Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma: 2007/110
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2007.09.26.
Iktatószám: 14859/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (14859/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.325/12/2007.

Tárgy: a VeszprémBer Zrt. kérelmező jogorvoslati kérelme a Pannon Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A VeszprémBer Zrt. (8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A, képviseli: Takácsné dr. Kovács Éva ügyvéd, 8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Pannon Egyetem (8200 Veszprém, Egyetem u. 10., továbbiakban: ajánlatkérő) „Pannon Egyetem »I« épület vizesblokk-felújítása és hallgatói PC-terem kialakítása társalgóval” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 86. § (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját, a 300. § (4) bekezdésére tekintettel a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 12. § (3) bekezdését, valamint a 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 20. melléklet 7. pontját.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá 30 000 Ft + áfa (azaz harmincezer forint + áfa) ügyvédi munkadíjat kérelmező részére. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. 
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2007. május 30-án, a Közbeszerzési Értesítő 60. számában tette közzé a Kbt. negyedik része szerinti hirdetmény közzétételével induló, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó ajánlattételi felhívását.
A felhívás szerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége: 8 szinten összesen 180 m2 vizesblokk komplex átalakítása, a földszinten összesen 199 m2 terem és társalgó kialakítása.
A felhívás II.1.7) pontja szerint ajánlatkérő biztosította a részekre történő ajánlattételt.
A felhívás IV.2.1) pontja szerint ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat. 
A felhívás VI.3.1) pontjában ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta. 
A felhívás szerint az eredményhirdetés és a szerződéskötés tervezett időpontja 2007. június 22.
Ajánlatkérő dokumentációt külön az 1. rész az „I” épület vizesblokk-átalakítás kivitelezési munkáira és külön a 2. rész az „I” épület PC-terem és társalgó kialakításának kivitelezési munkáira is összeállított.
Mindkét dokumentáció tartalmazott útmutatót az ajánlattevők részére, szerződéstervezetet, a műszaki tartalom fejezet pedig az elvégzendő munkák terveit, költségvetés kiírásait szakáganként tartalmazta.
Az (III. fejezet) útmutató 3. pont ötödik francia bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlati árat átalányáron megadva, tételes költségvetéssel alátámasztva, pontos anyag megnevezésekkel, a csatolt műszaki tartalom (költségvetés kiírás) és az ajánlattevő észrevételei szerint (utólagos többletköltség elszámolására nincs lehetőség).
Az útmutató 4. pontja szerint az „ajánlatokat tételes költségvetés kiírás beárazásával kell benyújtani.”
A 2. rész elektromos szerelési munkák költségvetés 54. tétele az informatikai hálózat kompletten, az 55. tétel a vagyonvédelmi hálózat kompletten, az 56. tétel a tűzvédelmi hálózat kompletten.
Ajánlattevők kiegészítő tájékoztatást kértek ajánlatkérőtől az ajánlat elkészítéséhez. Kérelmező 2007. június 8-án érkezett 4. kérdése: „A gyengeáramú rendszerekről nincsenek tervek (tűzjelző, vagyonvédelem, informatika).” Kérte azok ajánlattevők részére történő megküldését.
Válasz: „A gyengeáramú rendszerek tételei szerint kell ajánlattevőnek ajánlatát megadnia, vagyis a kiviteli tervek készíttetése szakcéggel ajánlattevő feladata.” Ajánlatkérő a válasz figyelembevételével kérte ezeket a tételeket költségelni.
Kérelmező 2007. június 11-én érkezett 9. kérdése: „Gyengeáramú rendszerek (strukturált, tűzjelző, riasztó) kiírásban 1 klt, de ekkor rendszereket terv nélkül nehéz megbecsülni. Javasoljuk minden ajánlattevő számára egységes – beruházó által meghatározott előirányzati összeg meghatározását.”
Válasz: „Az előző kérdéssor 4. pontjára adott válasz szerint” kéri ajánlatkérő az ajánlatot elkészíteni.
A Hathor 95 Kft. 2007. június 13-án érkezett 3. kérdése: „A kiírt anyagféleségek, szaniteráruk márkáihoz a megrendelő ragaszkodik-e, vagy ezzel egyenértékű megfelel?”
„Válasz: A kiírásban szereplővel műszaki paramétereiben, megjelenésében egyenértékű anyagok megfelelnek.”
