KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (15756/2007)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.455/17/2007.
Tárgy: a Schumann-Fischer Kft. és a Bau-Team Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Geresdlak Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Schumann-Fischer Kft. (7754 Bóly, Hősök tere 12., képviseli: dr. Dessewffy Anna ügyvéd, 1072 Budapest, Rákóczi u. 4. I/4., a továbbiakban: I. sz. kérelmező) és a Bau-Team Építőipari és Vállalkozási Kft. (7130 Tolna, Béri Balog Ádám u. 36. képviseli: Dr. Szepesi Ügyvédi Iroda, dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd, 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 7. továbbiakban: II. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Geresdlak Község Önkormányzata (7733 Geresdlak, Hunyadi u. 22., képviseli: dr. László Zoltán ügyvéd, 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 3., a továbbiakban ajánlatkérő) „Geresdlak község csatornázási munkái” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, – I. sz. kérelmező kérelme alapján – megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény (továbbiakban: Kbt.), a 252. §-ára és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, valamint – a II. sz. kérelmező kérelme alapján – a 87. § (1) bekezdését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-0000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmezők részére 150 000 Ft–150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer–egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Az eljárás során felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai, észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
– Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására tett közzé ajánlati felhívást 8428/2007. sz. alatt a Közbeszerzési Értesítő 2007. június 15-én megjelent 67. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
– Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában részletezte a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a részvételi feltételeket, az alkalmassági követelményeket.
A felhívás III.2.3) pontjában ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében többek között az alábbiakat írta elő:
„Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója ismertesse többek között:
(…)
2. A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközöket, azok típusának, megnevezésének, kapacitásának és elhelyezkedésének megadásával. Saját tulajdonú eszköz esetén az ajánlattevői nyilatkozat, bérlet esetén a mindkét fél által aláírt (elő)szerződés csatolása szükséges. Ha a működés, üzemeltetés forgalomban való részvétel hatósági engedélyhez kötött, az érvényes engedély csatolása is szükséges.”
A fentiekkel kapcsolatosan elvárt alkalmassági követelmény:
„Alkalmas az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó többek között, ha
(…)
2. Rendelkezik az ajánlatban felsorolt minimumeszközökkel, többek között 1 db, az építési helyszíntől közúton 40,0 km-en belül lévő minimum 80,0 t/h kapacitású aszfaltkeverő teleppel.”
Az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában meghatározta a fizetési feltételeit a következő tartalommal:
A kiíró előleget nem biztosít. A kifizetés teljesítése a Kbt. 305. § (1) bekezdése szerint megállapodás hiányában 30 napon belül átutalással a kincstári fizetési rendnek megfelelően forintban (HUF).
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját jelölte meg, amelyen belül a részszempontok és súlyszámok a következők voltak:
részszempontok
súlyszámok
1. bruttó vállalási ár
10
2. késedelmi kötbér (Ft/nap)
20
3. meghiúsulási kötbér (%)
20
4. teljesítési határidő (naptári napban)
20
5. jótállási idő az alépítményre (hónap)
20
6. számla kifizetés határideje
20
Ajánlatkérő a felhívás VI.3.8.1) pontjában rögzítette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0–100 pont minden részszempont esetében.
A felhívás VI.3.8.2) pontja tartalmazta az értékelés során alkalmazandó módszert, mely szerint minden részszempont esetén a legjobb ajánlatot tevő kapja az adható legmagasabb pontszámot, míg a rosszabb ajánlatot tevők ehhez képest arányosítással kapják meg pontszámaikat.
A felhívás alapján az ajánlattételi határidő 2007. július 30., az eredményhirdetés időpontja 2007. augusztus 3., míg a szerződéskötés tervezett időpontja 2007. augusztus 13-a.
Ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget nem biztosított.
A felhívás VI.3.11.4) alpontban ajánlatkérő rögzítette, hogy a beruházás becsült költsége bruttó 425,0 millió forint. A rendelkezésre álló forrás nagysága 2007-ben a beruházás becsült költségének 80%-a.
Az ajánlati dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő részletes ajánlati és szerződéses feltételeit.
A dokumentáció 15. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta számlázási igényét „Kivitelezői számlák benyújtásának rendje, a kivitelezői számlák kiegyenlítése” cím alatt. Ennek lényege, hogy havonta lehet számlákat benyújtani, amennyiben azok teljesítésigazolása megtörténik és egyebekben a műszaki tartalmat illetően megfelelnek az ajánlatkérő előírásainak.
Ajánlatkérő ezen túlmenően részletezte, hogy milyen munkákat, milyen készültségi fok mellett lehet számlázni. Ajánlatkérő négy részt különített el (gravitációsszenny-vízcsatornák, nyomottszennyvíz-csatornák, szennyvízátemelő telepek, külterületi szennyvíz-nyomóvezetékek).
A dokumentáció 15. b) pontban ajánlatkérő meghatározta a két részszempont késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér megadására vonatkozó feltételeit:
– késedelmi kötbér: forintösszeg, egy napra vonatkozóan,
– meghiúsulási kötbér: vállalt nettó vállalási ár%-a.
