánszemélyek részére teljesített taxi szolgáltatások ismertetésével a Kbt. 68. § (1) bekezdésében előírt módon (teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése, a szolgáltatás tárgya, ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével.
2. Az ajánlattevő irányítása alatt üzemelő a szolgáltatás teljesítése során biztosításra kerülő gépjárműpark ismertetése, a 24 órás folyamatos elérhetőséget biztosító műszaki infrastruktúra és diszpécserszolgálat bemutatása a Kbt 67. § (3) bekezdés e) pontjának megfelelően.
3. Eredeti, cégszerűén aláírt ajánlattevői nyilatkozat arról, hogy a teltesítésben részt vevő valamennyi személygépkocsi üzemeltetője rendelkezik a többször módosított 89/1988. (XII. 20.) számú MT rendelet 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott taxi engedéllyel, valamint a megajánlott szolgáltatás megfelel a 91/1992. (X. 27.) számú KHVM rendeletben meghatározott feltételeknek.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó ha:
1. Az elmúlt két év (2005–2006.) vonatkozásában évente nem rendelkezik egy-egy, (összesen 2 db) legalább a közbeszerzés ajánlatával azonos értékű referenciával,
2. nem rendelkezik legalább 100 db, a szolgáltatás teljesítése során igénybe vehető személygépjárművel, legalább három diszpécser munkahelyes, 0.00–24.00 óráig üzemelő/folyamatosan elérhető diszpécserszolgálattal.
3. A tejesítésben részt vevő személygépkocsi üzemeltetője közül bármelyik nem rendelkezik taxi engedéllyel, illetve a felajánlott szolgáltatás nem felel meg a KHVM rendeletben meghatározott feltételeknek.
A felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját jelölte meg.
A hirdetménymódosítás VI.3) pontjában rögzítette a részszempontokat és a súlyszámokat, az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
1. díjtételek bruttó kedvezményes ajánlati ár taxamétertarifa-kedvezmény
65
Budapest közigazgatási határán belül:
– alapdíj Ft
10
– viteldíj Ft/km
15
– várakozási díj Ft/perc
5
Vidék:
– alapdíj Ft
10
– viteldíj Ft/km
15
– várakozási díj Ft/perc
5
– visszaút díja Ft/km
5
2. az ajánlattevő ajánlatkérő felé teljesített éves forgalmának hány százalékában vállal reklámsugárzást a DUNA TV Zrt. csatornáin barter vagy átutalásos (fizetős) formában
15
A felhívás VI.3) További információk a) pontjában a hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
A VI.3) f) pont szerint, az ajánlatban szerepeltetni kell az ajánlattevőnek az ajánlattételi határidőt megelőző 60 napnál nem régebbi keltezésű eredeti vagy hiteles cégkivonatát, valamint az aktuális változások bejegyzésének alapjául szolgáló okiratok eredeti vagy hitelesített másolatát, a cégjegyzésre jogosult aláírási címpéldányának eredeti vagy hitelesített példányát.
A VI.3) j) pont szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a Kbt. 71. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan, továbbá az m) pont értelmében az ajánlatban meg kell jelölni az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet, (személy) meghatározása nélkül.
A VI.3) k) pont tartalmazta az értékelési módszerét és az értékelési ponthatárokat.
Meghatározta az eljárása menetét. A hirdetmény módosításának VI.3) pontja szerint, az új ajánlattételi határidő 2007. május 7., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2007. április 30., míg a szerződéskötés tervezett időpontja 2007. május 9.
Dokumentációt is összeállított, mely tartalmazta az ajánlati felhívást, az ajánlatok kötelező formai és tartalmi követelményeit, az ajánlatokhoz csatolandó iratok mintáját, a vállalkozási szerződés tervezetét, a műszaki követelményeket.
A módosított dokumentáció I. Bevezetés része szerint, az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában meghatározott szerződés teljesítésébe bevonni tervezett személyek nevét és képzettségét – a felhívás III.3.2) pontjára hivatkozással – felsorolásszerűen kell megadnia az ajánlattevőnek.
Megadta az új eljárási határidőket is, mely szerint az új ajánlattételi határidő 2007. május 7., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2007. május 14., a szerződéskötés tervezett időpontja 2007. május 23.
A dokumentáció II. részében rögzített ajánlati felhívás – dokumentáció 13. oldala – szerint, az 1. bírálati részszempont: díjtételek (bruttó kedvezményes ajánlati ár = taxamétertarifa-kedvezmény).
A dokumentáció III. Útmutató részének 23–24. oldalán „Az ajánlatok értékelése” címszó alatt az 1. bírálati részszempontot a dokumentáció 13. oldalával azonosan adta meg.
Az útmutató 26. oldalán meghatározta az ajánlatokhoz kötelezően csatolandó dokumentumok körét, mely szerint az ajánlatnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell:
– részletes tartalomjegyzék az oldalszámok meghatározásával,
– a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírási címpéldánya, vagy közjegyző által hitelesített másolata (azon személy(ek)é, aki(k) az ajánlatot jegyzi(k), illetve oldalait aláírjá(k).
A 26. oldalon az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelmények között előírta, hogy „az ajánlat összes oldalát a cégjegyzésre jogosult személy írja alá a csatolt aláírási címpéldánynak megfelelően.”
A 27. oldalon „Tartalmi elemek. A pályázati dokumentáció” címszó alatt az alábbi dokumentumokat határozta meg: ajánlati biztosíték, felolvasólap, nyilatkozatok, igazolások – hatósági igazolások, céges okiratok –, a cég vagy a konzorcium bemutatása.
A dokumentáció IV. része tartalmazta a műszaki követelményeket, melyben az ajánlatkérő meghatározta az elszámolás rendjét, elvárásait a szolgáltatással kapcsolatban.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 43. oldalán csatolt iratmintának megfelelően kérte megadni az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a teljesítésben részt vevő valamennyi személygépkocsi üzemeltetője rendelkezik a 89/1988. (XII. 20.) számú MT rendeletben meghatározott engedéllyel, valamint a szolgáltatás megfelel a 21/1992. (X. 27.) számú KHVM rendeletben meghatározott feltételeknek.
A dokumentáció 52–63. oldala tartalmazta a szerződéstervezetet, melynek 2. pontjában kerültek rögzítésre a szolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezések.
A közbeszerzési eljárás során sor került kiegészítő (értelmező) tájékoztatásra. Ajánlatkérő az ajánlattevői kérdéseket 2007. március 9-én, valamint 2007. április 27-én megválaszolta.