Az ajánlattételi határidőig 2007. június 18-ig az 1. részre öt, a második részre három ajánlat érkezett.
Ajánlatot tett az 1. részre: Fejes és Társa Kft. bruttó 58 674 227 Ft, a FÉGSZER Kft. bruttó 59 284 848 Ft, a Hathor 95 Kft. bruttó 72 502 029 Ft, az „XL” Bau Kft. bruttó 65 438 264 Ft és kérelmező bruttó 50 170 176 Ft ajánlati árral.
A második részre a Fejes és Társa Kft. bruttó 32 320 298 Ft, a Hathor 95 Kft. bruttó 32 628 758 Ft és kérelmező bruttó 30 035 167 Ft ajánlati árral.
Kérelmező 2. részre tett ajánlata – elektromos szerelési munkák – a 101. oldalon az 54. és 55., a 102. oldalon az 56. tételeire előirányzati összegként, azzal a megjegyzéssel tett ajánlatot, hogy konkrét műszaki tartalmat meghatározó terv és leírás hiányában az ár pontosan nem meghatározható, annak véglegesítése a munka megkezdése után, a tervek elkészítését követően részletes tételes költségvetés formájában történhet.
Ajánlatkérő 2007. június 21-én, a Kbt. 85. §-ára hivatkozással valamennyi ajánlattevőtől tájékoztatást, adatokkal alátámasztott indokolást kért arra vonatkozóan, hogy miként tudják teljesíteni a feladatot úgy, hogy nyilatkozatuk szerint nem vesznek igénybe 10% feletti alvállalkozót. 
Ebben a levélben hívta fel ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdésére hivatkozással kérelmezőt arra is, hogy az 1. számú részfeladat vonatkozásában adjon adatokkal alátámasztott indokolást az épületgépészeti és villamos munkákra vonatkozóan.
Kérelmező válaszában tájékoztatást adott arról, hogy a beszerzés tárgyát képező kiviteli munkák egy részét hosszú távú érvényben levő keretszerződései alapján igénybe vett, alvállalkozónak nem minősülő kivitelezőkkel végzi. Közölte, hogy 10% alatti alvállalkozók, illetve közreműködők végzik a bontási-építőmesteri, hidegburkolási, melegburkolási és elektromos munkák segédanyag + munkadíj, a szárazépítési, festő-mázoló, asztalos, szellőzésszerelési és belsőajtó-elhelyezési munkák, anyag + díj, a külső nyílászáró beépítési és az egyéb gépészeti munkák anyag nélkül, csak a munkadíj kiadásával kerülnek szerződésre.
Kérelmező az 1. részfeladat épületgépészeti és villamos munkával kapcsolatban előadta, hogy az ajánlat egyes gépészeti és elektromos tételeinél a kiírásban szereplő típustól eltérő, de műszakilag egyenértékű tételeket ajánlott meg. Megjelölte, hogy a költségvetésben szereplő helyett milyen típust megajánlva milyen költségmegtakarítás érhető el. Az összes árkülönbözet 5 245 000 Ft + áfa.
2. Az 1. számú részfeladat vonatkozásában a Kbt. 86. § (1) bekezdés alapján az épületgépészeti és a villamos munkák ellenszolgáltatására kért indoklást az alábbiak szerint adjuk meg:
Kérelmező közölte, hogy az 1. részfeladat egyes gépészeti és elektromos tételeinél a kiírt típustól eltérő, de műszakilag és megjelenésében egyenértékű termékeket ajánlott meg. Megjelölte, hogy a költségvetésben szereplő helyett milyen típust megajánlva milyen költségmegtakarítás érhető el.
Épületgépészet:
– GEBERIT helyett TORNADO típusú WC-szerelőállvány és nyomólap árkülönbözete: 780 E Ft
– Alföldi OMNIA helyett Alföldi SAVAL típusú WC-csésze árkülönbözete: 540 E Ft
– OMNIA helyett BALTIC típusú WC-ülőke árkülönbözete: 305 E Ft
– GEBERIT helyett Alföldi SAVAL típusú pissoir árkülönbözete: 1580 E Ft
– GERBERIT helyett B&K típusú pissoir öblítő árkülönbözete: 990 E Ft
– Alföldi OMNIA CLASSIC helyett Alföldi SAVAL típusú beépíthető mosdó árkülönbözete: 485 E Ft
– OMNIA PRO helyett LAUFEN típusú vizeldeelválasztó árkülönbözete: 215 E Ft
Összes árkülönbözet: 4895 E Ft
Elektromos munkák:
– MERLIN GERIN 16992 mozgásérzékelő helyett DÜWI 15374 típusú kerül elhelyezésre, árkülönbözet: 350 E Ft
Az összes árkülönbözet: 5245 E Ft + áfa
Az értékelés során ajánlatkérő összehasonlító táblázatokat készített. Összehasonlította kérelmező ajánlati árát valamennyi ajánlattevő ajánlati árával. Az összesített anyag- és munkadíj adatok mellett szakáganként (építészet, vízcsatorna, szellőzés, villamos munka) is összehasonlította az ajánlatok anyag- és munkadíj adatait.