Ajánlatkérő 2007. július 10-én konzultációt tartott, ajánlattevői kérdéseket ajánlatkérő megválaszolta.
Az egyes kérdéseket és az arra adott válaszokat a konzultációs jegyzőkönyv 1. számú melléklete, a kiegészítő tájékoztatás tartalmazta.
Az ajánlattételi határidőre, 2007. július 30-ára a Schumann-Fischer Kft., a Wolfbau Team Kft., a Bau-Team Kft. és a Nyírvíz Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Ajánlatkérő elbírálta az ajánlatokat és 2007. augusztus 3-án a Wolfbau Team Kft.-t hirdette ki nyertesként, az ezt követő legkedvezőbb ajánlatot I. sz. kérelmező tette.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában a számlakifizetési határidőként 400 napot, míg az I. sz. kérelmező 370 napot vállalt.
A Wolfbau Team Kft. 425 000 000 Ft/nap késedelmi és a nettó ár 100%-ával azonos (354 166 667 Ft) meghiúsulási kötbért vállalt.
Az I. sz. kérelmező 424 176 290 Ft/nap (az ajánlati árával azonos) napi késedelmi kötbért és 100%, azaz a nettó árral azonos 353 480 242 Ft meghiúsulási kötbért vállalt.
A II. sz. kérelmező 38 250 000 Ft/nap késedelmi kötbért (a bruttó ár 10%-a) vállalt és meghiúsulásra a nettó ár 103,059%-át.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen több jogorvoslati eljárás volt folyamatban. A D.358/2007. szám alatt folyamatban lévő ügyben a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást D.358/ 19/2007. számú ideiglenes intézkedésével 2007. augusztus 7-én felfüggesztette és az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta. A Döntőbizottság érdemi határozatát D.358/21/ 2007. sz. alatt 2007. augusztus. 10-én hozta meg. A Döntőbizottság megállapította a Kbt. 86. § (1) bekezdésére tekintettel a 3. §-ának, a 20. § (3) bekezdésének, a 252. §-ára tekintettel az 56. § (4) bekezdésének, a 69. § (3) bekezdésének és a 76. § (1) bekezdésének a megsértését.
A Döntőbizottság ezért megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívása III.2.2.) pontban meghatározott minimumkövetelmények tekintetében az 1) alpont első francia bekezdését, a VI.3.11) pont 1) alpontját, valamint az ajánlati dokumentáció 10. a) 5. és 13. pontjait, 15. b) pontjának az indokolásban érintett részét, valamint a közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság határozatát a felek keresettel nem támadták meg, így az jogerőssé vált 2007. augusztus 30-án.
Ugyanakkor az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a tértivevény tanúsága szerint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést és az érdemi határozatot 2007. augusztus 14-én vette át, ezért a felek a felhívás szerinti időpontban, 2007. augusztus 13-án megkötötték a vállalkozási szerződést.
I. sz. kérelmező 2007. augusztus 6-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását, valamint az ajánlatkérő kötelezését a közbeszerzési eljárás igazgatási szolgáltatási díjának viselésére. A jogsértés tudomásra jutásának napjaként 2007. augusztus 3-át jelölte meg. Kérelme indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás nyertese – a Wolfbau Team Kft. – érvénytelen ajánlatot tett a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közzétette az elbírálás szempontját, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja volt, második részszempontként a teljesítési határidő szerepelt naptári napokban megadva, a munkaterület 2007. augusztus 14-i átadásától számítva. A dokumentáció 9. oldalán ajánlatkérő előírta, hogy a rendelkezésre álló forrás 2007-ben a becsült költség 80%-a, 2008-ban 20%-a. A beszerzés becsült költsége 425 000 000 Ft volt. A Wolfbau Team Kft. ajánlati ára éppen megegyezett a becsült költséggel és 100 nap teljesítési határidőt vállalt. A vállalt teljesítési határidő 2007. november 22-én jár le, amely alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre figyelemmel a számviteli bizonylatot (számlát) is ezen a napon kell kiállítania a kivitelezőnek az ellenszolgáltatás 100%-ában. A céltámogatásokkal kapcsolatos törvény szerint a kincstár vagy a számlafizető bank a számla alapján hívja le a támogatási összeget a támogatási arányok betartásával. A Wolfbau Team Kft. tehát a teljes ellenszolgáltatást illetően 2007-ben bocsát ki számlát, ez alapján kellene az illetékes szerveknek intézkedniük, de a céltámogatási törvény alapján 2007-ben csak a költség 80%-át tudják lehívni, 2008-ban viszont a Wolfbau Team Kft. már nem állít ki számlát. Előbbiek alapján jogszabályba ütközik a 100 napos teljesítési határidő vállalása, amely alapján egyébként el lehetne a munkát végezni. A céltámogatási törvény alapján még ha a fizetési határidő 2008-ban járna le, akkor is sérti a támogatási arányok betartását a 2007-ben kiállított számla.