Az ajánlattételi határidőre – 2007. május 7-re – három ajánlattevő: a Rádió Taxi Kft., a kérelmezett és a kérelmező nyújtotta be az ajánlatát.
A 6 × 6 Taxi Kft. ajánlatában megadott 1. bírálati részszempont, Budapest közigazgatási határán belül alszempont szerinti ajánlati tartalmi elemek: alapdíj (Ft): 300 Ft; viteldíj (Ft/km): 182 Ft/km; várakozási díj (Ft/perc): 45 Ft/perc.
Az ajánlat 30–39. oldala tartalmazta „a szerződés teljesítésébe bevonni tervezett személyek neve és képzettsége – a felhívás III.2.3) pontjára hivatkozással” tett ajánlattevői nyilatkozatot, a személyek nevének feltüntetésével.
Az ajánlat 40–45. oldalán szerepeltette az ajánlattevő bemutatását.
Ezen belül a 40. oldalon nyilatkozott arról, hogy a 6 × 6 Taxi rendszerbe való belépés szigorú szakmai követelmények teljesítése esetén valósulhat meg, egyebek mellett jogszabály által előírt taxis vállalkozói végzettség igazolása szükséges.
A 41. oldalon ismertette a 6 × 6 Taxi gépkocsiparkjának megoszlását, összesen 351 db gépkocsi feltüntetésével.
Az ajánlat 45. oldalán Kedvezményes taxikártya címszó alatt az alábbiak szerepelnek: „A 6 × 6 Taxi rendszer 2000. január 1-jétől bevezette ügyfelei, partnerei számára a kedvezményes taxikártyával igazolt kedvezményes utazást. A taxikártyát azok a kiemelt, nagyforgalmat bonyolító partnereink kapják kézhez, akik jogosultak a 2-es kedvezményes tarifa igénybevételére. Ezen kártyák a magánutak alkalmával is biztosítják a szerződésben elfogadott kedvezményeket, ami azt jelenti, hogy nem kell a rendelés leadásakor külön közölni a telefonos munkatársakkal azt, hogy ki hol dolgozik, elegendő az utazás megkezdése előtt a gépkocsivezetőnek felmutatni a kártyát, és kollégáink minden megjegyzés nélkül a 2-es, kedvezményes tarifára kapcsolják taxaméterüket.”
Az ajánlat 48. oldala aláírási címpéldányt, míg a 49. oldal nyilatkozatot tartalmazott a tekintetben, hogy a szerződés teljesítésébe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben alvállalkozót nem kívánnak bevonni.
Az ajánlatkérő 2007. május 10-én tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetést a Kbt. 94. § (2) bekezdés alapján 2007. május 18-ra halasztotta, a bírálat időigénye miatt.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, az eredményhirdetésre – kérelmező jelenlétében – 2007. május 18-án került sor. Írásbeli összegezést is készített.
A közbeszerzési eljárás nyertese a 6 × 6 Taxi Kft. lett. A Rádió Taxi Kft. és a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította.
A kérelmező esetében az írásbeli összegezésben több érvénytelenségi indokot állapított meg, ezek közül, az eredeti ajánlat második kötete nem cégszerűen aláírt, és nem tartalmaz folyamatos oldalszámozást, továbbá a teljesítésbe bevonni kívánt személyek nevét és képzettségét felsorolásszerűen nem adta meg.
Az írásbeli összegezés 12. pontjában az ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy a Rádió Taxi Kft. 2007. május 7-én levélben hívta fel az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a Taxi 2000 Kft. ajánlata érvénytelen a dokumentációban kiadott felolvasólaptól történt eltérés miatt. Továbbá a Taxi 2000 Kft. és a 6 × 6 Taxi Kft. ajánlatukban olyan díjtételeket alkalmaztak a Budapest közigazgatási határán belüli viteldíj vonatkozásában, amelyek a hatályos tarifatáblázataikban, és így a szolgáltatást nyújtó alvállalkozók taxióráiban nem szerepelnek. Az írásbeli összegzés 12. pontjában az ajánlatkérő a 6 × 6 Taxi Kft. hatályos tarifatáblázattól eltérő és a bírálati részszempont szerinti alacsonyabb viteldíjai vonatkozásában az alábbiakat rögzítette: „A 6 × 6 Taxi Kft. ajánlata tartalmazza, hogy 2000. január 1-jétől a kiemelt, nagy forgalmat bonyolító szerződéses partnerei számára kedvezményes taxikártyával igazolt kedvezményes utazást biztosít. Ezen kártyák biztosítják az ajánlati áraik alapján megkötött szerződésben elfogadott kedvezményeket, ami azt jelenti, hogy az utasnak az utazás megkezdésekor a gépkocsivezető felé be kell mutatni a kártyát, majd a gépkocsivezető minden megjegyzés nélkül a kedvezményes tarifára kapcsolja a taxamétert.”
Az ajánlatkérő 2007. május 21-én értesítette az ajánlattevőket, hogy a módosított dokumentációban jelzett tervezett szerződéskötési időpontot 2007. május 30-ra tűzte ki, tekintettel az eredményhirdetés halasztott időpontjára, továbbá a 8 napos szerződéskötési moratóriumra.
A kérelmező 2007. május 24-én hiányosan terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, a kérelem nem tartalmazta a Kbt. 324. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetésének az igazolását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást – a hiánypótlás 2007. május 30-i teljesítését követően – 2007. május 30-án, D.260/4/2007. számon indította meg.
A kérelmező a kérelmét 2007. május 31-én és a 2007. június 18-án megtartott tárgyaláson kiegészítette, valamint a 2007. június 1-jén, 2007. június 4-én, 2007. június 18-án előterjesztett beadványaiban, és a tárgyaláson pontosította.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését a tekintetben, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát.
Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a nyertes a közbeszerzési eljárás során hamis adatot szolgáltatott.
A 2007. május 24-én előterjesztett alapjogorvoslati kérelem szerint, az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. Kérelmező az első kérelmi elemében kifejtette, hogy információi szerint, a nyertes ajánlat sem felelt meg a dokumentáció 26. oldalán meghatározott alaki követelménynek, nem szerepelt cégszerű aláírás az ajánlat valamennyi oldalán. Így az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdésében rögzített alapelveket, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját.