A döntés-előkészítő dokumentumok szerint ajánlatkérő arra következtetésre jutott, hogy az első rész „I” épület vizesblokk- átalakítás víz-csatorna szerelés tekintetében nem fogadható el kérelmező indokolása, mert a kérelmezőhöz hasonlóan, a FÉG-SZER Kft. is az Alföldi típusú fajanszokat ajánlotta meg, de az ő anyagára 5,3 millió Ft-tal magasabb. Emellett nem adott magyarázatot az ajánlatkérő szerint jelentős munkadíj-különbözetre sem. 
A villanyszerelési munkák anyagköltségénél csak egy tételre hivatkozott, ami 350 ezer Ft megtakarítást jelent, de a többi szerelvény, berendezés árára nem adott magyarázatot, pedig az árkülönbözet bruttó 1 millió Ft. 
A munkadíjra nem adott indokolást.
A 2007. június 28-án elkészített összegezés 8. pontja szerint az első és második rész tekintetében az eljárás nyertese a Fejes és Társa Kft. 
A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot az első rész tekintetében a FÉG-SZER Kft., a második részre a Hathor 95. Kft. nyújtotta be.
Az összegezés 7. pontja szerint kérelmező ajánlata 1. rész vonatkozásában a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, a 86. § (4) bekezdése szerint ajánlata érvénytelen.
A 2. részre benyújtott kérelmező ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő 2007. június 28-án kelt levelével megküldte az összegezést az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő a nyertessel a vállalkozási szerződéseket 2007. július 2-án megkötötte.
Kérelmező 2007. június 29-én benyújtott, majd felhívásra kiegészített jogorvoslati kérelmében jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt a kérelmező jogi képviselője ügyvédi munkadíjának, az általa az iratbetekintés során igényelt másolatokért lerótt 4000 Ft illeték, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére. A jogi képviselő csatolta 30 000 Ft + áfa összegű megbízási díjat tartalmazó, a kérelem megszerkesztése, valamint a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson való részvételre vonatkozó megbízási szerződését.
Kérelmező szerint ajánlatkérő megalapozatlanul nyilvánította érvénytelenné kérelmezőnek az 1. részre vonatkozó ajánlatát, ezzel megsértette a Kbt. 86. § (4) bekezdésre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját.
Kérelmező szerint az általa megajánlott ajánlati ár egyáltalán, de a munkadíj tekintetében végképp nem tekinthető kirívóan alacsonynak. A nyertes és az őt követő cég ajánlati árához képest az eltérés 20% alatti. A gyakorlat ezt még nem tekinti kirívónak. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ajánlatkérő részéről az első rész tekintetében közölt becsült értékhez képest sem tekinthető kérelmező ajánlata kirívóan alacsonynak. Ajánlatkérőnek 2007. július 13-ai levelében általános jelleggel kért indokolásra, a szükséges mértékben objektív alapú, a Kbt. 86. § (3) bekezdésben szereplő választott műszaki megoldás kategóriába tartozó megfelelő indokolást adott az 1. részfeladat tekintetében.
Ezt az indokolást ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia, ehelyett ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, és bruttó 50 170 176 Ft ajánlat helyett bruttó 58 674 227 Ft-os ajánlatot fogadott el nyertesnek.