Kérelmező éppen azért vállalta a 144 napos teljesítést, hogy a végszámla kibocsátása 2008. január 2-án történhessen, így megfeleljen mind a felhívás és dokumentáció, mind a jogszabályi feltételeknek. Előbbiekre tekintettel a Wolfbau Team Kft. ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen. Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, szakmai alkalmasság körében szerepelt az a minimumkövetelmény, hogy az ajánlattevő alkalmas, ha rendelkezik az ajánlatban felsorolt minimumeszközökkel, egyebek mellett 1 db, az építési helyszíntől közúton 40,0 km-en belül levő minimum 80,0 t/h kapacitású aszfaltkeverő teleppel. Ehhez kapcsolódó igazolási mód volt a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök bemutatása. Ajánlatkérő előírta azt is, hogy saját tulajdonú eszköz esetén az ajánlattevői nyilatkozat, bérlet esetén a mindkét fél által aláírt (elő)szerződés csatolása szükséges, ha a működés, üzemeltetés forgalomban való részvétel hatósági engedélyhez kötött, az érvényes engedély csatolása szükséges. Kérelmező tudomása szerint e feltételeknek 2 aszfaltkeverő telep felel meg, az egyik a Magyar Aszfalt Kft.-é, a másik a Mecsek Aszfalt Kft.-é. A Magyar Aszfalt Kft. kérelmező számára nyilatkozott, hogy kizárólag a kérelmezővel állapodott meg a jelen eljárásban, hogy aszfaltkeverő telepét rendelkezésre fogja bocsátani, ennek alátámasztásául csatolta a Magyar Aszfalt Kft. nyilatkozatát arról, hogy csak a kérelmezővel állapodott meg a jelen eljárás kapcsán aszfaltkeverő telepének rendelkezésre bocsátásáról. A Mecsek Aszfalt Kft. aszfaltkeverő telepének viszont nincs érvényes működési engedélye, ennek alátámasztásául becsatolta a Pécs Megyei Jogú Város címzetes főjegyzőjének 09-1313/ 2007/7 számú 2007. július 24-én kelt határozatát. Ha a Wolfbau Team Kft. mégis ez utóbbi aszfaltkeverő teleppel kívánta igazolni az alkalmasságát, akkor azt az ajánlatkérő nem fogadhatta volna el. Iratbetekintés alapján pedig egyértelműen meggyőződött arról, hogy az ajánlatban a Baranya Aszfalt Kft. nem csatolt olyan engedélyt, amely megfelelt volna a kiírás feltételeinek. Kérelmező csatolta a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Hatósági Főosztály Igazgatási Osztály 11-994/ 2007/14. számú 2007. augusztus 6-án kelt tájékoztatását arról, hogy a Baranya Aszfalt Kft. nem rendelkezik Pécs város közigazgatási területén érvényes telepengedéllyel. A környezetvédelmi hatóság engedélye nem elégséges, ugyanis a működéshez több szakhatósági engedély is szükséges, melyek beszerzését követően kerülhet kiadásra jegyzői hatáskörben a telepengedély. Az ajánlatban egyébként a Dunántúli Környezetvédelmi Hatóság által kiadott engedély a Mecsek Aszfalt Kft. nevére és nem a Baranya Aszfalt Kft. nevére szól. Kérelmező arra is felhívta a figyelmet, hogy a Mecsek Aszfalt Kft. és a Baranya Aszfalt Kft. ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozik és a Mecsek Aszfalt Kft. korábbi Döntőbizottsági határozatok miatt semmilyen közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő. A Wolfbau Team Kft. ajánlata a fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján is érvénytelen.
Ajánlatkérő azzal, hogy elmulasztotta a Wolfbau Team Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani a Kbt. 81. § (1)–(4) bekezdéseit is megsértette.
Kérelmező 2007. augusztus 16-án jogorvoslati kérelmét – amikor ismertté vált előtte, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte –, kiegészítette azzal, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötte meg a szerződést, ugyanis Döntőbizottság döntésével a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívás és a dokumentáció egyes pontjait és az azt követő döntéseit megsemmisítette, így jogszerűen még nem kerülhetett sor ajánlatok beadására és értékelésére. Ajánlatkérő rosszhiszeműen is járt el, ugyanis 2007. augusztus 14-én ismert volt számára a Döntőbizottság döntése, ennek ellenére a már megkötött szerződéstől nem állt el, hanem még ugyanezen a napon a munkaterület átadásáról is intézkedett. Indítványozta e körülmény nyomatékos figyelembevételét a bírság mértékének megállapításánál.