Az alapjogorvoslati kérelem második eleme szerint, a nyertes ajánlat sem tartalmazta a szerződés teljesítésébe bevonni tervezett személyek nevét és képzettségét, a nyertes ajánlatban nem szerepelt valamennyi alvállalkozó teljes felsorolása, akik részt vennének a szerződés teljesítésében. Előadta továbbá, hogy piaci tapasztalata szerint, a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szerződés tényleges teljesítéséhez – taxi jellegű szolgáltatás az ajánlatkérő részére – minimálisan 100 alvállalkozó bevonása szükségeltetik. Ezzel összefüggésben, a nyertes nem felelt meg a felhívás III.2.3) 2. pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelménynek, így az ajánlatkérő jogsértően állapította meg a nyertes szerződés teljesítésére való alkalmasságát.
A jogorvoslati kérelem 2007. május 31-i kiegészítése szerint, az ajánlatkérő a 2007. május 18-án megtartott eredményhirdetésen, az írásbeli összegezés 12. pontjában tájékoztatást adott a 6 × 6 Taxi Kft. hatályos tarifatáblázattól eltérő és a bírálati részszempont szerinti alacsonyabb viteldíjai vonatkozásában tett ajánlati nyilatkozatáról. Amint azt a Rádió Taxi Kft. is jelezte az ajánlatkérőhöz intézett levelében, a 6 × 6 Taxi Kft. nem végezte el a tarifatáblájának a módosítását, az ajánlat benyújtásakor nem rendelkezett a megajánlott 182 Ft-os díj elszámolására alkalmas feltételekkel. Közölte, hogy 2007. május 30-án és 2007. június 1-jén telefonon keresett meg két taxióra szervizt, a Ventus–953 Kft.-t, valamint az Eördögh Trade Kft.-t. E telefoni közvetett információk alapján jutott arra a következtetésre, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. járműveiben, illetve az alvállalkozóinak járműveiben nincsenek olyan taxaméterek elhelyezve, amelyek a szerződéses partnerek részére biztosított kedvezményes tarifák megfelelő viteldíjait tudnák számlázni, és ezen szolgáltatásról számlát adni. A taxaméterek átállítása bonyolult technikai művelet, melynek elvégzését jó előre be kell jelentkezni a szervizekbe. Ez azt jelenti, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. az ajánlatában meghatározott módon a szerződés teljesítésére nem képes. Figyelemmel a Kbt. 1. § (1) bekezdésében rögzített verseny tisztasága alapelvre, a Kbt. 4. § 9. pontjának, 88. § (1) bekezdés d) pontjának szabályaira, a harmadik kérelmi elemében kérte annak megállapítását, hogy a nyertes a fenti nyilatkozatban valótlan adatokat szolgáltatott a közbeszerzési eljárás során. Közölte, hogy kérelmét taxaméter szervizek nyilatkozatával tudja alátámasztani, csatolta a Ventus–953 Kft., mint a RASE típusú taxamétereket gyártó, illetve szervizelő társaság 2007. június 1-jén kelt igazolását a tekintetben, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. az elmúlt egy hónapban tarifaátállási szándékkal nem kereste fel. Indítványozta továbbá, hogy a Döntőbizottság keresse meg az alábbi taxióra szervizeket: Ventus–953 Kft., Eördögh Trade Kft., Vilcomp Kft., Ecometer Kft., Halle Taxióra szerviz abban a körben, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. járműveiben elhelyezett taxaméterek rendelkeznek-e az ajánlatában, és az eredményhirdetés során közölt tulajdonságokkal, paraméterekkel, azaz képesek-e 182 Ft-os viteldíj számlázására.
A jogorvoslati kérelem 2007. május 31-i kiegészítésében előterjesztett negyedik kérelmi elem szerint, a módosított ajánlati felhívásban az ajánlatkérő 2007. május 23-át jelölte meg a szerződéskötés időpontjaként. Ez az időpont nem felel meg a Kbt. 99. § (2) bekezdésének.
A kérelmező a 2007. június 1-jén előterjesztett beadványában közölte, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. 2007. május 31-én 16.00 órakor URH rádión keresztül tájékoztatta az alvállalkozót a közbeszerzési eljárás tényéről, illetve annak eredményéről. E közleményből az a következtetés vonható le, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. ajánlatában felsorolt alvállalkozói, illetve a teljesítésbe bevonni kívánt személyek nem tudtak a szerződéses teljesítésben való részvételről. A közlemény nem tett különbséget a teljesítésbe bevonni kívánt, és abban részt nem vevő taxisok között, melynek alapján a 6 × 6 Taxi Kft. valamennyi alvállalkozója, illetve gépkocsivezetője részt vesz a tárgyi szerződés teljesítésében. Ebben az esetben valamennyi 6 × 6 Taxi jelzéssel ellátott gépkocsit, illetve annak üzembentartóját fel kellett volna sorolni a nyertes ajánlatban. A rendelkezésre álló adatok szerint több mint hatszáz 6 × 6 Taxi jelzésű gépkocsi fut Budapesten. Tekintettel arra, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. ajánlata nem tartalmazta a 600 teljesítésbe bevonni kívánt személy nevét és képzettségét, az ajánlat nem felelt meg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. E közlemény elhangzása után 8 órával lép hatályba a szerződés, így kizártnak tekinthető, hogy a több mint 600 gépkocsivezető a közlemény beolvasása után 8 órán belül átállítja a taxamétert úgy, hogy az alkalmas legyen az ajánlatban meghatározott kedvezményes ár számlázására. Álláspontja szerint, erre tekintettel is megállapítható a 6 × 6 Taxi Kft. hamis adatszolgáltatása.
Kérelmező a 2007. június 18-án előterjesztett beadványában a kérelmezett észrevételével kapcsolatban kifejtette, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. félrevezette a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőt, amikor az ajánlat 49. oldalán azt a nyilatkozatot tette, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben nem kíván alvállalkozót igénybe venni, illetőleg a nyertes ajánlat 30–39. oldala nem tartalmazta az összes alvállalkozó felsorolását. Ezt a kérelmezett észrevételéhez csatolt szolgáltatási és együttműködési szerződésre, valamint a hivatkozott URH-közleményre alapította. Álláspontja szerint, a kérelmezett felolvasólapján megajánlott viteldíjat a gépjárműveiben elhelyezett taxaméterek teljesíteni nem tudják, így a díjtételi ajánlat, mint például kedvezményes taxikártya, 2-es taxikártya, matematikai képletek az árképzésre vonatkozóan a taxaméterrel nem mérhető, mely sérti a dokumentáció 13. oldalán meghatározott előírást. Hivatkozása szerint, a szerződéskötés új időpontját az eredményhirdetéstől számított 8. és 30. nap között kellett volna az ajánlatkérőnek meghoznia, értesítés nélküli módosításra a Kbt. nem ad lehetőséget. Az összegezés pontatlanságáért az ajánlatkérőt terheli a felelősség.