Az ajánlatkérő által kiadott költségvetésben is szerepel Alföldi típusú szaniteráru, az ajánlatkérő lehetővé is tette a kiírásban szereplőtől eltérő anyagok megajánlását, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőnek minősített ajánlattevő is Alföldi típusú szaniterárut tartalmazó ajánlatot nyújtott be, ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő kifogást nem emelt. Bár ajánlatkérő erre vonatkozóan nem kért igazolást, ajánlatában egyenértékűségi nyilatkozat található. A jogorvoslati eljárás során kérelmező megtekintette a nyertes ajánlatot és azt állapította meg, hogy a nyertes is élt az anyagváltás lehetőségével, de ezáltal nem csökkentette az árait. E mellett ajánlat igen magas munkadíjakat tartalmaz, ez különösen a bontásnál volt megfigyelhető, ahol a rezsi óradíj a nettó 5000 Ft-ot meghaladja. Ehhez képest kérelmezőnek a nettó 1300 Ft-os óradíja nem véletlenül tűnt ajánlatkérő szemében kirívóan alacsonynak, de valójában a helyben szokásos rezsióradíj jelenleg 1300 Ft és 1500 Ft/óra közötti.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kérelmező az eljárás irataihoz csatolt ajánlatkérő részéről kiadott, 2000. és 2005. között teljesített munkavégzéseire vonatkozó 5 db pozitív tartalmú referencialevelet.
A kérelmező kifogásolta, hogy a 2. rész vonatkozásában az összegezésben ajánlatkérő nem indokolta az érvénytelenné nyilvánítást, nem jelölte meg a konkrétan érvénytelenség okát, ezzel megsértette a Kbt. 93. § (1) bekezdését.
Az összegezésből nem volt megállapítható, hogy ajánlatkérő milyen indokra tekintettel nyilvánította kérelmező második részre vonatkozó ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 93. § (1) bekezdését. E szerint ugyanis az összegezésnek tartalmaznia kell az érvénytelenné nyilvánítás indokát is. Figyelemmel a jogvesztő határidőkre, a második rész vonatkozásában az érvénytelenné nyilvánítás tekintetében jogorvoslati kérelmet nem terjeszt elő.
Sérelmezte kérelmező azt is, hogy a 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 12. § (3) bekezdés szerinti 20. minta helyett ajánlatkérő a 18. minta szerinti összegezést küldte meg kérelmezőnek, aminek következtében nem értesült a szerződéskötés időpontjáról, amit a 20. számú melléklet 13. pontjában ajánlatkérőnek közölnie kellett volna. A szerződéskötés időpontjáról a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson szerzett tudomást.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kérelmező előadta, hogy megtekintette a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatát. A második rész tekintetében építőmesteri munkák, burkolás cím alatt a PC-terem burkolási munkák körében az előírás 18 mm-es parketta volt, e helyett a nyertes ajánlata 14 mm-es parkettára vonatkozó ajánlatot tartalmaz. A PC-terem hűtésével kapcsolatban a kiírás 23 kW-ban határozta meg a hűtési teljesítményt, ezzel szemben a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 3 db 6 kW-os klímaberendezést tartalmaz, mely 18 kW hűtési teljesítményt jelent. Kérte a Döntőbizottság hivatalból vizsgálja meg a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatát.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte.
1. rész:
Kérelmezőnek az első részre adott ajánlati árát kirívóan alacsonynak ítélte ajánlatkérő, különös tekintettel a munkadíjakra, a villamos, a víz-csatorna, a szellőzési munkák egy részére.
Ajánlatkérő nem részletezte, hogy az ajánlati ár milyen konkrét elemeire vár magyarázatot, mert kérelmező részére szabad kezet kívánt adni, rá kívánta bízni, hogy maga tárja fel milyen lehetőségek, adottságok biztosítják számára ezt az ajánlati ár megajánlását.
Ajánlatkérő azt várta kérelmezőtől, hogy valamilyen, az általánostól eltérő, rendkívüli (pl. állami támogatás, vagy speciálisan kedvező vásárlási lehetőség) okkal, objektív indokkal támasztja alá az általa megajánlott ajánlati árat.
Tekintettel arra, hogy ilyet kérelmező nem közölt, ajánlatkérő szerint nem fogadható el kérelmezőnek az a nyilatkozata, mely szerint a választott műszaki megoldásra tekintettel tudott ilyen kedvező árajánlatot adni. Ajánlatkérő szerint a kérelmező által megajánlott Alföldi típusú szaniteráru nem értelmezhető a Kbt. 86. § (3) bekezdésében szereplő választott műszaki megoldásnak.