Kérelmét kiegészítette azzal is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. § (2) bekezdését, valamint a 80. § (1)–(3) bekezdését is. Az előbbi jogsértés azzal a magatartással történt, hogy ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta a Döntőbizottságnak a korábbi ügyben hozott határozatát, az előírt határidőben nem adta meg a kiegészítő tájékoztatást. A másik hivatkozott jogszabályhely azzal az ajánlatkérői magatartással sérült, ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában bontási eljárást nem tartott, az általa benyújtott ajánlatot ugyan átvette, de azt nem bontotta fel. A fentieket kérelmező azzal indokolta, hogy a határozat kiadásával az ideiglenes intézkedés hatálya megszűnt, és a közbeszerzési eljárási határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak.
A II. sz. kérelmező kérelmére előadta, hogy a Döntőbizottság korábbi megsemmisítés tárgyú döntésére tekintettel a kérelem lehetetlen célra irányul, így az érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. Ezen túlmenően alaptalan is, az ajánlatukból megállapítható, hogy az általuk benyújtandó első rész számla fizetési határideje lényegesen később jár le, mint a beruházás befejezési határideje, tehát amennyiben késedelmesen teljesítenének, ajánlatkérő a teljes ajánlati árral szabadon rendelkezik. A meghiúsulási kötbér megajánlásánál arra voltak tekintettel, hogy ajánlatkérő teljes kára megtérüljön, ennek fedezeteként csatoltak banki nyilatkozatot hitelkeret rendelkezésre állásáról, továbbá a saját tőkéje is megfelelő garanciát biztosít.
II. sz. kérelmező 2007. augusztus 7-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő 2007. augusztus 3-án kihirdetett eljárást lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, tiltsa meg a szerződéskötést ideiglenes intézkedéssel. A jogsértés tudomásra jutásának napjaként 2007. augusztus 3-át jelölte meg.
Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás nyertese – a Wolfbau Team Kft. – és a második helyezett Schumann-Fischer Kft. érvénytelen ajánlatot tettek a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján, mert a meghiúsulási és a késedelmi kötbér vonatkozásában túlzottan magas mértékű, kirívóan aránytalan kötelezettséget vállaltak. Ha ez a két ajánlat érvénytelen, akkor az eljárás nyertese a kérelmező lenne, így jogos érdekét sérti ajánlatkérő döntése. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését, mert indokolást kellett volna kérnie mindkét ajánlattevőtől a meghiúsulási és a késedelmi kötbér vonatkozásában a túlzottan, kirívóan magas mértékű ajánlati tartalmi elemre. A bírálati szempontok között 20-as súlyszámmal szerepelt mindkét kötbér vállalás. A dokumentáció 15. pontja szerint a késedelmi kötbért forintban egy napra vonatkozó összegben kellett megadni, a meghiúsulási kötbért pedig a vállalt nettó vállalási ár %-ában kellett meghatározni. Biztosíték nyújtását nem írta elő az ajánlatkérő a fentiek vonatkozásában, ezért mindenképpen vizsgálnia kellett volna a vállalások teljesíthetőségét. A Wolfbau Team Kft. az ajánlati árral azonos mértékű, 425 000 000 Ft/nap késedelmi és a nettó ár 100%-ával azonos (354 166 667 Ft) meghiúsulási kötbért vállalt. Az I. sz kérelmező hasonlóan, az ajánlati árával azonos napi késedelmi és meghiúsulási kötbért vállalt. Ezek a vállalások a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen irreális vállalások, ezért ajánlatkérőnek indokolást kellett volna kérnie, majd érvénytelenné kellett volna a két ajánlatot nyilvánítania. A két társaság gazdasági adatai nem támasztják alá, hogy képesek lennének ekkora kötbér összegek megfizetésére, mert egyikük saját tőkéje sem éri el a vállalt összegeket. Összességében a késedelmi kötbér körében tett vállalások egyértelműen kirívóan túlzott mértékűek, a meghiúsulási kötbér vállalás esetében pedig mindenképpen jogsértő volt, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta a Kbt. 87. § (1) bekezdését.
A II. sz. kérelmező álláspontja szerint az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelemének a számlázással kapcsolatos része nem megalapozott, nincs olyan rendelkezés, amely tiltaná a nyertes e körben tett vállalásának a jogszerűségét.
Ajánlatkérő észrevételében az alaptalan kérelmek elutasítását kérte. Az I. sz. kérelmező kérelmére előadta, hogy a Wolfbau Team Kft. ajánlata 303. oldalán bérleti előszerződést csatolt a Baranya Aszfalt Kft.-től. A 305. oldalon a Baranya Aszfalt Kft. ügyvezetője nyilatkozott, a 307–310. oldalakon a Baranya Aszfalt Kft. ügyvezetője közjegyző előtt tett nyilatkozata található, amelyek szerint a Baranya Aszfalt Kft.-vel szemben kizáró ok nem áll fenn. Ezenkívül csatolták a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Hatóság határozatát, amelyben az aszfaltkeverő telep működését 2008. február 28-ig engedélyezik. Az ajánlattevő tehát igazolta az alkalmasságát is.