Az ajánlatkérő észrevétele kapcsán előadta, hogy 2007. május 21-én az ajánlatkérőhöz intézett iratbetekintés iránti kérelmében bejelentette, hogy jogorvoslati kérelmet kíván előterjeszteni. Álláspontja szerint a kérelmezett észrevételéhez utólagosan csatolt szolgáltatási és együttműködési szerződésből az a következtetés vonható le, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. – ajánlati nyilatkozatával szemben – 10% feletti alvállalkozói körrel kívánja elvégeztetni a szolgáltatási feladatot. Mivel a kérelmezett az ajánlatában nem csatolta valamennyi közreműködővel, így alvállalkozónak minősülő személlyel megkötött szerződését, az ajánlatkérő nem minősíthette volna objektíve megfelelőnek a nyertes ajánlatát, nem győződött meg arról, hogy rendelkezik-e az előírt fuvarozói létszámmal.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban 2007. június 18-án megtartott tárgyaláson előadta, hogy a nyertes 1. bírálati részszempont szerinti ajánlati ára nem felelt meg a dokumentáció 13. oldalának, miután az ajánlatkérő egyenlőség jelet alkalmazott, a taxamétertarifa-kedvezményt kellett az ajánlattevőknek megajánlaniuk.
Kérelmező szerint nem késtek el a 2007. május 31-én benyújtott beadványában foglalt kiegészítő kérelmi elemek. Álláspontja szerint a jogsértésről történt tudomásra jutásának 2007. május 30-át kell tekinteni, ekkor kereste meg ugyanis telefonon a Ventus–953 Kft., és Eördögh Trade Kft. taxióra szervizeket, melyhez képest a kérelem kiegészítés előterjesztése határidőben történt. Csatolta a Ventus–953 Kft., és az Eördögh Trade Kft. 2007. június 19-én kelt nyilatkozatát arról, hogy 2007. május 30-án telefonon érdeklődött a 6 × 6 Taxi Kft. tarifa módosításáról. Nem vitatta, hogy a 2007. május 24-én előterjesztett alapjogorvoslati kérelmében a nyertest hamis adatszolgáltatás miatt nem támadta.
Előadta továbbá, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemhez nem kötött, az egész közbeszerzési eljárás jogszerűségét vizsgálja, erre tekintettel is megalapozatlan az ajánlatkérő eljárási kifogása.
Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem előterjesztésére az ügyfélképessége fennáll, figyelemmel arra, hogy az eljárást lezáró döntés szerint csak egy érvényes ajánlat érkezett, kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét vitatta. Így jogsértés megállapítása esetén a beszerzési igény megvalósítására az ajánlatkérőnek új közbeszerzési eljárást kellett volna kiírnia.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmező ügyfélképessége hiányában, továbbá a kiegészítő kérelmi elemek vonatkozásában elkésettség miatt az eljárás megszüntetését, valamint az alapjogorvoslata kérelem tekintetében alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint, a közbeszerzési eljárás során jogszerűen járt el, nem sértette meg a Kbt. szabályait.
Az ajánlatkérő szerint, a kérelmező a jogorvoslati kérelem előterjesztésére ügyfélképességgel a Kbt. 323. § (1) bekezdés szabályai szerint nem rendelkezik. Előadta, hogy eljárást lezáró döntésében a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mely tényt a kérelmező jogorvoslati kérelemmel nem támadta.
Jelen esetben a kérelmező azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyerteseként „információi szerint” érvénytelen ajánlatot hirdetett ki. Amennyiben a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő azon magatartása, mely szerint a nyertes ajánlat érvényességéről jogsértően döntött megállapítást nyerne – eltekintve attól, hogy a közbeszerzési szerződés megkötésére már sor került – a kérelmező akkor sem kerülhetne abba a helyzetbe, hogy mint második legelőnyösebb ajánlattevő az eljárás nyertese lehessen. Kérelmező esetében jogos érdeksérelem nem áll fenn, így az eredmény tekintetében az ügyfélképessége sem állapítható meg.
Álláspontja szerint, a Kbt. 323. §-a értelmében a kérelmező elkésetten terjesztette elő a 2007. május 31-i beadványában foglalt kiegészítő kérelmi elemeket, melyben maga jelölte meg a jogsértésről történt tudomásra jutásának az eredményhirdetés 2007. május 18-i időpontját.
Érdemi nyilatkozata szerint, a nyertes az ajánlatát a felhívásban és a dokumentációban meghatározott formai feltételeknek megfelelően készítette el, a benyújtott dokumentum minden ajánlatnak tekinthető eleme a cégjegyzésre jogosult személy által a csatolt aláírási címpéldánynak megfelelően cégszerűen aláírásra került. Álláspontja szerint az a körülmény, hogy a tartalomjegyzéken nincs oldalszám és cégszerű aláírás, nem formai hiba, mert a tartalomjegyzékkel szemben ilyen követelmény nem volt a kiírásban. Előírást csupán a tartalomjegyzék csatolására határozott meg az ajánlatkérő, melynek a tartalom mellett az oldalszámokat is tartalmaznia kellett, ezek a feltételek pedig a nyertes esetében teljesültek. A különböző hatóságok által kiállított okiratok, igazolások cégszerű aláírása a hatósági okirat felülírása lenne, mely meghiúsítaná annak eredeti és hiteles voltát. E csatolandó okiratokkal szemben is a dokumentációban meghatározott feltétel teljesült, megbonthatatlan módon kerültek az ajánlatba befűzésre, a folyamatos oldalszámozás részét képezték.
Előadta, hogy a nyertes az ajánlatának 30–39. oldalain felsorolta a vele már folyamatos jogviszonyban álló 361 fő egyéni vállalkozóját és 227 munkavállalóját, akikre az ajánlat 40. oldalán lenyilatkozta a taxis vállalkozói végzettség és az általa kötelezően előírt tanfolyami végzettség meglétét. Szabályszerű nyilatkozatot adott arra vonatkozóan is, hogy a teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben alvállalkozót nem von be. Miután e nyilatkozatok megfelelnek az előírtaknak, számszerűségükben pedig a teljesítésre való alkalmasságot objektíven megalapozzák, továbbá mert nem határozott meg ezzel kapcsolatban további feltételt, minimumszámot az ajánlatkérő, jogszerűen állapította meg a nyertes ajánlat érvényességét. Indokolatlan a kérelmező 100 alvállalkozóra alapított kifogása is, ilyen feltételt a kiírás ugyanis nem tartalmazott. A vállalkozó üzleti döntési körébe tartozó kérdés, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt személyek alvállalkozóként, munkavállalóként, vagy egyéb szerződéses jogviszony keretében működnek-e közre. A Kbt. 4. § (2) bekezdés szabálya alapján, ha olyan személy működik közre, akivel az ajánlattevőnek már korábbi szerződéses kapcsolata áll fenn, és a szerződést a közbeszerzési szerződésre tekintettel módosítani nem kell, akkor e személy nem minősül alvállalkozónak, hanem közreműködő harmadik személynek. Az alvállalkozók kötelező bevonását az ajánlatkérő semmilyen módon nem írta elő.