Ajánlatkérő felhívására adott magyarázatában kérelmező közölte, hogy a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározottaktól eltérő épületgépészeti szerelvények olcsóbb kiviteléből (Alföldi gyártmány) származó árelőnye 4 895 000 Ft + áfa, a villamos munkáknál szintén a kiírásban szereplőtől eltérő mozgásérzékelő beépítésével 350 000 Ft + áfa megtakarítást mutatott ki. 
A megajánlott árakat külön mellékletben foglaltak szerint elemezte ajánlatkérő. 
A kérelmezőn kívül a FÉG-SZER Kft. ajánlata ugyanazokat az Alföldi típusú szaniterárukat tartalmazza. Kérelmező magyarázatát nem fogadta el ajánlatkérő, a műszaki tartalomhoz kapcsolódó minőségi követelményeknek az ilyen alacsony árú termékek nem megfelelőek, a magyarázatában konkrét minőségi megfelelőséget nem bizonyított.
Ajánlatkérő szerint az ajánlatot összefüggéseiben kell megítélni. Kérelmezőnek az első részre vonatkozó ajánlati ára kapcsán, ajánlatkérő aggályosnak tartotta, hogy lehet-e ilyen alacsony ajánlati ár mellett határidőre megfelelő minőségben teljesíteni. Hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy nem az Alföldi szaniteráru minőségét kifogásolta, de megítélése szerint önmagában ennek a típusnak a megajánlása ilyen mértékben alacsony ajánlati árat nem indokol.
Ajánlatkérő észrevételében közölte, hogy a munkadíjak vonatkozásában – bár nem kirívóan – alacsony árakat adott kérelmező. Kérelmező saját kivitelezői fizikai létszámmal nem rendelkezik, indokolásában keretszerződésekre hivatkozott. Ajánlatkérő szerint szükséges és elvárható lett volna a keretszerződések ajánlatkérő részére történő bemutatása annak érdekében, hogy ajánlatkérő megbizonyosodjon arról, hogy a felhívásban írt határidőre a kivitelezési munka teljesítésére – 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nélkül – is képes.
Tekintettel a csak alvállalkozókkal történő kivitelezésre, ajánlatkérő szerint kérelmező által megajánlott munkadíj is kirívóan alacsony, figyelemmel a többi cég saját fizikai létszámú kivitelezői kapacitására és az azt kiegészítő alvállalkozó igénybevételre, ajánlatkérő hangsúlyozta, a szeptemberi befejezés érdekében rendkívül rövid határidő állt rendelkezésre, ugyanakkor rendelkezett a döntéshez szükséges, megfelelő információval. Amennyiben kérelmező ténylegesen szerette volna ezt a munkát megkapni, külön erre irányuló felhívás nélkül is részletesebben és együttműködőbben tehette volna meg a nyilatkozatát.
Kérelmezőnek a jogorvoslati kérelmében tett azon megjegyzésével kapcsolatban, mely szerint a joggyakorlat szerint ilyen áreltérés esetén nem kellett volna indokolást kérnie ajánlatkérőnek, ajánlatkérő közölte, hogy a kérelmező ajánlatkérő részére korábban kötött szerződése során tanúsított magatartása konkrétan indokolja, hogy a tőle kapott információkkal szemben ajánlatkérő bizalmatlan legyen.
A 2. rész vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező nem a dokumentációban írtaknak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát. A költségvetési kiírás 54. strukturált informatikai hálózat, 55. vagyonvédelmi hálózat és 56. tűzjelző hálózat kiépítése tételeknél az átalányár helyett előirányzati árakat szerepeltetett, összesen 350 ezer Ft anyag és 150 ezer Ft munkadíjjal, azzal, hogy ezen munkarészek tényleges költségét tételes felmérés alapján, a kivitelezés során kívánja elszámolni. Ajánlatkérő álláspontja szerint az elvárt műszaki tartalom a dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatás keretében pontosan meghatározásra került.
A kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mert nem átalányáron adta meg ajánlatát.
Ajánlatkérő feltételezte, hogy eleget tesz a Kbt. előírásának, amennyiben nemcsak a Kbt. 88. § (1) bekezdését, hanem annak az f) pontját is megjelölte. Az összegezés tartalmazta, hogy kérelmező egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Megjegyezte ajánlatkérő, hogy amennyiben kérelmező együttműködő szándékú lett volna, abban az esetben már az összegezés kézhezvételét követő napon felhívhatta volna ajánlatkérőt és ebben az esetben ajánlatkérő kiegészíthette volna az összegezést.