A kérelmező állításával szemben a 40 km-es távolságon belül található a Debmut Kft. magyarszéki keverőtelepe is, tehát nem igaz, hogy csak két keverőtelep van ezen a távolságon belül.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Mecsek Aszfalt Kft. 2007. július 31-én vette kézhez Pécs megyei jogú város elutasító határozatát, amely fellebbezés következtében nem jogerős. Ezen túlmenően a Baranya Aszfalt Kft. rendelkezik engedéllyel a MARINI RS–1500 típusú és a kiírás feltételeinek megfelelő mobil keverő berendezéssel is, azonos székhelyen. Erre a gépre elvi telepítési engedélyt is adtak 2007. június 20-án.
Mindezek alapján a nyertes ajánlat érvényes volt.
A számlák benyújtását illetően elismeri, hogy a 2000. évi C. tv. 166. § (3) bekezdése alapján a számla kibocsátás időpontja a gazdasági esemény megtörténtekor áll be. Azonban a számla kibocsátása és teljesítése egymástól elkülönül a fizetési határidő időtartamával. A nyertes ajánlattevő jelen esetben olyan hosszú fizetési határidőt ajánlott, amely mellett a 2007-ben kiállított számla 2008-ban fizethető ki, betartva az előírt 80–20%-os támogatási arányt is. Ez a megoldás megfelel az 1992. évi LXXXIX. tv. 17. § (4) bekezdésében foglaltaknak is, hiszen ebben az esetben a már benyújtott, de nem teljesített számlák összértékéből 2007-ben a teljes összeg 80%-át, 2008-ban 20%-át teljesíti az ajánlatkérő a fizetési határidőn belül. Hivatkozik e körben a fenti tv. 17. § (5) bekezdésére is, amely alapján a már teljesített számla megfizetése is lehetséges későbbi időpontban. Előbbiek miatt nincs jelentősége, hogy a támogatási forrás mekkora hányada áll rendelkezésre 2007-ben.
Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevővel jogszerűen kötötte meg a szerződést, ugyanis a Döntőbizottság részéről megküldött ideiglenes intézkedést a szerződést követő napon vette át. A fax útján megküldött ideiglenes intézkedés átvételét a faxkészülék bizonyítható módon bekövetkezett meghibásodása akadályozta meg. A fax gép 2007. augusztus 6-án meghibásodott és a javítás 2007. augusztus 15-én történt meg.
A II. sz. kérelmező kérelmére előadta, hogy a késedelmi kötbér, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség arra szolgál, hogy a vállalkozó a határidőket betartsa. Ajánlatkérő e körben azt kívánta vizsgálni, hogy az ajánlattevők mennyire biztosak a saját maguk által megadott teljesítési határidő megtartásában. Ezt nyilvánvalóan tükrözi a vállalt késedelmi kötbér mértéke. A sérelmezett vállalások azt tükrözik, hogy a teljesítési határidő tartása minden körülmények között biztosított. Álláspontja szerint lényegtelen e körben a vállalkozó jegyzett tőkéjének és tárgyi eszközeinek a mértéke, hiszen a késedelembe esés napja a vállalt teljesítési határidőt követő első nap. Általánosságban eddigre pedig a munka jelentős része elkészül, azaz a teljesítés értéke levonásra kerülhet a kötbérrel szemben. Amennyiben a munka megkezdését követő rövid határidőn belül kiderül, hogy a teljesítés nem fog megtörténni, úgy a meghiúsulási kötbér rendelkezései alkalmazandók a szerződés egyidejű felmondása mellett.
Hasonló elvet követett ajánlatkérő a meghiúsulási kötbér esetében is. A vállalási díjjal közel azonos kötbér vállalása éppen azt erősíti, hogy a munkát a vállalkozó elvégzi. Hivatkozott arra is ajánlatkérő, hogy a II. sz. kérelmező a meghiúsulási kötbért a nettó ár 103,059%-ban vállalta, azonban ajánlatkérő ezt sem tekintette irreálisnak. Ajánlatkérő álláspontja szerint ez a vállalás arra is indíthatná, hogy akadályozza a teljesítést és így akár többletbevételhez is jusson.
A Döntőbizottság 2007. szeptember 5-én értesítette a feleket és az egyéb érdekelteket, hogy a két folyamatban lévő eljárást D455/2007. sz. alatt egyesítette.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le.
A Kbt. 252. §-a alapján a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 23. cím szerint – kell megfelelően alkatinazni.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján a kérelmezők egyes kérelmi elemeit külön-külön vizsgálta és az alábbiakat állapította meg:
I. sz. kérelmező elsődlegesen azt vitatta, hogy a nyertes ajánlat érvényessége tárgyában hozott ajánlatkérői döntés jogsértő volt.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése taxatív felsorolással megadja azokat az okokat, melyek fennállása az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése e) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek és az f) pont alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
I. sz. kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik, mert az ajánlat nem tartalmaz megfelelő igazolást az alkalmasság igazolására.
A nyertes ajánlat 41. oldalán található nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján az anyagbeszállítás feltüntetésével, amely körbe beletartozhat az aszfaltbeszerzés is.