Közölte, hogy a nyertes a felhívás III.2.3) 2. pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelménynek megfelelően igazolta az alkalmasságát. Az ajánlat 41. oldalán rögzített ajánlati nyilatkozatból megállapítható, hogy rendelkezik az előírt 100 db személygépjárművel. Ezen túlmenően az ajánlat tartalmazta az ajánlattevő nyilatkozatát a tekintetben is, hogy a teljesítésben részt vevő valamennyi személygépkocsi üzemeltetője rendelkezik az előírt taxiengedéllyel.
A kérelmező kiegészítő kérelmi elemei kapcsán észrevételében kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás feltételrendszerében nem követelte meg, hogy a taxaméternek tartalmaznia kell azt a kedvezményes tarifát, amelyre az ajánlattevő ajánlatot tesz. A nyertes ajánlattevő szerződéses kötelezettsége, hogy a szolgáltatás a nyertes ajánlati áron realizálódjon. Fentiekre tekintettel a taxióra szervizek megkeresésének mellőzését kérte. Álláspontja szerint az URH-közlemény tartalma a közbeszerzési eljárás szempontjából irreleváns.
Közölte, hogy 2007. május 21-én tájékoztatta az ajánlattevőket – az eredményhirdetés új időpontjára és a szerződéskötési moratóriumra tekintettel – a szerződéskötés új időpontjáról, így a kérelmezőnek a Kbt. 99. § (2) bekezdésére alapított kérelmi eleme is alaptalan.
Kifogásolta, hogy a kérelmező a Kbt. 325. § (5) bekezdésének nem tett eleget, a kérelem benyújtása előtt nem értesítette az ajánlatkérőt.
Kérelmezett 6 × 6 Taxi Kft. észrevételében a kiegészítő kérelmi elemek körében elkésettség miatt a jogorvoslati eljárás megszüntetését, az alapjogorvoslati kérelem tekintetében alaptalanság miatt a kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint, elkésett a kérelmező 2007. május 31-én előterjesztett kiegészítő kérelme, hamis adatszolgáltatás vele szemben elkésettség miatt nem állapítható meg. Ajánlatkérő az eredményhirdetésen tájékoztatást adott a Rádió Taxi Kft. leveléről, az írásbeli összegezés 12. pontja egyértelmű közlést tartalmazott a kedvezményes taxikártyára vonatkozó ajánlati vállalásáról, a taxaméter átállítás módjáról. Ezért a kérelmező már 2007. május 18-án a szükséges információk birtokában volt ahhoz, hogy megkeresse a taxióra szervizeket, meggyőződjön a kiegészítő kérelemben foglaltakról.
Érdemi nyilatkozata szerint, ajánlata megfelelt a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, érvényes ajánlatot tett, hamis adatot a közbeszerzési eljárásban nem szolgáltatott.
Az alapjogorvoslati kérelem vonatkozásában kifejtette, hogy ajánlatát a dokumentáció 26. oldalán meghatározott alaki követelménynek megfelelően készítette le, az ajánlat 69 számozott oldalból állt, a cégjegyzésre jogosult képviselő az oldalak mindegyikét aláírta a csatolt aláírási címpéldánynak megfelelően. Álláspontja szerint a szerződés teljesítésére való alkalmasságát a felhívásban előírtaknak megfelelően igazolta. Az ajánlat 49. oldalán arról nyilatkozott, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékű alvállalkozót nem kíván igénybe venni. A gépjárművezetőket 10% alatti alvállalkozóként, alkalmazottként, illetőleg meglévő szerződések alapján közreműködő harmadik személyként kívánja a teljesítés során igénybe venni, az ajánlat 30–39. oldala pedig tartalmazta valamennyi személy nevét és képzettségét.
A kiegészítő kérelem vonatkozásában előadta, hogy hamis adatot nem szolgáltatott, megalapozatlan az a kérelmezői állítás, hogy a 6 × 6 Taxi Kft. járműveiben nincsenek olyan taxaméterek, melyek kedvezményes tarifának megfelelő viteldíjat tudnak számolni. Az ajánlat 43–45. oldalán rögzítésre került a műszaki infrastruktúra, számlázási rendszer, kedvezmények, fizetési feltételek, az elszámolásra vonatkozó ajánlata, az ellenőrzés, valamint a kedvezményes taxi kártya. Álláspontja szerint az ajánlatkérő feltétele a dokumentáció 13. oldalán rögzített 1. bírálati részszempont tekintetében az volt, hogy a taxamétertarifából kivonásra kerüljön a kedvezmény. E szempontnak az ajánlata megfelelt, e bírálati részszempont egy számlázási metodikát követelt meg, nem pedig azt, hogy a taxióra átállításra kerüljön. Olyan számlázási metodikát ajánlott meg, mely a vállalt ajánlati áron a szolgáltatás teljesítését biztosítja. Ajánlatkérő havi két részszámlában a 2-es tarifának megfelelő kedvezményes összesített ajánlati árat fizeti meg. Az ajánlat 45. oldalán – az összegezés 12. pontjával szemben – 2-es kedvezményes tarifáról nyilatkozott, melyet a taxaméter a 6 × 6 Taxi rendszerben 2000. január 1-jétől tartalmaz, így az nem igényel külön átállítást. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott árképzési útmutató tartalmazza azt a matematikai képletet, melyet a viteldíjszámításánál a személytaxi-szolgáltatás végzőknek kötelezően alkalmazni kell. Közölte, hogy a taxióra szervizekben a taxaméterek átállítására nem került sor, ilyen vállalást az ajánlatában nem is tett. A taxis állomány értesítése, az információközlés szokásosan URH-rádión történik, ez a módja a megrendelések közlésének is.
Álláspontja szerint a kérelmezőnek a szerződéskötés időpontjára vonatkozó kérelmi eleme, a halasztott eredményhirdetési időpontra vonatkozó 2007. május 10-i, valamint a szerződéskötés új időpontjára vonatkozó 2007. május 21-i ajánlatkérői értesítésre tekintettel alaptalan.