Ajánlatkérő közölte, hogy tévedés folytán került sor az egyszerű eljárás hirdetménymintája helyett a nemzeti eljárást lezáró összegezés kiküldésre, de az egyszerű eljárás szabályaira figyelemmel, kérelmező tudomással bírt arról, hogy a 8 napos szerződéskötési moratórium nem áll fenn.
Ajánlatkérő szerint a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata megfelel a dokumentációban foglalt előírásoknak.
Egyéb érdekelt észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint felek nyilatkozatai alapján az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
Ajánlatkérő a Kbt. negyedik része szerinti egyszerű eljárást folytatott le.
A Kbt. 300. § (6) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdései, az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §, a bírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdései, az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §, az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79–80. §, az ajánlatok elbírálására a 81–89. §, a 91–92. §, az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. § (1), (3)–(4) bekezdései, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249. § is megfelelően alkalmazandó.
A Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
A Kbt. 86. § (2) bekezdés alapján ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
A Kbt. 86. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
A Kbt. 86. § (4) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (4) bekezdése].
A Kbt. előzőekben ismertetett 86. § (1) bekezdése alapján az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni ajánlatkérő, amennyiben megítélése szerint az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz.
Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdését megjelölve arra hívta fel kérelmezőt, hogy az 1. számú részfeladat vonatkozásában adjon adatokkal alátámasztott indokolást az épületgépészeti és villamos munkákra vonatkozóan.
Ajánlatkérő felhívásában a jogszabályi előírás ellenére nem jelölte meg azt, hogy melyek azok az általa lényegesnek tartott ajánlati elemek, amelyek tekintetében indokolást vár kérelmezőtől. Nem határozta meg azt, hogy a költségvetés épületgépészeti (víz- és csatornaszerelés, szellőzés) és villamos fejezetének melyik munkanemére, esetleg tételére, azok anyag-, munkadíj, esetleg mindkét díjtétele vonatkozásában milyen tartalmú indokolást tart szükségesnek.
Ajánlatkérő felhívása a kiadott költségvetés nagyobbik hányadát (épületgépészeti részhez tartozó víz- és csatorna 99, a szellőzés 50, az elektromos rész 45 tételt tartalmaz) érinti anélkül, hogy abból az ajánlatkérő által indokolni szükséges elemek megállapíthatóak lennének.
Ajánlatkérő felhívására kérelmező a víz- és csatornaépítési munkák 46–67 tételeiben típust módosítva megajánlott szaniterberendezések és a villamos részben a mozgásérzékelő anyagköltségeit emelte ki. Megjelölte, hogy a költségvetésben szereplő helyett milyen típust megajánlva milyen költségmegtakarítás érhető el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő indokolást kérő felhívásában nem jelölte meg konkrétan azokat az általa lényegesnek tartott ajánlati elemeket, amelyek tekintetében indoklást várt kérelmezőtől, nem határozta meg, hogy milyen módon, esetleg számításokkal, dokumentumokkal alátámasztva igényli az indokolás megadását, ezért kérelmezőnek nem volt lehetősége arra, hogy a valóban lényeges ajánlati elemekre adjon objektív alapú indokolást.
Miután a nem megfelelő kérdésekre kapott válasz alapján ajánlatkérő nem győződhetett meg kérelmező első részre adott ajánlata valós helyzetéről, megalapozottságáról, ajánlatkérő jogsértően nyilvánította a Kbt 86. § (4) bekezdésére hivatkozással a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné kérelmező ajánlatát.
Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő összegezését a következőkben írt részében nem jogszerűen készítette el.
A Kbt. 300. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.
A hivatkozott külön jogszabály a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet (továbbiakban: rendelet).
A rendelet 12. § (3) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban az ajánlatok elbírálására vonatkozó írásbeli összegezés mintáját [Kbt. 300. § (4) bekezdése] a 20. melléklet tartalmazza.
Döntőbizottság megállapította, ajánlatkérő maga is elismerte, hogy az ajánlatok elbírálásának befejezésekor ajánlatkérő nem a rendeletben előírt 20. melléklet szerinti írásbeli összegezést készítette el és küldte meg az ajánlattevők részére, ezzel megsértette a Kbt. 300. § (4) bekezdésére tekintettel a rendelet 12. § (3) bekezdését.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el amikor az összegezés 7. pontjában, a 2. részre benyújtott ajánlata tekintetében nem indokolta az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását.