Az ajánlat 43. oldalán ajánlattevő nyilatkozata szerint 10% fölötti alvállalkozót nem vesz igénybe.
A nyertes ajánlat 281. oldalon kezdődően ismertetette a műszaki-technikai felszereltségét, az eszközeit.
A 303. oldalon becsatolásra kerül a Baranya Aszfalt Kft.-vel kötött bérleti előszerződés két eszköz bérbeadásáról, ezek egyike a MARINI RS–1500 típusú 120 t/óra kapacitású aszfaltkeverő berendezés, amely Pécs, Eperfás u. 3. szám alatti telephelyen működik.
A Baranya Aszfalt Kft. a 305. oldalon nyilatkozik arról, hogy a Kbt. 67. § (4) bekezdés szerinti szervezetként az alkalmasság igazolásában rendelkezésre bocsátja erőforrásait egyebek mellett az aszfaltkeverő gép tekintetében, valamint kötelezettségvállalásról is nyilatkozik.
A 307–309. oldalakon nyilatkozatot tett a kizáró okokkal kapcsolatban, amely szerint nem esik a kizáró okok hatálya alá.
A 311. oldaltól található a Pécs, Eperfás u. 3. szám alatti telephelyen működő aszfaltkeverő telep 2003. március 3-án kiállított környezetvédelmi engedélye, amely szerint annak működése 2008. február 28-ig engedélyezett. Az engedély a Mecsek Aszfalt Kft. nevére került kiállításra.
Ajánlatkérő elvárása volt a felhívás szerint a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök bemutatása, típus, megnevezés, kapacitás és elhelyezkedés megadásával., bérlet esetén a mindkét fél által aláírt (elő)szerződés csatolását is kérte. Ezen túlmenően ajánlatkérő kérte, amennyiben a működés, üzemeltetés forgalomban való részvétel hatósági engedélyhez kötött, az érvényes engedély csatolását is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlat ez utóbbi előírásban foglaltakat nem teljesíti.
Ajánlatkérő a működését tekintve hatósági engedélyhez kötött eszközök bemutatása esetében kérte az érvényes engedély csatolását is.
Az aszfaltgyártás telepengedélyhez kötött tevékenyég. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet alapján a telepengedélyt a meglévő szakhatósági engedélyek (ÁNTSZ, tűzvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi stb.) alapján a telep fekvése szerint illetékes önkormányzat adja ki.
A nyertes ajánlatban telepengedély nem került csatolásra, csupán a szakhatóságok egyikének az engedélye, amely ily módon nem felelt meg a felhívás fent idézett feltételének.
Ajánlatkérő észrevételét a Döntőbizottság elfogadni nem tudta, ugyanis az ajánlatban kell igazolni, hogy az a kiírás feltételeinek megfelel. Nincs tehát relevanciája annak, hogy esetlegesen maga ajánlatkérő adott ki mobil keverőtelepre engedélyt, mert az erről szóló igazolás az ajánlatban nem található.
Ezen túlmenően kérelmező hivatkozott arra is, hogy nyertes ajánlatban a bérleti szerződés a nyertes és a Baranya Aszfalt Kft. között jött létre, a becsatolt, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség határozata ugyanakkor a Mecsek Aszfalt Kft. nevére került kiállításra. Az ajánlatból az sem derül ki, hogy a más névre kiállított igazolás jogszerűen kerül-e csatolásra.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság már megállapította, hogy a becsatolt engedély nem felel meg a felhívás feltételének, így nem bír relevanciával az a körülmény, hogy kinek a nevére került az kiállításra.
Mindemellett a Döntőbizottság megjegyzi, hogy megtekintette a Baranya Aszfalt Kft., a Mecsek Aszfalt Kft. és a Coldmix Kft. cégadatait, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy a fenti cégek 2007. június 29 én a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi tv. alapján kiválással vegyes beolvadásról döntöttek akként, hogy a Mecsek-Aszfalt Kft. jogelődből a kiválási vagyonleltár szerinti vagyontárgyakkal a Coldmix Kft. első jogutódhoz, míg a további vagyontárgyakkal a Baranya Aszfalt Kft. mint második jogutódhoz, mint befogadó társaságokhoz beolvadással egyesülnek. A cégadatok alapján azonban megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben egyértelműen nem lehet, hogy a Mecsek-Aszfalt Kft. nevére kiállított igazolással a Baranya Aszfalt Kft. jogszerűen rendelkezik-e.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mert nem a felhívásban foglaltaknak megfelelően került igazolásra a nyertes műszaki-szakmai alkalmassága.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés a)–h) pontjaiban felsorolt érvénytelenségi ok bármelyikének fennállása esetén az ajánlat érvénytelen.
Ebből következően már nincs relevanciája, hogy a nyertesi ajánlat más egyéb okból, nevezetesen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján is érvénytelen-e.
A kérelem alapján a Döntőbizottság azonban vizsgálta, hogy a számlázással kapcsolatos kérelmezői kifogás alapos-e.