Egyéb érdekelt Rádió Taxi Kft. észrevételében előadta, hogy egyetért a kérelmező beadványában foglaltakkal. Tudomása szerint a nyertes taxaméterében a mai napig nem szerepel a megajánlott 182 Ft-os viteldíj, így a nyertes megtévesztette az ajánlatkérőt az ajánlati ára vonatkozásában. Az ajánlatkérő az eredményhirdetést 2007. május 18-ára halasztotta, elmulasztotta azonban a szerződéskötés időpontjának módosítását, mellyel megsértette a Kbt. 99. § (2) bekezdését. A kérelmezővel azonosan értelmezte az 1. bírálati részszempont szerinti feltételt, a tarifa-kedvezményt ajánlotta meg.
Jelezte továbbá, hogy az ajánlatkérő műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétele sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését, a közbeszerzés tárgyán indokolatlanul túlterjeszkedett az autómentő segélyszolgálattal rendelkezés vagy ilyen céggel szerződéses jogviszonyban állás követelményében. Közölte, hogy jogorvoslati kérelemmel nem kíván élni.
A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat előtt először – figyelemmel az ajánlatkérő és a kérelmezett kifogására – az eljárásjogi feltételeket vizsgálta, azt, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezik-e ügyfélképességgel, illetve a jogorvoslati kérelmét a Kbt.-ben meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
A Döntőbizottság a kérelmező ügyfélképessége körében az alábbiakat állapította meg.
A Kbt. 322. §-a értelmében, a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján, kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján az ügyfélképesség és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából az a döntő kérdés, hogy a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti-e.
E jogos érdeksérelemnek az állandósult bírósági gyakorlat szerint közvetlennek kell lennie. Önmagában a dokumentáció megvásárlása, az ajánlattevői minőség nem jelenti automatikusan az ügyfélképesség fennálltát, az ügyféli státuszt a kérelmezőnek kell igazolnia.
Jelen esetben a kérelmező a dokumentációt megvásárolta, a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vett, érvénytelen ajánlatot nyújtott be, az ajánlatának értékelésére így nem került sor.
A kérelmező az ajánlatkérő konkrét közbeszerzési eljárási cselekményének, illetőleg eljárást lezáró döntésének a jogszerűségét vitatta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek, mint ajánlattevőnek az ügyfélképessége fennáll az általa vitatott ajánlatkérői eljárási cselekménynek a vitatására. A kérelmező által támadott eljárási cselekményt szabályozó tételes szabály a közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevők számára a Kbt. garanciális szabályainak, a jogorvoslat lehetőségének érvényesülését biztosítja, a szerződéskötés tervezett időpontjának ajánlatkérői jogszerű meghatározása által.
A Döntőbizottság szerint az eljárást lezáró döntést vitató kérelmi elemek körében a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakori közvetlen jogi érdekét érinti a jogorvoslati eljárás kimenetele. Az ajánlatkérő előadásával szemben, az érvénytelen ajánlatot benyújtó kérelmező közvetlen jogos érdeke sem szűkíthető le arra, hogy a jogorvoslati eljárás eredményeként az eljárás nyertese lenne-e, vagy szerződéskötési pozícióba kerülne-e, vagy sem. A nyertest támadó kérelem benyújtására való jogosultság körében a kérelmező által előadott indok konkrét, megalapozza az ügyfélképességet. Helytállóan hivatkozott ugyanis a kérelmező arra, hogy ha a Döntőbizottság a kérelmet alaposnak találja, melynek következtében érvényes ajánlat hiányában az eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás keretében valósíthatja csak meg a beszerzési igényét. Az új közbeszerzési eljárásban való indulás tekintetében pedig kérelmezőnek a közvetlen jogi érdeke kimutatható.
A fenti körülmények alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll.
Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt.-ben biztosított a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőben terjesztette-e elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, méghozzá az alapjogorvoslati kérelmet követően előterjesztett valamennyi kiegészítő kérelmi elem körében, melyben a kérelmező a nyertes hamis adatszolgáltatása, az 1. részszempont szerinti ajánlati ár vállalása és a szerződéskötés új időpontjának ajánlatkérői megadása körében támadta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint, a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. fenti szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó egyrészt biztosította a kérelmezők számára az általa szükségesnek ítélt határidőt arra, hogy benyújtsák a jogorvoslati kérelmüket, ugyanakkor a jogorvoslati eljárások időben történő lefolytatása érdekében kereteket is meghatározott, méghozzá szigorúan, kimondva a megállapított határidők jogvesztő jellegét.
A Kbt. számos, a jogorvoslati eljárások gyorsítását célzó szabályt tartalmaz annak érdekében, hogy minél rövidebb ideig álljon fenn a jogbizonytalanságot eredményező állapot. A közbeszerzési eljárás résztvevőinek ezért minél hamarabb meg kell győződniük az ajánlatkérő eljárásának jogszerűségéről. Amennyiben az ajánlatkérő eljárási cselekménye, vagy az eredményhirdetésen megismert információk vagy az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés egyértelmű közlést tartalmaz, vagy abból az ajánlatkérő mulasztása megállapítható, a kérelmező sem hivatkozhat arra, hogy a jogsértés csak később jutott a tudomására. A közbeszerzési eljárás résztvevője ugyanis a Kbt. 96. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőtől további információkat is beszerezhet, az összehasonlító adatok egy része a nyilvános cégadatok, a kérelmező további tudakozódása (jelen esetben taxióra szervizek megkeresése) útján is beszerezhető. A kérelmezőnek minden esetben számolnia kell azzal, hogy a jogorvoslati határidő elmulasztása esetén kimentésre nincs lehetőség.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2007. május 18-án előterjesztett alapjogorvoslati kérelemben a kérelmező az eljárást lezáró döntés jogszerűségét vitatta, egyrészt azért, mert a nyertes ajánlat nem felelt meg a dokumentáció 26. oldalán meghatározott aláírással kapcsolatos feltételnek, másrészt azért, mert a nyertes ajánlat nem tartalmazta a módosított dokumentációban előírt teljesítésbe bevonni kívánt személyek nevét és végzettségét, továbbá a nyertes nem felelt meg a felhívás III.2.3) 2. pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelménynek.
Az alapjogorvoslati kérelem még érintőlegesen sem szól arról, hogy a nyertes – a járműveiben elhelyezett taxaméterekkel kapcsolatban – hamis adatot szolgáltatott, vagy hogy az 1. bírálati részszempont szerinti nyertes ár nem felel meg a dokumentációnak.