A rendelet 20. melléklet 7. pontja szerint e helyen az érvénytelen ajánlatot tevők nevét, címét és az érvénytelenség indokát kell megjelölni. 
Fentiekkel egyező előírást tartalmaz az ajánlatkérő által jogsértően alkalmazott hirdetményminta 7. pontja is.
Az eljárást lezáró döntés az összegezésből ismerhető meg. Az indokolás előírása az eljárás nyíltságát és átláthatóságát szolgálja, elősegítve azt, hogy az elbírálás részleteit az érintettek megismerhessék.
Abban az esetben jogszerű az érvénytelen ajánlat indokolása, ha abból egyértelműen és pontosan megállapítható, hogy konkrétan miért került sor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására.
Az indokolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ott írtak alapján az érintett eldönthesse elfogadja-e ajánlatkérő döntését, vagy az ellen jogorvoslattal él.
Jelen esetben az elkészített összegezés 7. pontjában ajánlatkérő kizárólag az közölte, hogy kérelmező 2. részre benyújtott ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek. Nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét eltérések, amelyek az ajánlat érvénytelenségéhez vezettek. A jogszabályhely megjelölése és a jogszabály szövegének – részbeni megismétlése a Döntőbizottság szerint nem elégséges.
Az előzőekben részletezett indokok alapján, tekintettel a rendelet előírására, mely szerint ajánlatkérőnek az érvénytelenné nyilvánítás indokát meg kell adnia az összegezésben, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 20. melléklet 7. pontját.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kérte a Döntőbizottságot, hogy hivatalból vizsgálja meg a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatát, abból a szempontból, hogy az megfelel-e a felhívás és dokumentáció előírásainak.
A Kbt. a jogorvoslati eljárás rendjét is szigorúan szabályozza. A Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét, a kérelemre, illetve a hivatalbóli eljárásra vonatkozó szabályok határozzák meg.
A kérelemre indult eljárásban a Döntőbizottságnak elsődlegesen arról kell döntést hoznia, hogy a kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezést ténylegesen megsértették-e vagy sem. Ez nem jelenti azt, hogy a kérelmen túl a közbeszerzési eljárás más részét jogszerűségi szempontból ne vizsgálhatná. A Kbt. biztosítja a Döntőbizottság számára azt, hogy eljárását hivatalból kiterjessze.
A Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.
Ez, a Döntőbizottság számára biztosított jogi lehetőség azonban nem szolgál alapul az elkésetten előterjesztett kérelmi elem vizsgálatához. A Kbt. 334. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel a Döntőbizottság abban az esetben élhet, ha egy már megindult, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során maga olyan jogsértést észlel, amelyet a kérelem vagy a kezdeményezés nem jelölt meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban a Kbt. 334. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli eljárást nem folytatott.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a jogsértéseket.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint a Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt, is ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett a bírság alkalmazását indokoltnak tartotta. Ajánlatkérő több jogsértést is elkövetett. A Döntőbizottság szerint súlyos jogsértésnek minősül az, hogy ajánlatkérő nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. A bírság összegének meghatározása során Döntőbizottság figyelemmel volt a közbeszerzés értékére, valamint arra, hogy a szerződés megkötésére tekintettel a jogsértés nem volt reparálható. A fentiek alapján a Döntőbizottság az elkövetett jogsértéssel a rendelkező részben megjelölt bírság összegét találta arányban állónak.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A jogorvoslati eljárásban kérelmező jogi képviselője csatolta a kérelmezővel kötött megbízási szerződést 30 000 Ft + áfa megbízási díjról, továbbá kérte az általa az iratbetekintés során igényelt másolatokért lerótt 4000 Ft illeték megtérítését.
Döntőbizottság a megbízási szerződésben megjelölt összeg megtérítésére kötelezte ajánlatkérőt. Döntőbizottság döntése során figyelembe vette, hogy a kérelemnek helyt adott. A jogorvoslati kérelem nem irányult a nyertes ajánlata érvényességének vizsgálatára, erre tekintettel a lerótt illeték vonatkozásában a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. augusztus 14.

Dr. Bátorligeti Márta s. k.,    Bujdosó Gézáné s. k.,
     közbeszerzési biztos        közbeszerzési biztos

Dr. Horváth Éva s. k.,
közbeszerzési biztos