A számlák benyújthatóságával kapcsolatos ajánlatkérői előírás az volt, hogy havonta lehet számlákat benyújtani, amennyiben azok teljesítésigazolása megtörténik és egyebekben a műszaki tartalmat illetően megfelelnek az ajánlatkérő előírásainak.
Ezen túlmenően elbírálási szempont is volt a számlakifizetés határideje.
A nyertes ajánlat 3. oldalán csatolt felolvasólap szerinti teljesítési határidő a munkaterület átadásától számított 100. nap, a számlakifizetés határideje a (számla) benyújtásától számított 400 nap.
A nyertesi ajánlat 219. oldalon csatolt pénzügyi ütemterve szerint a nyertes ajánlattevő négy részszámlát és egy végszámlát bocsát ki a következő módon:
I. részszámla: 2007. szeptember 1. 64 688 111 Ft
II. részszámla: 2007. október 1., bruttó 118 900 145 Ft
III. részszámla: 2007. november 1., bruttó 90 395 184 Ft
IV. részszámla: 2007. december 20., bruttó 66 016 560 Ft
Végszámla: 2007. január 30.: bruttó 85 000 000 Ft.
Összesen: bruttó 425 000 000 Ft.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkaterület várható 2007. augusztus 14-i átadásától számolva a teljesítés befejezése a 100. napon, azaz 2007. november 22-én történik. A végszámla kibocsátása jogszabály alapján – a felek által sem vitatottan – a teljesítés befejezésekor történhet, azaz 2007. november 22-én. Ezt megelőzően négy darab részszámla benyújtására volt lehetőség a dokumentáció alapján.
A 400 napos fizetési határidő ugyanakkor megnyújtja a számla teljesítési határidejét.
A nyertes ajánlattevő a dokumentációban foglalt feltételeknek megfelelt, négy részszámlát és egy végszámlát állít ki, mindegyik számlát a teljesítés leigazolását követően.
Teljesül az a követelmény is, hogy 2007-ben 80%, 2008-ban 20% kerül leszámlázásra a beruházásnak.
A nyertes ajánlattevő éppen akkor követte volna el a Kbt. szabályainak a megszegését, ha az ajánlatkérő előírását figyelmen kívül hagyva, attól eltérő ütemezésben állítja ki a számlákat.
A Döntőbizottság nem fogadta el I. sz. kérelmező hivatkozását a számviteli törvényben foglaltakra, mert elsődlegesen a Döntőbizottságnak a Kbt. szabályainak való megfelelést kell vizsgálnia, más jogszabályok teljesülésének számonkérése más ellenőrzést végző szervezetek hatáskörébe tartozik.
Az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy feltételeit egyértelműen megfogalmazza az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, ennek során e feltételek jogszerűségére is figyelnie kell. Az ajánlatok elbírálása ugyanakkor az ismert feltételeknek megfelelően kell történjen. Az ajánlattevők időben nem kifogásolták az ajánlatkérő feltételeit a számlázás körében, utólag viszont előre nem írt további feltételek érvényesítését nem várhatják el. A nyertes ajánlat megfelelt a felhívás és a dokumentáció előírásainak a számlázás feltételeit illetően, a Kbt. konkrét, kógens rendelkezéseibe sem ütközik, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség nem volt megállapítható.
Összességében a nyertes ajánlat kizárólag a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos a kérelemnek az a része, amely szerint ajánlatkérő a Kbt. mellőzésével kötött szerződést, illetve, hogy az érdemi határozat kézhezvételét követően nem folytatta a közbeszerzési eljárást.
A Kbt. hatályos rendelkezései alapján a közbeszerzési eljárás fő szabályként ajánlati felhívással indul, amelyet ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. (Kbt. 48. §)
A közbeszerzési eljárás az eljárást lezáró hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerződéskötés később történik azzal zárul le [Kbt. 98. § (4) bekezdés].
Jelen esetben ajánlatkérő a beszerzése tárgyában közbeszerzési eljárást indított, a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben közzétette. Az eljárást lefolytatta, a hirdetményben közzétett időpontban szerződést kötött, tehát a közbeszerzési eljárást nem mellőzte.
Nem vitatható tény, hogy a közbeszerzési eljárás menetében indult jogorvoslati eljárás eredményeként a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlati felhívás bizonyos pontjait és ajánlatkérő ezt követő döntéseit, azonban a Döntőbizottság ezen intézkedésről a szerződéskötés időpontjában sem ajánlatkérő, sem a nyertes ajánlattevő nem bírt tudomással.
Ugyanakkor a Döntőbizottságnak sincs a hatályos rendelkezések alapján olyan intézkedési lehetősége, hogy szerződéskötés esetén ajánlatkérői döntéseket megsemmisítsen. Nyilvánvaló, hogy a Döntőbizottság is jogszerűen járt el, ugyanis az érdemi döntése, illetve az azt megelőzően elrendelt ideiglenes intézkedés időpontjában még nem történt szerződéskötés.