Jelen esetben – a kérelmező előadásával szemben – az írásbeli összegezés 12. pontja egyértelmű tájékoztatást adott a Rádió Taxi Kft. leveléről, melyben az egyéb érdekelt jelezte, hogy a nyertes az ajánlatában olyan díjtételeket alkalmaz a Budapest közigazgatási határán belüli viteldíj vonatkozásában, amelyek a hatályos tarifatáblázataikban, és így a szolgáltatást nyújtó alvállalkozók taxióráiban nem szerepelnek, továbbá rögzítette az ajánlatkérő a nyertes ajánlat azon kitételét, hogy a taxikártya felmutatása esetén a gépkocsivezető minden megjegyzés nélkül a kedvezményes tarifára kapcsolja a taxamétert.
Így a taxaméterátállításra vonatkozó kétségei tekintetében a kérelmező már az eredményhirdetéskor birtokában volt mindazon információknak, hogy a taxióra-szervizekhez forduljon, és a kérelmét határidőben előterjessze.
Ez vonatkozik a nyertes 1. bírálati részszempont szerinti tartalmi elemére, a nyertes által megajánlott 182 Ft-os viteldíjra is, mely ajánlati tartalmi elemet a kérelmező már a bontás során megismert. Így az eredményhirdetéskor tudomása volt arról, hogy milyen vállalás alapján hirdette ki az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyertesét.
Mivel a hamis adatszolgáltatás megállapítására és a nyertes ár kialakítására irányuló kérelem az alapjogorvoslati kérelemmel kapcsolatba sem hozható, és az eljárást lezáró döntés jogszerűségének vitatására a kérelmező esetében a nyolc napos határidő 2007. május 29-én lejárt, a 2007. május 31-én, illetőleg a 2007. június 18-án előterjesztett új kérelmi elemek elkéstek, a jogvesztő határidőn túliak.
Elkésett a kérelmezőnek a 2007. május 31-én előterjesztett, a szerződéskötés új időpontját támadó kiegészítő kérelmi eleme is.
Kérelmező e kiegészítő kérelmi elemben azt vitatta, hogy a módosított ajánlati felhívásban az ajánlatkérő jogsértően jelölte meg a szerződéskötés új időpontját.
A Kbt. 323. § (3) bekezdés a) pontjában a jogalkotó meghatározta, hogy a jogsértés megtörténtének kell tekinteni jogellenes tartalmú közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetén a hirdetmény közzétételét.
A Kbt. 323. § (4) bekezdésének a) pontjában kötelező jelleggel kimondta a jogalkotó, hogy jogellenes tartalmú közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetén a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot kell tudomásra jutásnak tekinteni.
Így a módosított hirdetmény 2007. március 15-i közzétételére tekintettel 2007. március 30-át kell a Kbt. 323. § (4) bekezdés a) pontja alapján tudomásra jutásnak tekinteni és a kérelmező számára az ezt követő 15 nap állt rendelkezésre a módosított felhívást támadó kérelmi elem előterjesztésére. A kérelmező azonban ezen jogvesztő határidőn belül nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a szerződéskötés új időpontjának vitatására.
A módosított dokumentáció megismerésére, illetőleg a kérelmező által 2007. május 10-én átvett az eredményhirdetés halasztott időpontjáról szóló ajánlatkérői értesítésre tekintettel is 15 napon túli, elkésett a kérelmezőnek ez az új kérelmi eleme, figyelemmel a Kbt. 323. § (2) bekezdésére.
Így a Döntőbizottság a fenti jogi indokok alapján megállapította, hogy a kérelmező a kiegészítő kérelmi elemeit a Kbt.-ben biztosított szubjektív jogvesztő határidőn túl terjesztette elő.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § d) pontja értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha a jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg és a kérelem elkésett.
A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítások azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
Így a Döntőbizottság a fennálló eljárásjogi akadályra tekintettel a kérelmező kiegészítő jogorvoslati kérelmi elemei vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette.
Ezt követően a Döntőbizottság az érdemi vizsgálatot folytatta le.
A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az alapjogorvoslati kérelem alaptalan.
A kérelmező az alapjogorvoslati kérelmi elemeit részben a Kbt. 1. § (2) bekezdésében rögzített alapelvekre alapította, mely szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A Kbt. alapelvei vonatkozásában a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. alapelvei általános törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője részére. Az alapelvek főszabályként a Kbt. egyes tételes szabályaiban realizálódnak. Tételes szabály esetében az vizsgálható, hogy a Kbt. konkrét jogszabályi helye sérelmet szenvedett-e, vagy sem.
Jelen esetben, a kérelmező a Kbt. alapelveinek sérelmét az eljárást lezáró döntés jogszerűsége körében vitatta. E vonatkozásban, amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során nem lehet megállapítani a vonatkozó tételes szabályok sérelmét, az ajánlatkérő döntése a Kbt. konkrét szabályait nem sérti, a Kbt. l. §-ában szabályozott verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek megsértésére sem kerülhet sor.
Mivel a kérelmező által támadottak vonatkozásában a Kbt. tételes szabályokat tartalmaz, a Döntőbizottság elsődlegesen a Kbt. konkrét szabályai alapján folytatta le a vizsgálatot.
Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozás szerint járt el. Nyílt eljárást folytatott le.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint, az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A Kbt. 70. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)–(7) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint, az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta- a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
A Kbt. 81. § (3) bekezdése értelmében, az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha:
e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;
j) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti szabályai alapján először az eljárást lezáró döntés jogszerűségét a nyertes ajánlat aláírásával kapcsolatos kérelmi elem körében vizsgálta.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel állapította meg, hogy e körben a kérelem alaptalan.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során jogszerűen döntött-e a nyertes ajánlatának érvényességéről, megfelelt-e az ajánlat a dokumentáció 26. oldalán támasztott formai követelménynek.
A Döntőbizottság a dokumentációban meghatározott ajánlatkérői elvárások alapján e körben elfogadta a nyertes ajánlat megfelelőségét.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 26. oldalán előírta, hogy az ajánlatokhoz részletes tartalomjegyzéket kell az ajánlattevőknek csatolniuk, az oldalszámok meghatározásával. A tartalomjegyzékkel kapcsolatban az ajánlatkérő egyéb követelményt nem támasztott.
A 26. oldalon rögzített formai feltételben azt követelte meg az ajánlatkérő, hogy „az ajánlat összes oldalát a cégjegyzésre jogosult személy írja alá a csatolt aláírási címpéldánynak megfelelően.
A Döntőbizottság áttekintette a nyertes ajánlatot, és megállapította, hogy az ajánlat 69 db sorszámozott oldalt tartalmazott.
A nyertes a 48. oldalon csatolta a cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő aláírási címpéldányát, mely aláírási címpéldánynak megfelelően került aláírásra az ajánlat valamennyi oldalszámozott, 1–69. oldala.
A nyertes az ajánlatának fedő lapját követően részletes tartalomjegyzéket csatolt az oldalszámok megjelölésével, melyben – oldalszám hiányában – a tartalomjegyzéket sem tüntette fel.
A nyertes a tartalomjegyzéket nem számozta be, így az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírást sem szerepeltette azon.
Mivel az ajánlatkérő formai feltétele az volt, hogy az ajánlat összes oldalát a cégjegyzésre jogosult személy írja alá a csatolt aláírási címpéldánynak megfelelően, és a nyertes a tartalomjegyzékben feltüntetett valamennyi előírt ajánlati tartalmi elemet szabályszerűen aláírta, a Döntőbizottság megítélése szerint – figyelemmel a tartalomjegyzék funkciójára és az azzal kapcsolatos ajánlatkérői elvárásra –, elfogadható a nyertes azon értelmezése, hogy az oldalszámot nem tartalmazó tartalomjegyzékre nem vonatkoztatta a dokumentáció 26. oldalán meghatározott aláírással kapcsolatos formai követelményt.
Kifejezett, egyértelmű előírás hiányában ugyanis nem állapítható meg a nyertes ajánlattevő terhére jogszabálysértésként az ajánlat nem megfelelősége.
Így a nyertes ajánlat érvényességét az ajánlatkérő e körben jogszerűen állapította meg.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmére összevetette a nyertes és az érvénytelen ajánlatot benyújtó kérelmezői ajánlatot, és megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a bírálat során a Kbt. alapelveit.
A kérelmező – a nyertessel szemben – a tartalomjegyzékben feltüntetett valamennyi ajánlati tartalmi elemet szabályszerűen nem írta alá, az ajánlata érvénytelenségét nem vitatta, így az alapelvek sérelmére sem kerülhetett sor.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta a nyertest támadó további, a teljesítésbe bevonni kívánt személyek nevének és képzettségének felsorolásával, valamint a felhívás III.2.3) 2. pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelménnyel kapcsolatos alapjogorvoslati kérelmi elemeket.
A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy az ajánlattevők a felhívást és a dokumentációt nem támadták meg, a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek valamennyi ajánlattevőt kötötték.
Az ajánlatkérő a módosított dokumentáció I. Bevezetés részében azt az előírást tette, hogy az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában meghatározott szerződés teljesítésébe bevonni tervezett személyek nevét és képzettségét – a felhívás III.3.2) pontjára hivatkozással – felsorolásszerűen kell megadnia az ajánlattevőnek.
Mivel a Kbt. 81. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, és az ajánlatkérő a felhívásban ilyen alkalmassági feltételt nem támasztott, ezért a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlat e körben megfelelt-e a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Megállapítható, hogy az ajánlat 30–39. oldalán a nyertes felsorolta a teljesítésbe bevonni kívánt személyek nevét, mellyel eleget tett az ajánlatkérő elvárásának.
A nyertes az ajánlat 40. oldalán nyilatkozott arról, hogy a taxi rendszerébe történő belépés taxis vállalkozói végzettség igazolásához kötött.
A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) számú MT rendelet 5/A. §-ának (1) bekezdése szerint, személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. Az 5/A. § (2) bekezdése alapján pedig a vállalkozás az NKH regionális igazgatósága engedélyével (a továbbiakban: taxiengedély) végezhet személytaxi-szolgáltatást.
Maga az ajánlatkérő egyébként a felhívásban az alkalmasság feltételeként e taxiengedély meglétét követelte meg.
A 89/1988. (XII. 20.) számú MT rendelet 5/C. § (1) bekezdése értelmében, az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások keretében járművet vezetni csak személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító-vezetői igazolvánnyal szabad, míg a (3) bekezdése szerint ezen igazolvány kötelező tartalmi eleme az 1. számú melléklet 1/a) pontjában meghatározott képesítésről szóló igazolás (bizonyítvány) száma és kiállításának dátuma.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – figyelemmel a jogszabály fenti rendelkezéseire – a nyertes taxis vállalkozói végzettség nyilatkozata azt a tartalmat foglalja magában, hogy a szerződés teljesítésébe olyan személyt kíván bevonni, aki a jogszabályban a tevékenység végzéséhez előírt speciális vizsgával rendelkezik.
Így a nyertes megadta a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyek végzettségét, megfelelt a dokumentációban meghatározott feltételnek.
A kérelmező vitatta továbbá a nyertes alkalmasságát a tekintetben, hogy a nyertes nem felelt meg a felhívás III.2.3) 2. pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelménynek.
E körben a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatának 41. oldalán ismertette a gépjárműparkját, igazolta, hogy rendelkezik az előírt legalább 100 db, a szolgáltatás teljesítése során igénybe vehető személygépjárművel.
Mivel a nyertes a felhívásban előírtaknak megfelelően igazolta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, az alkalmasságot az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg.
Jelen esetben a kérelmező ajánlata a szerződés teljesítésébe bevonni tervezett személyek nevének és képzettségének felsorolását – a nyertes ajánlattal szemben – nem tartalmazta, az ajánlata érvénytelenségét nem vitatta, így a Kbt. alapelveit az ajánlatkérő nem sértette meg.
A gépjárműparkkal kapcsolatos érvénytelenségi ok a kérelmezőt nem érintette, így a Kbt. alapelvei e körben nem sérülhettek.
Fentiek alapján az ajánlatkérő a nyertes 6 × 6 Taxi Kft. ajánlatának érvényességéről jogszerűen döntött, nem sértette meg a Kbt. szabályait.
A Döntőbizottság a kérelmező felvetésére rögzíti a határozatában, hogy a Kbt. 334. § (1) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a jogorvoslati kérelemmel támadott közbeszerzési eljárást a Döntőbizottságnak teljes körűen, hivatalból vizsgálnia kellene. Ilyen kényszerű eljárási kötelezettség a Döntőbizottságot a Kbt. szabályai alapján nem terheli.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a kérelmező alaptalan alapjogorvoslati kérelmét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, míg a kiegészítő kérelmi elemek körében a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság – jogsértés hiányában – a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A határozat érdemi rendelkezései körében a bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése, 347. § (1) bekezdése biztosítja.
A bírósági külön jogorvoslatot a jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezések körében a Kbt. 345. § (1)–(2) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. június 21.
Dr. Horváth Éva s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.