A Kbt. 342. § (2) bekezdése alapján ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 340. § (1) bekezdése szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
A fenti rendelkezés lehetőséget ad ajánlatkérőnek ugyan jogsértés megállapítása esetén a már megkötött szerződéstől való elállásra, ez azonban csak lehetőség és nem kötelezettség, másrészt pedig alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
Összegezve a Döntőbizottság álláspontja szerint jelen ügyben közbeszerzési eljárás lefolytatására sor került, a szerződéskötésre a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként került sor.
A szerződéskötést követően pedig jogszerű lehetőség nem volt arra, hogy az ajánlatkérő semmisnek tekintve a Döntőbizottsági határozatban foglaltak alapján a közbeszerzési eljárást folytassa.
A fentiekre tekintettel I. sz. kérelmező jogszerűen nem kérhette a kiegészítő tájékoztatás megadását, és újabb bontási eljárás lefolytatását sem.
A Döntőbizottság ezt követően II. sz. kérelmező kérelmét vizsgálta, egyrészt azt, hogy ajánlatkérő elmulasztotta-e a Kbt. 87. § (1) bekezdése alkalmazását, másrészt egyértelműen megállapítható- e a nyertesi ajánlat és I. sz. kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pont szerinti érvénytelensége.
A Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
Ajánlatkérő a késedelmi és meghiúsulási kötbérvállalást elbírálási részszempontként határozta meg 20–20 súlyszámmal.
Ennek alapján az ajánlattevők érdekeltek voltak abban, hogy ajánlatukat minél kedvezőbbé tegyék.
A nyertes és az I. sz. kérelmező is a vállalási árukkal azonos késedelmi kötbért vállaltak, míg II. sz. kérelmező a vállalási ár 10%-ban jelölte meg a napi kötbérvállalást.
A vállalási árral azonos mértékű napi kötbérvállalás a gyakorlati életben túlzott mértékűnek minősül, emellett egyes ajánlattevők vállalásának lényegesen eltérő magas mértéke is a Kbt. 87. § (1) bekezdés alkalmazását, a magyarázatkérést indokolja.
Ajánlatkérő kizárólag az indokok birtokában dönthetett volna megalapozottan a vállalások realitásáról.
A Döntőbizottság ugyanakkor a rendelkezésre álló tények alapján egyértelműen megállapította, hogy a vállalt teljesítési határidőn belül a teljesítés megtörténtének nincs akadálya. Ennek tükrében minimális kockázata van annak, hogy az ajánlattevők az általuk vállalt határidőn belül ne tudnák a beszerzést megvalósítani, nincs reális alapja a késedelem bekövetkezésének. Az 1. sz. kérelmező sem tekintette az eljárásban legrövidebb határidőt (100 nap) vállaló esetében azt, hogy a vállalt időtartam alatt nem lenne teljesíthető a beszerzés, a többi ajánlattevő pedig hosszabb teljesítési határidőt vállalt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy önmagában a vállalási árral azonos mértékű napi kötbérvállalás a magyarázatkérést ugyan indokolja, de egyúttal a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára alapított érvénytelenséget nem eredményezi jelen közbeszerzési eljárásban a fenti indokokra tekintettel.
A meghiúsulási kötbér esetében a nyertes ajánlattevő és I. sz. kérelmező azonos vállalást tett, a nettó árral azonos mértékű kötbért vállalt, míg II. sz. kérelmező ennél magasabbat, a nettó ár 103,059%-t vállalta.
A nettó vállalási árral azonos mértékű meghiúsulási kötbér vállalása a gyakorlati életben túlzott mértékűnek minősül, így a Kbt. 87. § (1) bekezdés alkalmazását, a magyarázatkérést indokolja.
Ajánlatkérő kizárólag az indokok birtokában dönthetett volna megalapozottan a vállalások realitásáról. Ugyanakkor a Döntőbizottság jelen esetben sem tartotta egyúttal a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján az ajánlatok érvénytelenségét is megállapíthatónak, ugyanis csak és kizárólag az indokok birtokában lehetett volna dönteni megalapozottan a vállalás realitásáról.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemeket elutasította, a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a meglapozott kérelmi elemeknek helyt adott, és megállapította a jogsértést, az f) pont alapján figyelemmel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére is rendelkezett a költségek viseléséről. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint: a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A fenti jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottság mérlegelése alapján a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, amikor érvénytelen ajánlattevőt nyertesnek hirdetett. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelemmel volt a beszerzés magas értékére, arra a tényre, hogy a jogsértés nem reparálható, miután szerződéskötésre került sor. Ezen túlmenően a Döntőbizottság azt is figyelembe vette, hogy ajánlatkérőnek kizárólag jelen beszerzés tárgyában folytatott közbeszerzési eljárásai több esetben is jogsértőnek minősültek. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján mérlegelési jogkörében a rendelkező részben megállapított bírságot találta arányban állónak.
A Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontjára figyelemmel a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. szeptember 10.
Dr. Engler Magdolna s. k., Dr. Szabó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.